Főszerepben a Tisza és a PET-kalózok

A PET Kupa az utóbbi idők egyik leginspirálóbb civil kezdeményezése, mely úgy küzd a Tiszán rendszeressé váló szennyezésáradat ellen, hogy közben a résztvevők életre szóló kaland részesei lehetnek. Minderről most egy remek dokumentumfilm is készült.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
facebook.com / Petkupa
petkupa.hu / Magyar Csaba
2018. március 23.

A PET Kupa az utóbbi idők egyik leginspirálóbb civil kezdeményezése, mely úgy küzd a Tiszán rendszeressé váló szennyezésáradat ellen, hogy közben a résztvevők életre szóló kaland részesei lehetnek. Minderről most egy remek dokumentumfilm is készült.

A PET Kupa nem egy szokványos szemétszedés, ugyanis a PET-kalózok saját készítésű, hulladékból eszkábált hajóikon indulnak útnak a folyóparti szeméthegyek felé. A kezdeményezés résztvevői az évek alatt már több tonna szemetet szedtek ki a folyóból, melynek legalább fele aztán újrahasznosításra is került.

 


A PET Kupa ötletgazdája és egyik motorja Molnár Attila Dávid természetfilmes, így nem meglepő, hogy az évek során alaposan dokumentálták is az eseményeket. Az összegyűlt mozgóképes anyagból idén elkészítették a PET Kupa történetéről szóló dokumentumfilmjüket. Az Üzenet a palackban című film emellett bemutatja a Tisza természeti értékeit és a folyó elmúlt évtizedeinek fontosabb történéseit is.


Honnan jön a PET-palack áradat?


A film drámai képsorokkal kezdődik, a tavaly februári jégzajlás képeivel. A Kárpátokban hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék nyomán megemelkedett a mederben a vízszint, mely feltörte a korábban vastagra hízott jégtakarót. A jégzajlás félelmetes erővel indult meg, és vitt magával mindent, ami az útjába került; part menti fákat, csónakokat, jégtáblán reszkető őzeket, a tiszacsegei kompot, és rengeteg hulladékot.

 


Hogy honnan érkezik az áradat, a filmből az is kiderül. A Tisza Ukrajnában, a Máramarosi-havasokban kezdi meg hosszú útját. A Fekete-és a Fehér-Tisza még tiszta vizű patakként kezdi útját, a két ág egyesülése után azonban gyökeresen megváltozik a kép. Ukrajnában nincs megfelelő hulladékgazdálkodás, ezért a lakosság úgy oldja meg a háztartási hulladék elhelyezését, ahogy tudja. Elkeserítő látni, hogy a folyó menti házakból egyszerűen leborítják a szemetet a Tisza medrébe. Aztán jön az ár, és viszi magával a rengeteg hulladékot, amit aztán a folyó alsóbb szakaszain szépen lerak.

 

A film bemutatja azt is, ahogy PET Kupa önkéntesei ezeket a szeméthegyeket próbálják tavasszal felderíteni az ártéri erdők mélyén, csónakjaikkal olyan helyekre is eljutnak, ahová a part felől aligha lehetne behatolni. Döbbenetes látvány, ahogy a függőleges partfalak rétegeiből nejlonzacskók, deformálódott PET-palackok lógnak ki.

 


Virágkor után katasztrófa


A Tisza és a folyómentén élő emberek régen szoros kapcsolatban álltak. A halászok ismerték a Tisza minden rezdülését, az ártéri gazdálkodás nem akarta megzabolázni a folyót, inkább megpróbált együtt élni vele. Láthatunk néhány régi képkockát az 1968-tól megrendezett Nemzetközi Tisza-túrákról is. Az évtizedek alatt 16 országból több mint 15 ezer résztvevője volt a túráknak.

 


2000. január 16-án aztán szörnyű katasztrófa történt Romániában. A nagybányai Aurul bányavállalatnál 100 ezer m3 cián-és nehézfém-szennyezés zúdult a Lápos-folyóba, majd onnan a Szamosba és a Tiszába. A mérgező anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket. A szennyezés a folyó élővilágában hatalmas pusztítást okozott, a folyó hazai szakaszán több mint 1200 tonna hal pusztult el. A szakembereket is meglepte, hogy a Tisza a vártnál hamarabb, 3-4 év alatt regenerálódott.


Partifecskék és mikroműanyagok


A Tiszán az utóbbi évtizedekben megfigyelhető PET-palack áradat ilyen mértékű pusztítást nem okoz, de a problémát nem lehet félvállról venni. Sokáig azt hitték, hogy a palackok azon kívül, hogy elcsúfítják a természetet, más bajt nem okoznak. Aztán tavaly már mérések is igazolták, hogy a vízen úszó műanyagok a napfény hatására apró darabkákra esnek szét. A mikroműanyagok nagyon aprók, a halak azonban tápláléknak nézik azokat, így bekerülnek a táplálékláncba is.

 


A film felváltva mesél a Tiszáról, annak élővilágáról, például Európa legnagyobb partifecske-telepéről, és a PET Kupa történetéről. Láthatjuk, hogyan is készülnek a hajók, és azt is, hogy milyen jó hangulatban zajlanak a nyári PET Kupák, melynek résztvevői között épp úgy vannak kisgyerekes családok, mint céges csapatok, folyó menti településeken élők és az ország más részeiből érkezők.

 


Az évről-évre feltűnő, újabb és újabb szeméthegyeket látva persze felmerül a kérdés, mégis miért csinálják, hisz úgy tűnik, a szemétáradatnak egyelőre nem lesz vége. De a szervezők azt mondják, bíznak abban, ahogy a Tiszának sikerült a ciánszennyezés után talpra állnia, most is meg tud küzdeni a műanyag-áradattal. Látva a filmben az összefogást, a lelkes önkénteseket, mi nézők is elhisszük, hogy sikerülni fog, és csodálkoznék, ha lenne a moziba látogatók közt olyan, aki a film után nem kap kedvet, ahhoz, hogy maga is PET-kalóz legyen, ha lehet, már idén augusztusban. Mert természetesen, ahogy öt éve minden nyáron, idén újra vízre szállnak a PET-hajók.

 


A filmet március 24-25-én a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumban, áprilisban pedig Szolnokon vetítik, a jeles napok alkalmával pedig várhatóan még több Tisza-parti városban is műsorra tűzik majd.


További információk a filmről és a PET Kupáról: ITT!

 

Kapcsolódó cikkek:

Hajóval a partifecskék nyomában

A mikroműanyagok mindenütt ott vannak

Tele van a Tisza műanyaggal

Közel 8 tonna hulladékot halásztak ki a Tiszából


 

Cikkajánló