MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.06.23. 10:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: PET Kupa

Hamarosan újra vízre szállnak a PET-kalózok

Idén már ötödik alkalommal rendezik meg a Felső-Tiszán a PET Kupát, mely egy Európában is egyedülálló környezetvédelmi rendezvény, ahol hulladékkal küzdenek a hulladék ellen.

A csendes-óceáni szemétszigetről sokat lehet hallani a médiában, de sajnos, nem is kell olyan messzire mennünk, hogy hasonló képződményeket lássunk. Időnként a Tiszán is hatalmas, PET-palackokból álló szigetek úsznak.

 

Fotó: PET Kupa


Ezért indult el 2013-ban PET Kupa, melynek legfőbb célja a folyó védelme és tisztítása, illetve az, hogy ráirányítsák a közvélemény figyelmét a problémára. Az elmúlt évek alatt 30 hulladékhajó épült, és 10 tonna szennyező anyagot távolítottak el a folyóból, 145 súlyosan szennyezett területet derítettek fel, és 20 ilyen területet teljesen meg is tisztítottak. Az összegyűjtött palackok nagy része – a hajókkal együtt – újrahasznosító üzemekbe kerül.

 

Fotó: PET Kupa


A PET Kupa több mint egy környezetvédelmi rendezvény, igazi kaland és közösségformáló esemény. A résztvevők között találunk asztrofizikust, anyukát, aki négy gyermekével versenyez, egy óceánt is átszelő hajóst és rockzenészt is. A versenyzők nemcsak hajóznak és szemetet gyűjtenek, de hajóikat ők maguk is építik. Az alapvető biztonsági előírások mellett néhány kikötés van csupán, például az, hogy a fő építőelem PET-palack legyen és a hajó megújuló energia segítségével haladjon. De ezen kívül csak a kreativitás szab határokat, szóval, aki akar, menetközben akár grillezhet is a fedélzeten.

 

Fotó: PET Kupa

 

A természetfilmes és a környezetvédelmi tanácsadó


Már csak alig egy hét van hátra a PET-hajók vízre szállásáig, a szervezés legsűrűbb időszaka ez. „Ilyenkor próbáljuk összesíteni az eszközlistát, megoldani a logisztikai problémákat, a nyomdai anyagok elszállítását, be kell osztani az előszedésre érkező önkénteseket, véglegesíteni kell kétszáz ember szállását, étkezését ” – sorolja a tennivalókat Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője. Gergely egyébként környezetvédelmi tanácsadóként dolgozik, és izgalmas zöld projekteket talál ki, többek között az ő nevéhez fűződik a nagysikerű Paraszt-wellness, a „Tükörben a világ” kiállítás vagy legutóbbi akciója, a Trash Art Hungary, a hulladékból készült szobrok kiállítása.

 

Fotó: PET Kupa

Hankó Gergely


„A PET Kupa szervezésén ötfős csapat dolgozik, a helyszínen pedig 25 önkéntes segíti a munkát. Míg 2013-ban, az első kupán öt csapat indult, idén, az ötödiken már 16 csapat lesz, sok veteránnal és visszatérővel” – erről már Molnár Attila Dávid, az ötletgazda mesél, aki minden évben a családjával hajózik. Bár a szervezés egész éves elfoglaltságot jelent, Attila alapvetően természetfilmes, a Természetfilm.hu filmműhely alapítója. Jelenleg épp egy dél-amerikai papagájokról szóló filmen dolgozik, de tanítja is a filmezést. Neki is köszönhető, hogy a PET Kupa az átlagnál sokkal inkább kép-, internet- és kommunikáció orientált környezetvédelmi kezdeményezés. Az első évről egy háromrészes film készült, Valamit visz a víz címmel, de sok internetes rövidfilmjük is van, és most készül egy 50 perces dokumentumfilm, Plastic Pirates címmel, a PET Kupa első öt évéről.

 

Fotó: PET Kupa

Molnár Attila Dávid


Mint egy sci-fi


Gergely 2015-ben csatlakozott a PET Kupához, és biztos volt abban, hogy ebben a történetben neki helye van. „Felhívott, és gyakorlatilag azt mondta, hogy mostantól együtt dolgozunk – meséli Attila. Gergely ekkor szembesült először a tiszai hulladékprobléma súlyosságával is. „Tizenvalahány éve szakmabeli voltam, hulladékgazdálkodással, újrahasznosítással foglalkoztam, és azt hittem, eléggé képben vagyok a témában. De hogy a Tiszán ekkora a baj, azt még én sem tudtam.” A legnagyobb sokk a tavalyi monitorozás alatt érte. „A Felső-Tiszán, a Szamos és az Öreg-Túr betorkollása alatt jártunk, a jobb és bal parton felváltva kötöttünk ki, hogy PET-palackokkal szennyezett gócokat keressünk az ártéri erdőben. És egyszer csak ráakadtam erre a helyre, ahol egy fűz-nyár ligeterdőben több ezer négyzetméteren mindent PET-palack borított. Ott álltam egyedül az erdő közepén, előttem ez a hihetetlen mennyiségű hulladék. Utópisztikus, sci-fibe illő jelenet volt.”

