Egy profi szemszögéből: fotózás tükörreflexes helyett mobillal

Halasi Zsolt "futográfus" a 2016-os Photoexpón tartott előadást arról, hogy milyen dilemmákkal kell szembenéznie azoknak, akik a mobilos fotózást választják a tükörleflexes gép helyett. 

Szerző:
Halasy Zsolt
Fotó:
pixinfo.hu
2016. november 11.

Halasi Zsolt "futográfus" a 2016-os Photoexpón tartott előadást arról, hogy milyen dilemmákkal kell szembenéznie azoknak, akik a mobilos fotózást választják a tükörleflexes gép helyett. 

Nem elírás a futográfus megnevezés, hiszen Halasi Zsolt valóban így hívja magát, mivel a fotózás mellett szabadidejének nagy részét a terepfutás tölti ki. Egyik külföldi túrája során meghibásodott a DSLR (digitális tükörleflexes) fényképezőgépe, amelyet már nem is lehetett megjavítani, így jött képbe a mobiltelefonos fotózás. Tapasztalatait a Photoexpón tartott előadásában foglalta össze, aminek leiratát alább olvashatjátok.

 

 

 

24 éve életem meghatározó része a fotózás, és 4 éve immár a futás is - Halasi Zsolt vagyok, futográfus. 42 évesen azt érzem, hogy öregedésemmel párhuzamosan egyre kevesebb dolog fontos számomra, jó egyre több mindent elengedni. Idén tavasszal egy svájci fotóstúrán tönkrement a tükörreflexes fényképezőgépem (túl sokáig használtam esőben), és mikor elvittem szervizbe, azon kaptam magam, hogy azt szeretném, ha azt mondanák, nem lehet megjavítani. Ugyanis határozottan azt éreztem, soha többet nem akarok nehéz fotós felszerelést cipelve túrázni. (Ennek jegyében, kicsit korábban Korzikán „véletlenül” elhagytam a fotóállványomat.) Túrázni viszont akarok, és fotózni is - azt hiszem, ezt még egy jó ideig nem engedem el! Megkönnyebbültem, mikor közölték a hírt, hogy a fényképezőgépemet „sajnos” nem éri meg életre kelteni. Eleinte még egy bridge jellegű utódban gondolkodtam, de aztán ezt is elengedtem, mikor eszembe jutott, mennyire gyönyörűen összeért a két hobbim a futográfusságomban, amikor elmegyek futni, és közben fotózom - mobiltelefonnal. Elengedtem hát a bridge gép tervét is, és elhatároztam, hogy ezután csak mobillal fotózom. Ez természetesen kompromisszumokkal jár, a bridge gép tervével együtt sok mást is el kellett engednem (de hát épp ezt élvezem mostanában) - nézzük, mik azok, amikről le kell mondanunk fényképezőgép hiányában, csak mobiltelefonnal fényképezve:

 

A mobillal fotózás hátrányai

 

Kis méretű érzékelő korlátai

 

  • Igazi nagy felbontás hiánya. Azért teszem hozzá, hogy igazi, mert megapixelre lehet ugyan azonos is egy komolyabb fényképezőgép és egy mobiltelefon felbontása, de az utóbbiban levő képérzékelő lapka mérete töredéke előbbiének (kép) - és ebből adódóan nyilván sokkal kisebb érzékelő pontokból áll, melyek sokkal kevesebb információt (vagyis fényt) tudnak befogadni. Egyébként ennek egyrészt akkor van igazán jelentősége, amikor egy képből utólag kivágunk egy részletet. Előtte valószínű, bőven elég volt akár a mobilos 12 MP is, de minél többet vágunk le a képből, annál inkább érezhetjük túl kevésnek a maradékot. Másrészt pedig akkor, amikor szeretnénk kinyomtatni a képünket, ehhez ugyanis sokkal nagyobb felbontásra van szükség, mint a képernyőn történő megjelenítés esetében. Konkrétan egészen könnyen kiszámolható, mire elegendő a pixelkupacunk: ha 100-zal elosztjuk a pixelek számát, megkapjuk, hány centiméterben lesz még kitűnő minőségű a nyomatunk. Tehát például egy 3000×2000 pixeles fotó nagyjából 30×20 cm-es méretű kép nyomtatására alkalmas.

 

  • Nagyobb zajszint. Ez persze a profi fotózás világában is így van: ahogy csökken a fény, úgy nő a zaj - de a mobiltelefonoknál az aprócska érzékelő folytán ez még fokozottabban jelentkezik. Ezek után, ha azt mondom, mobilfotósként nem feltétlenül kell lemondanod akár a csillagok fotózásáról sem, elég hihetetlenül hangzik, ugye? Pedig ezt a fotót Ian Norman egy 2014 áprilisában megjelent OnePlus One telefonnal fényképezte (ami már akkor tudta a RAW formátumot!). Oké, zajos, valószínű nem nyerne vele egy fotópályázaton, de mégiscsak értékelhető csillagfotók - mobillal!

