MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2016.07.23. 09:00,   Szöveg: Joó Annamária,   Fotó: Tamaskó Szandra, Burger Barna, Bozor Magdolna, Kovács Sándor, Gulyás Attila

Hazai tavak forró nyári napokra

Az országban szerencsére több olyan tó is van, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy csobbanjunk benne, vagy a partján lazítsunk egyet. Van élet a Balatonon és a Velencei-tavon kívül is. Mutatunk tíz kevésbé ismert hazai tavat, amit érdemes felkeresni, ha tombol a kánikula, és vízparti pihenésre vágyunk. A szép természeti környezet pedig mindegyiknél hab a tortán.

1. Családi ötcsillagos – Hársas-tó

 

Fotó: Tamaskó Szandra


Az Őrség egyik csillogó víztükrű ékkövére bukkanhatunk Szentgotthárdtól néhány kilométerre, a város Máriaújfalu településrészének határában. A tó az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik, és az 1980-as évek végén a Hársas-patak felduzzasztásával keletkezett. Hivatalos megnevezése Máriaújfalui-víztározó, de a helyiek csak Hársas-tóként emlegetik. Déli partszakaszán szuper kis strand várja a családokat. Mitől szuper? Homokos part, sekély víz, amely lassan mélyül, így a gyerkőcök is biztonsággal pancsolhatnak. Van neki erdei játszótere, zöld pázsitja, amely heverészéshez, piknikezéshez kitűnő helyszínt nyújt. Büfé is üzemel, tehát akinél ez a kényelmi opció is bejátszik, az sem marad hoppon. A tavat teljesen körbe lehet kerülni jól kiépített úton (kb. 2,5 km) akár gyalogosan, akár biciklivel, sőt babakocsival és nagymamával is. Északi részén 1000 méteres tanösvényen ismerkedhetünk a környék jellemző növény-, gomba- és állatfajaival, valamint építészeti emlékeivel. A horgászni vágyók se hagyják otthon a botjukat, mert a tó kristálytiszta, halban gazdag vize kitűnő fogásokkal kecsegtet. A horgászok a fák árnyékából vagy a nyugodt nádasból várhatják a kapást.

 


2. Vas megye Balatonja – Szajki-tavak

 

Fotó: Burger Barna

 

Következő ajánlatunk nem is egy tó, hanem egy teljes tórendszer lesz, amelyhez az ország nyugati szegletébe, Vas megyébe kell utaznunk. Az 1910-es évek elején két földesúr úgy döntött, hogy a földjeiket elválasztó Csörgető-ér nem eléggé tekintélyes méretű. Az 1930-as években felduzzasztották hát a vizét a birtokhatár mentén, s a felületét gátakkal tagolták fel. Így nőtte ki magát e kedves nevű vízfolyás 11 tóból álló láncolattá, amelynek partjain mára árnyékot adó lombsátorrá értek a gondosan telepített erdők fái. Nevek helyett megszámozták az önálló tóegységeket egytől tizenegyig, Hosszúpereszteg irányából kiindulva. A Szajki-tavak néven ismert együttes messze a városok zajától, Vas megye délkeleti csücskében, nagyjából Ajka és Körmend között félúton, közel a Vas, Veszprém és Zala megyei határhoz, egy terjedelmes zöldövezet szívében található. 1967-ben a 6-os számú tó keleti partján üdülőtelep létesült, s a tóövezet egyetlen strandja is itt épült ki. Napjainkban a 2–5-ös számú egységek idillikus horgásztóként üzemelnek, míg a többiben halgazdálkodás folyik.