 

Fotó: PET Kupa

 

„PET-bányák” a folyó mentén


Az év nagy részében semmi nem látszik a hulladékból, a növények eltakarják azt, még a vízitúrázók is úgy elmennek a „PET-bányák” mellett, hogy észre sem veszik azokat. Azonban van az évnek pár napja, pár hete, amikor jön az áradás, és megindul a rengeteg hulladék. Ilyenkor a palackok valósággal ellepik a vizet.

Az itt élők már régóta látják a problémát, de hozzászoktak ahhoz, hogy hiába beszélnek arról, hogy baj van, nem nagyon történik semmi. „A helyiek nagyon kötődnek a Felső-Tisza vidékéhez, volt, aki azt mondta, milyen jó, hogy jöttünk, mert megmutattuk, hogy lehet ezzel a problémával valamit csinálni” – mondja Attila. „Annál ékesebben pedig semmi nem beszél a települések lelkesedéséről, hogy hajókat is állítanak ki. Idén például Cigándnak és Dombrádnak is lesz hajója.”

 

Fotó: PET Kupa


A Földművelésügyi Minisztérium által is támogatott PET Kupa mellett Attiláék egyéb eseményeket is szerveznek. Egyik legsikeresebb rendezvényüknek a Tiszai Kerekasztalt tartják, mely egyre szélesebb fórummá kezd válni, a Miniszterelnökségtől kezdve a helyi iskolákig, a vízügytől a különböző cégeken át a civilszervezetekig egyre többen jönnek. Az ötletek negyedéből pedig tényleges akció is lesz. Emellett szakmai előadásokat is tartanak országszerte, egy kiállításuk is van, és rendszeresen monitorozzák a folyót, és felkutatják a rejtőző PET-szigeteket. Eredményeiket egy mobilapplikáció (Trash Out) segítségével bárki elérheti.


A Tisza mindent elnyel?


A folyón úszó hulladék döntő része a szomszédos országokból, Ukrajnából, illetve a Szamoson át, Romániából érkezik. Ukrajnában, a Kárpátok bércei között a Fekete- és a Fehér-Tisza még kristálytiszta vizű patakként kezdi útját, néhány folyamkilométerrel lejjebb azonban már inkább szemétlerakóra hasonlít a folyó. Kárpátalján még nincs szervezett hulladékgazdálkodás. Hiányzik az ellátórendszer, így a lakossági (kommunális) hulladék szervezetten kerül ürítésre a Tisza árterében. „Az emberek megszokták, hogy hulladékaik lebomlanak és ártalmatlanok. Sokáig a faluszélen rakták le azt, idővel azonban, a fogyasztói társadalom térhódításával együtt megjelentek a veszélyes hulladékok, és a rengeteg műanyag is. Az ártalmatlan komposztáló gödrökből így lettek időzített bombák. Minden település szélén több ilyen kupac van, ahol az állati tetemtől a pelenkán át szárazelemig, minden megtalálható” – meséli Gergely, aki idén tavasszal látogatott el Beregszászra. Most azonban talán elindul valami, ennek jele a Miniszterelnökség által is támogatott Tiszta Kárpátalja program is, melynek részeként 30 önkormányzat kezdte el, civilekkel karöltve kitakarítani települése környezetét.

 

Fotó: PET Kupa

„Szemétlerakó” Kárpátalján


A szemétevő hajó is vízre száll


2016-ban a Wessling Hungary Kft. és a PET Kupa vízminőség-vizsgálatot is végzett, melynek során az ártéri hulladék környezetében lévő víz- és iszapmintában ftalátot, azaz a műanyaggyártás egyik melléktermékét mutatták ki, a megengedett határérték kétszeres mennyiségében. „A ftalát-vizsgálat eredménye sokkoló volt – mondja Attila – ez sokakat megijesztett. Reméljük, ha alaposabban vizsgáljuk, kiderül, hogy még nem a „PET-bányák„ olvadnak. Papírforma szerint a műanyag flakonok 4-500 év alatt bomlanak le, valószínűbb, hogy ez a szennyezés jön valahonnan. De ha kiderül, hogy ezek már elkezdtek degradálódni, akkor nagyon komoly problémával kerülünk szembe.”

 

 

Fotó: PET Kupa


Idén a PETÉNYI, azaz a szemétevő szeméthajó is vízre száll, és a tervek szerint egész évben vízen is lesz. Ez a hajó ad majd otthont az idei mikroműanyag-vizsgálatnak is. A tiszai hulladékon lebegő hajót döntően közösségi finanszírozásból sikerült megépíteni, de cégek is beszálltak a költségekbe. A hajó egyelőre Zsurkon állomásozik majd, és a vízitúrázók kikötését segíti, de ha a megfelelő technológiával sikerül felszerelni, akkor a PETÉNYI folyamatosan gyűjti majd a Tiszán úszó hulladékot. „Minden évben egyre több időt töltünk a folyón, és az a cél, hogy egész évben tudjunk ott tevékenykedni – mondja Gergely. De a legjobb az lenne, ha egy évtizeden belül már csak evezős túrákat kellene szervezni, és a gyerekeimnek csak a PET Múzeumban tudnám majd megmutatni, milyen is volt egy PET-hajó.”

 

A PET Kupával kapcsolatban még több információt találsz itt és itt!

 

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Mérgező vegyületekre bukkantak a Tiszában

A szemétrengeteg mellett döglött disznó is úszik a Tiszán

Földünk kristálygömbben- mi vár a bolygónkra?

 Nemcsak láblógatás- interjú Molnár Attila Dávid természetfilmessel





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...