 

  • Kisebb dinamikatartomány. Vagyis a világos részek hamarabb kiégnek, a sötétebbek, pedig hamarabb bebuknak - ez az előbbiek ismeretében nem meglepő.

 

  • Optikai zoom hiánya (fix nagylátószög). Bár - sokszor kétes minőségű, filléres - kiegészítőkkel lehetséges a látószög megváltoztatása - gondolok itt a csíptethető, vagy mágnesesen tapadó optikákra -, de kizárólag a telefont használva, le kell mondanunk a zoomolásról. (Némiképp kivételt képeznek ez alól az LG G5 és az iPhone 7 Plus, melyekbe két optikát építettek; de ezek esetében sem beszélhetünk zoomolásról, csupán két különböző látószögről.)

 

  • Kis mélységélesség lehetőségének hiánya. Mobiltelefonnal fényképezve szép, elmosott hátteret legfeljebb közeli témánál (leginkább makrónál) lehet produkálni. Szoftveres megoldások persze már régóta léteznek, de ezeknél az elmosott és az éles részek találkozása messze nem tökéletes. (Talán az iPhone 7-es, ami minőségi előrelépést hoz a két optikája képeinek szoftveres mixelésével.)

 

  • Az utolsó kulcsfontosságú tétel, amit még itt megemlíthetnék, már szerencsére egyre több mobiltelefon esetében nem állja meg a helyét: ez pedig a RAW formátum hiánya. Ezen a képen jól látszik, mennyivel több információ nyerhető ki egy nyers, veszteségmentes RAW formátumú fotóból, mint egy veszteségesen tömörített JPG-ből. A Google az Android rendszerben a 2014 novemberében kiadott 5-ös „Lollipop” verzióval tette lehetővé a mobiltelefonos RAW formátumú fotózást, és az elmúlt két évben szerencsére több nagy gyártó is beemelte ezt a képességet a csúcskategóriájú telefonjaiba. Ilyenek a Google Nexus és Pixel telefonjain kívül a nagyobb gyártók közül a HTC, az LG, a OnePlus és a Samsung. Sajnos nem túl hosszú a lista, de a tendencia egyértelműen a bővülés irányába mutat, és szerencsére ezt erősíti a már említett iPhone 7-es is, ami az iPhone-ok sorában elsőként már szintén ismeri a RAW formátumot.

Eddig a mérleg egyik serpenyője, és most lássuk, melyek kompromisszumkészségünk jutalmai:

 

 

A mobillal fotózás előnyei

 

  • Kis méret és súly. Hol a fotós felszerelésed? A zsebemben! Már kizárólag ezért is azt mondanám, megéri! Mikor látom a fotóstúratársaimat cipelni a nehéz felszerelésüket, cserélgetni az optikáikat - az elvetemültebbek még szűrőket is tekergetnek -, nagyon jó érzés átélni, hogy nekem ezt már nem kell csinálnom. Persze mindezt nem gúnyolódva mondom, az imént említettek nemrégiben még az én életemnek is részei voltak - de pont ezért is tudom oly nagyra értékelni, hogy ez már csak a múlt.

 

  • Hatalmas kijelző, nagy betekintési szöggel. Könnyen lerakhatom a telefont akár a földre, és onnan megdöntve béka perspektívából fotózhatok, miközben látom a kijelzőt; vagy átdughatom egy keskeny résen, pl. egy kerítésen.

 

  • Kompaktság. Nincsenek cserélhető optikák, nem megy bele szösz, por, kosz, egyedül a lencse karcmentességére és tisztaságára kell vigyázni, ez viszont könnyen megoldható. Nekem például van egy kizárólag mobiltelefonnak fenntartott zsebem, ebbe a telefonomon kívül soha semmi mást nem rakok. Amikor leteszem valahova a telefonomat, mindig figyelek, hogy ezt ne csúsztatva tegyem, és így is emelem fel. Korábban soha nem használtam tokot, vagy védőfóliát, és a telefonom optikája még soha nem karcolódott meg. Ebben egyébként általában a telefongyártók is segítenek: az optikát védő üveget annak pereménél egy kicsit mélyebbre ültetik.

