MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Gyerekkel a Rám-szakadékban? Ezekre érdemes figyelni

A nyár nem csak a vízpartról szólhat, sokan ekkor keresik fel Magyarország talán legismertebb kirándulóhelyét is, s talán sokakban felmerül a kérdés, hány éves gyermekkel lehet egyáltalán nekivágni a nagy kalandnak. Íme, pár megfontolandó tanács egy természetjáró családtól. 

A Rám-szakadék nyilván népszerű túracélpont, a Pilisi-parkerdő honlapja szerint évente mintegy 60 ezren látogatják ezt a méltán ismert helyet. Szögezzük le azt is rögtön, hogy a Rám-szakadék az ország egyik legnehezebb turistaútja, egyértelműen veszélyes hely, ahol akár komoly sérülést is szerezhetünk. Nem kívánom idemásolni a parkerdő fenti honlapján elérhető utasításokat, célszerű pontról pontra elolvasni őket, mielőtt elindulnánk.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Ugyanakkor azt is lássuk be, hogy szabályosan, lentről felfelé haladva, a szurdok szélét sem alulról, sem felülről nem megközelítve, egy jó mozgású, akár 5 éves gyerek nem mászik veszélyesebb helyen itt sem, mint egy játszótéren, ahol a gyerekek zöme simán felmászik felügyelet nélkül 4-5 méter magasra. Sőt, talán túl sok is a korlát és a kapaszkodó a szurdokban, ott is annak segítségével haladunk megszokásból, ahol nem feltétlenül lenne szükséges.

 

Szigeti-Böröcz Ferenc


Az utóbbi évek komoly, többször sajnos halálos kimenetelű baleseteinek nagy része úgy történt, hogy nem túl megfontolt módon valaki kimerészkedett a szakadék szélére, és a töredezett, görgeteges sziklákról a mélybe zuhant. Pár éve egy hasonlóan járt kirándulót menteni kívánó tűzoltó halála rázta meg a közvéleményt. A szurdokot megmászva, a sárga jelzésen Dömös irányába ereszkedve egyébként szembetűnő, hogy a terület kezelője mindent megtesz a hasonló balesetek megelőzése érdekében. A széles erdei útról valóban jó pár, jól észrevehető csapás indul a Rám-szakadék széle felé, mindegyiken kiszalagozva virít a felirat, hogy ez életveszélyes mutatvány. S talán a sok tapasztalatlan, cserébe felelőtlen turista végett került ki korlát és kapaszkodó is ekkorra mennyiségben.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

De mielőtt túlzottan elmerülnénk ebben a témában, s azt gondolnánk, hogy a fenti kijelentés és játszótéri hasonlat felületes és fellengzős, nézzük meg közelebbről, hogyan érdemes megközelíteni – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt – a szurdokok legvadabbikát természetjáró szemmel.

Lépésbiztonság és tapasztalat

Hogy mikor és mennyi idős gyermekkel bátorkodjunk nekivágni a Rám-szakadéknak, az igazából az előző évek nevelésén, szülői hozzáállásán is múlik nagyban. A gyermekek túlóvása sajnálatos kortünet, amellyel pszichológiai szakcikkek egész sora foglalkozik.

 Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

Egy természetjáró blogban azonban azt az evidensnek tűnő tényt érdemes kiemelni, hogy ne itt, a Rám-szakadékban kezdjük a gyerekekkel a természetjárást! Hanem először járjunk be jó pár patakmedret, kőgörgeteges hegyoldalt, meredek és kevésbé meredek sziklás ösvényt, essenek el közben jó sokszor, ismerjék meg, hol, milyen felületen biztos a járás, hol csúszós a talaj, lépjenek bele a patakba. Közben persze türelemmel terelgessük gyermekünk érdeklődését a természet és a természetjárás iránt, játszunk, meséljünk a természetről és a természetben. És több év túrázást követően legyen a Rám-szakadék mondjuk az 50. túránk, amikor a 110 méteres szintkülönbség, továbbá a kövek, létrák és kapaszkodók leküzdése már nem lehetetlen vállalkozás. Ugyanúgy, ahogy a jól ismert játszótéren, ahol tudjuk, mikor kell odafigyelni gyerekünkre, ebben a helyzetben is tudni fogjuk, hogy például gyermekünknek nincs tériszonya, meg azt is, hogy mikor indulhatunk neki a Rám-szakadéknak. És természetesen legyünk mi is felkészülve: folyamatosan tartsuk szemmel gyermekünket, a létrán pedig másszunk közvetlenül alatta, ha kétségeink vannak.

