MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Határközeli, mégis kevésbé ismert tájakon – a Szádelői-völgy

A Gömör–Tornai-karszt egyik, ha nem a legizgalmasabb vidéke a magyar határtól mindössze 7 km-re található Szádelői-völgy. Könnyű megközelíthetősége, jól járható túravonala kisgyermekes családok és idősek számára is élvezhető kirándulást nyújt. Arról nem is beszélve, hogy a mindössze 9 km-es útvonalon bőven akad látnivaló: csordogáló hegyi patak, impozáns mészkősziklafalak, hangulatos erdő, fennsík és szamócás mező – mind-mind egyenként is vonzó úti cél. 

Legendák nyomában

 

Szádelő község jelenleg Szlovákia része, a völgy sziklafalak közé préselt bejárata már messziről vonzza az utazó tekintetét. A helyhez több, hercegek és királyok szerencsés megmenekülését vagy éppen tragikus halálát megörökítő legenda kapcsolódik. A monda szerint Dengezik herceg – Attila hun király fia – gót üldözői elől menekülve itt vesztette életét. 600 évvel később Szent László király a kunok elől lelt itt menedékre, majd 1241-ben IV. Béla király is errefelé menekült a tatárok elől a vesztes muhi csata után. Mindezek után nem csoda, hogy a völgy egyik barlangja a Király-barlang, forrása pedig Király-kút nevet viseli.
 

Fotó: Péntek Zsófia


Egy izgalmas szurdokvölgy

 

A Szádelőig tartó utat Budapestről 3–3,5 óra alatt lehet megtenni, amit egyre többen és egyre gyakrabban egynapos buszos utazással oldanak meg. Ha azonban egy kicsivel több időnk van, érdemes megszállni, és jobban körülnézni a környéken. Maga a település csendesen csordogáló, vén diófák övezte patakjával egy nagyon kellemes hely, amely hangulatában a Székelykövet és az alatta elterülő Torockót idézi. A völgyet a Szád-patak vize vájta, formálta az évmilliók során. Mindössze 8,7 km hosszú, helyenként 300 méteres szintkülönbséggel kényelmes tempóban 3–4 óra alatt bőven körbejárható.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

A parkolótól a hasadékon keresztül, árnyas, hatalmas bükkfák alatt vezet az út a patak mentén. Helyenként tájékoztató táblákat találunk, a szlovák mellett magyar (!) és angol nyelven a hely kialakulásáról, valamint a környék állat- és növényvilágáról. Az első esőbeálló után választhatunk, hogy utunkat a közelben álló turistaházhoz, vagy pedig jobbra, a patak feletti kishídon áthaladva folytatjuk fölfelé a fennsíkra. A turistaút kezdetben kissé meredeken halad az erdőben. Az első, igazi élvezhető kilátásra sajnos erősen rányomja a bélyegét a közeli mészkőbánya ipari létesítménye, melyet mérnöki precizitással éppen a völgy távolba vesző középpontjába terveztek…
 

Fotó: Péntek Zsófia

 

A fennsíkon a turistaút hamarosan egy tücskökben, virágokban, szamócában gazdag réten halad tovább. Az illatos gyógynövényeket később kökény-, csipkebogyó- és borókabokrok váltják fel. Mielőtt azonban végleg búcsút intenénk a fennsíknak még egy rövidke ösvényt követve jutunk el a látványos kilátópontig. Bár a szél feltámad, az idő továbbra is kellemes marad, miközben bejárjuk a karrmezővel tarkított területet, megcsodáljuk a völgyet és a nevezetes Cukorsüveg-sziklát. Ezen a ponton eldönthetjük, hogy folytatjuk a körtúrát, vagy – amennyiben az időjárás kedvezőtlenül alakul – visszamegyünk azon az úton, amelyen ideáig jöttünk. Esős időben talán az utóbbi a szerencsésebb választás, mert innentől a lejtmenet meredek, szűk, sziklás ösvényben folytatódik. Végül egy csalános, akácos szakasz és a kakaskukorékolás jelzi, hogy visszaérkeztünk a faluba.

 

Áj-völgyi vízesések

 

Ha még nem fáradtunk el, és szállásunk a közelben van, érdemes megtekinteni a Szádelői-völggyel párhuzamosan elhelyezkedő Áj-völgyet. Az autót Áj települését elhagyva egy kisebb parkolóban tudjuk letenni, ahonnan közel, 1 km-en belüli kellemes sétával négy kisebb-nagyobb vízesést vehetünk szemügyre. A természeti érdekességek mellett a környék kulturális látnivalókban is gazdag: a közelben fekszik Rozsnyó, a krasznahorkai vár és a betléri Andrássy-kastély.
 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Szádvári kirándulás

 

Bár sokan ellátogatnak Aggtelekre és Jósvafőre, mégis az Aggteleki Nemzeti Park felszín feletti csodái a többség számára kevésbé ismerősek. Mi mégis úgy döntünk, hogy teszünk egy kirándulást ezen a titokzatos környéken. Egyenetlen utakon, az Aggteleki-karszt mentén hosszan vezet az út Szögligetig. Rendezett kertek, öreg diófák, sok helyütt épségben maradt és felújított jellegzetes, tornácos házak jellemzik a települést. A falu határában hagyjuk járművünket, és nekivágunk az immár poros, aszfaltos útnak, ami egészen a Szalamandra turistaházhoz vezet. Tőlünk balra egy patak csordogál, az illatos mezei virágokon pedig ritka és védett lepkefajok pihennek. A Szádvár tanösvény megközelítőleg 5 km hosszú és 3–4 óra alatt körbejárható. Az erdei út első meglepő érdekessége a Szádvári szekérút. Az ösvény mindkét oldalán jól látható egy-egy erősen kikopott „vályú” a sziklákban, melyek feltételezhetően a hajdani várba tartó szekerek kerekeinek lenyomatai lehetnek.
 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Bükkerdőn keresztül érjük el a 13. század második felében épült Szádvár romjait. A várba csak saját felelősségre mehetünk be, mert a várfalak kövei folyamatos mozgásban vannak. A kilátás azonban megéri a fáradtságot. A szekérnyomok a vár udvarán belül is követhetők. Utunk innen már a várat megkerülve folytatódik, az erdőből azonban még többször látni az erődítmény oldalfalait. Egy tisztást követően szurdokvölgyön ereszkedünk lefelé, ahol előbb a Lakatos- (vagy Borz-), később pedig a Csurgó-forráshoz érünk. A pirossal jelzett tanösvény végül visszavisz bennünket a Szalamandra turistaházhoz.
 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Szöveg és fotó: Péntek Zsófia

 


 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. szeptember
Herczeg Kinga:
Helix
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...