 

  • Sokoldalúság. Beépített GPS, WiFi, Bluetooth, NFC - melyek segítségével egyszerű a geotaggelés, a megosztás, a feltöltés, az átmásolás. És még - sok egyéb mellett - telefonálni is tudok vele…

 

  • Vízállóság. Ebben a Sony és a Samsung jár az élen, és eddig nem sok követőjük akadt - annak ellenére, hogy egy ilyen mindennapos használati tárgynál, mint amilyen a telefon, kézenfekvő lenne ez a tulajdonság. De az új, immár vízálló iPhone talán segít a vízállóság általánossá válásában is. (Egyébként csak azért hivatkozom az Apple telefonjára ilyen sokszor, mert egy komoly referenciapont a mobiltelefonok piacán, amire minden telefongyártó figyel.) Tudom, a vízállóságra, és a sokoldalúságnál említett képességekre is van példa a fényképezőgépek között is, de a telefonoknál mindezek sokkal általánosabbak, könnyebben hozzáférhetőek.

 

  • És szinte mindig velem van! Nincs többé olyan, hogy „jaj de kár, hogy nem hoztam el a fotós felszerelésem, ezt de jó lenne megörökíteni” - a zsebembe nyúlok, és fényképezek.

 

Hogyan?

 

Vagyis mi az, amire át kellett állítanom az agyamat - avagy néhány tipp mobilfotózáshoz:

 

  • Ne fotózz sehogy. Ha távoli témák részleteit szeretnéd kiemelni, inkább felejtsd el. Pontosabban ne felejtsd el, rögzítsd fejben. Nem kell mindent lefényképezni.

 

  • Aranyszabály, ami mobilfotózásnál még inkább igaz: ha nem tudod elrejteni, emeld ki! - vagyis csinálj előnyt a hátrányból! Például ha kiégette a nap a fotódat, utómunkával égesd ki még jobban, és adj hozzá egy kis „meleget” a színhőmérséklet emelésével! Vagy ha zajos a fotód, rakj hozzá még több zajt!

 

  • Fotózz futás közben - ez nálam hatalmas élmény, melyhez egy átalakított telefontartó karpántot használok, rövidített pánttal, hogy jó fogása legyen a markomban; és kivágott hátlappal, hogy a kamera kilásson.

 

Megéri?

 

Ezt a kérdést nyilván mindenkinek saját magának kell megválaszolnia - ha egyáltalán felmerül, hiszen nem egy eldöntendő dologról van szó - és valószínű sokáig meglesz még a profi fotós felszerelések létjogosultsága. Nálam egyértelműen a mobillal fotózás felé billen a mérleg nyelve, de ehhez nyilván szükség volt arra a több tízezer tükörreflexes fényképezőgéppel lőtt hangulatkonzervre is, amit 24 év alatt összegyűjtögettem; valamint arra, hogy a fotózásnak abban a szegletében tevékenykedjek, ahol nincs szükségem többre, mint ami egy mobillal elérhető. Nem volt szándékom megmondani a tutit, csupán a figyelmet szerettem volna felhívni egy nagyszerű lehetőségre, melynek kulcsa legtöbbünk zsebében/táskájában szinte állandóan kéznél van.

 

A mobilfotózás jövője?

 

Végül még egy érdekesség, ami talán a mobiltelefonok jövőjének is része lehet, és a jelenlegi mobilos fotózásnak akár az összes hátrányát kiküszöbölheti. A Light L16 Camera megálmodóinak célja, hogy hatalmas felszerelés cipelése nélkül tegyék elérhetővé a tükörreflexes fényképezőgépek képminőségét. Az L16 egy mobiltelefonnál alig nagyobb eszköz, amibe 16 optikát, és 16 önálló érzékelőt építettek. Az optikákat (melyek közül 5 db 28 mm-es, 5 db 70 mm-es és 6 db 150 mm-es gyújtótávolságú) a fényképezőgép síkjába forgatták, és egy tükrös rendszeren keresztül megy át rajtuk a fény az érzékelőkig, így elérték, hogy a gép lapos maradhatott, és semmi nem áll ki belőle - akár egy mobiltelefonnál. 5-szörös optikai zoom, 52 (!) megapixeles felbontás, kiváló (alacsony zajszintű) képek - mindez egy zsebnyi méretben, a tervek szerint 2017-től 1699 dollárért lesz megvásárolható. Már csak egy telefont kellene beleépíteni, ha már úgyis Android rendszer ketyeg benne...

 

Forrás: halasizsolt.hu

Fotók: pixinfo.hu

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ketten is elnyerték Az év természetfotósa címet

Hegyek, tájak, emberek - beszélgetés Szendrő Szabolccsal

Fókuszban a természet - Daróczi Csaba

Fókuszban a természet - Potyó Imre

 

Cikkajánló