Nem is a létrák a legnehezebbek

Mi kétszer jártunk a Rám-szakadékban eddig, a kettő közti különbség sokatmondó. Nagyobbik lányunk kicsivel több, mint 4 éves volt 2016-ban, amikor kisebb kétségek közepette a nálunk nyaraló unokatesóval nekivágtunk a kalandnak. A technikai eszközökkel megerősített szakaszok simán mentek Blankának, örömmel és játszva kapaszkodott, akárcsak a játszótéren. Kifejezetten élvezte ezeket a szakaszokat, és teljes biztonsággal mozgott, ez egyértelmű volt. Átlagos mozgású, de erdőt, sziklát és patakot nem először látó gyermekünknek igazából a szurdok eleje volt a nehéz, ahol még nyoma sincs a létráknak, ellenben az ösvény rengeteg nagy kő között imbolyog. Azt hiszem, korából adódóan éppen nem volt még meg a kellő lépésbiztonsága Blankának ahhoz, hogy a neki sokszor derékig érő köveken és azok között megfelelő határozottsággal mozogjon. Igaz, nem sokon múlott, mert az egyensúlyozáshoz nyújtott apai kéz könnyed segítséget jelentett.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

 Kisebbik lányunk kifejezetten jó mozgású, s majdnem 5 évesen simán és élvezettel teljesítette a Rám-szakadék minden részét idén nyáron. E második alkalommal igazából a faluból felvezető út volt a legnehezebb, hiszen délután volt már, a gyermektársaság a szigetcsúcson várt bennünket, és egyszerűen unták az egyébként nagyon szép utat.

 Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

 

A nyár egyéb kihívásai

Az sem mellékes, hogy mindkét alkalommal egy hűvösebb nyári hétköznapon volt szerencsénk a Rám-szakadékhoz. Kánikulában jó ötletnek tűnhet felkeresni a hűvös szurdokot, de ne feledjük, hogy ebben az időszakban könnyedén belefuthatunk egy jó szúnyog- vagy bögölyinvázióba, ami ellen persze lehet védekezni riasztóval és a testet fedő ruházattal, de semmiképpen sem teszi kellemessé a gyermekek túraélményét. Mivel a patak kövein haladva a legfontosabb szempont a lépésbiztonság, kisebb gyermekeknek, akik még kevésbé tudják felmérni, hogy mekkora a víz ott, ahova éppen lépnek, érdemes gumicsizmában nekivágni. Azt amúgy is jobban élvezik. De ebben az esetben érdemes cipőt vinni magunkkal, hiszen a sárga jelzésen visszaereszkedve Dömösre a (túra)cipő a jó választás. Nagyobbaknak nyáron egy erős túraszandál is megfelelő lehet.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Egyszóval egy jó mozgású, természetjárásban gyakorlott 5 éves már teljesíteni tudja a Rám-szakadék kihívásait nyáron, alacsony vízállásnál, miközben élvezi is a mászást. Ez utóbbi is nagyon fontos szempont, hiszen annak megint semmi értelme, hogy végigrángatjuk gyerekünket a szurdokon csak azért, hogy ez is meglegyen.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc


Ugyanakkor nagy általánosságban talán inkább a 7-9 éves korosztálynak ajánlható a szurdok első – már remélhetőleg élvezetes – megmászása. Hajrá, de csak ésszel!

 

Szöveg és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Családi vándortúra a Mátrában

Békakoncert Pest legjobb bringaútján

A Börzsöny legjobb családi túrája

Kirándulások a mesés Medves-vidéken 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...