MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2015.11.16. 09:00,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Shutterstock

Haris – nemcsak bujkáló, de 2016 madara is

Magyarország madárfaunájának egyik legértékesebb képviselője a visszafogott színezetű, rejtőzködő életmódú, a nászidőszakot leszámítva alapvetően csendes, hangját alig hallató haris. Jövője veszélyben forog.

A darualakúak (Gruiformes) rendjének guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű haris (Crex crex) magyarországi fészkelőállománya 500–1200 párt számlál. A költőpopuláció tényleges mérete ugyanakkor jelentős ingadozást mutathat: csapadékos években a becsült maximum feletti, aszályos esztendőkben a minimum alatti értékek is reálisnak tekinthetők.

A fogolynál jóval kisebb és karcsúbb, a fürjnél valamivel termetesebb haris testhossza 22–26 cm, szárnyfesztávolsága 43–53 cm, tömege 135–190 g. Nyaka – arányait tekintve – hosszú, csőre rövidke és vaskos, tollruhája szürkés sárgásbarna, szemöldöksávja és nyakának alsó része kékesszürke, hasának keresztsávjai barnásvörösek. Némileg bizonytalan röpte közben feltűnnek vörösesbarna szárnyfoltjai és sajátosan lelógatott, hosszú lábai. A nemek nagyon hasonló megjelenésűek, de a hímek színezete markánsabb a tojókéhoz képest.

 



Legerősebb hazai populációi a Bodrogközben, a Beregi- és a Szatmári-síkon, a Bodrog, a Hernád, az Ipoly és a Bódva völgyében, a Duna–Tisza közének turjánvidékén, a Balatonhoz közeli berkekben, a Csákvár melletti Csíkvarsai-réten, a Dráva-síkon és az Őrségben élnek. A haris a sík és dombvidékek, valamint az hegységelőterek üde, magaskórós rétjeinek, kaszálórétjeinek, mocsár- és láprétjeinek jellegzetes faja, amely csapadékos esztendőkben szárazabb gyepekben is előszeretettel költ. Afrikai telelőterületéről április végén, május elején érkezik vissza Magyarországra. Ebben az időszakban főként éjjelente hallható a territoriális viselkedésű hímek különös, recsegő hangja. A harispárok május végére állnak össze.

A tojó készítette, talajba kapart, fűszálakból és levelekből felépülő, mély csészéjű, mintegy 15 cm átmérőjű fészekbe általában 7–10 tojás rak a nőstény. Kicsivel több mint két hét kotlás után kelnek ki a fiókák, majd a felszáradást követően édesanyjukkal elhagyják a magas fűben ügyesen elrejtett otthonukat. 34–38 napos korukban válnak röpképessé. A költési időszak több okból (késői költőhelyre érkezés, fészekaljpusztulás, pót- és/vagy másodköltés) egészen augusztusig elhúzódhat. Menüjének túlnyomó részét állati eredetű táplálék (férgek, csigák, pókok, különféle rovarok, esetenként békák, gyíkok, kisebb termetű emlősök) teszi ki, de gyom-, fű- és gabonamagvakat is rendszeresen fogyaszt.

Láttál már harist fűben „énekelni”? Ne hagyd ki ezt a videót!

 

 

Kiemelt oltalom
A haris (Crex crex) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e guvatféle – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”. Élőhelyek felaprózódása és eltűnése, intenzív rétgazdálkodás, költési időszakban végzett kaszálás, idegenhonos özönnövények terjedése – a harislét legfőbb ellenségei. Összefogással és a céltudatos természetvédelmi kezeléssel azonban megfékezhető hazai populációinak hanyatlása.
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015 szeptemberi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Láthatatlan tyúkok versengenek a címért

Mi is meglepődtünk a 2016-os év madarán
Még több madaras hírt találsz ide kattintva
 


Címkék: madár / haris / év madara / mme / tyúk



HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...