 


3. Léleknyugtató a Bakony mélyén – Hubertlaki-tó

 

 

Fotó: Bozor Magdolna


Rejtett kincs a Bakony sűrűjében, amelyet még a turistatérképek sem mindig jelölnek. Egyedül az Országos Kéktúra útvonala közelíti meg. Bakonybéltől nem messze, a Hamuházi-séd és a Szalai-séd találkozásánál, a Somberek-séd völgyében szunnyad a Hubertlaki-tó. Egykoron itt, a völgyben, a Hamuházi-réten magasodott a gróf Esterházy család impozáns hubertlaki vadászkastélya, amely az 1900-as évek közepén leégett. Helyén ma – a Bakonyerdő Zrt. által üzemeltetett – felújított kulcsosház áll. Innen pár száz méterre található a „bakonyi Gyilkos-tó” névre keresztelt mesterséges tavacska, amelynek víztükrét – hasonlóan erdélyi névrokonának felszínéhez – meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. A tóban épp ezért fürdeni, csónakázni tilos, de minden vizes élményért kárpótol a fantasztikus, már-már földöntúli látvány. Néhány perc séta a sűrű erdővel övezett tó körül, és igazi léleknyugtatásban lesz részed. A völgyzáró gát mindkét oldalán asztalok, padok, tűzrakó helyek várják a kirándulókat. Romantikázni, relaxálni, feltöltődni tökéletes helyszín.

 


4. Mátrai piknik – Sás-tó

 

Fotó: Gulyás Attila / TM


A gyöngyösi Sás-tó kiváló adottságokkal bír. Nem csupán azért, mert egyedülálló természeti környezetben – a város Mátrafüred településrészétől északra – a Mátra déli lejtőjén fekszik, hanem mert a közelmúltban megújult turisztikai attrakciókkal is várja a turistákat. Az ország legmagasabban fekvő, mintegy 2,2 hektáros természetes tava fürdőzésre ugyan nem alkalmas, de minden más szabadidős elfoglaltságra igen. Lehet rajta csónakázni, nádasok között pecázni, hangulatos fahidakon szigetecskékre sétálni, nem mellesleg pedig csodaszép. Aki hosszabb sétákat tenne a tó körül, annak ott van a 15 állomásból álló tanösvény, amelyen a Mátra élővilágával ismerkedhet meg behatóbban. Szép kilátásban is részünk lehet, ha felmászunk a tó nyugati partján álló, 50 méteres acéltoronyba. Kevesen tudják, hogy a szerkezet Romániából került Algyőre, ahol olajfúró toronyként akarták használni, de mivel nem felelt meg a szabványnak, nem állíthatták üzembe. Innen kalandos úton került a Sás-tóhoz, ahol azóta már az állóvíz jelképévé vált sárga színével és csigalépcsőivel. Ha túl nyugisnak bizonyulna a tavi nyaralás, dobjuk fel a hangulatot, és látogassunk el a közeli Oxygen Adrenalin Parkba. A vadiúj négycsillagos Mátra kempingben lehetőségünk van komfortos apartmant és faházakat bérelni, avagy sátrazni, de megszállhatunk háromcsillagos hotelben is, ha komfortérzetünk éppen úgy kívánja.

 


5. Hegyvidéki fürdőhely – Arlói-tó

 

Fotó: Tóth Gábor


Arló és környéke szuper hely azoknak, akik extracsendes és unikális hegyi környezetben fürdőzéssel egybekötött túrázással lazítanának itthon egy nagyot. A nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén a Hódos-patak völgyében, Ózd szomszédságában fekszik. Fő nevezetessége az Arlói-tó, amely a múlt századi bányaművelés során bekövetkezett külszíni suvadás, azaz földcsuszamlás révén keletkezett. Különlegességét is ez adja, Európában ugyanis két ilyen tó van: az arlói és az erdélyi Gyilkos-tó. A ritka adottságokkal rendelkező suvadásos tó partján pihenőházak, horgásztanyák és vendéglők sorakoznak. A Suvadás Liget elnevezésű komplexumban kulturált strand, kemping, sátorhelyek és bungalók várják a nyaralókat. A Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet adta páratlan lehetőségét kihasználó Arlót erdős vidék, hegyek, bércek veszik körül, így a vízparti láblógatást remek kirándulásokkal egészíthetjük ki. Ha több napot is eltöltenél a környéken, megéri felfedezni a Gyepes-völgy vadregényes zegzugait, ahol számos védett növény- és állatfajjal találkozhatsz.

 


6. Rejtett szépség – Lázbérci-víztározó

 

Fotó: Gulyás Attila / TM


Az Upponyi-hegységbe, pontosabban a Lázbérci-víztározóhoz elsősorban azoknak érdemes ellátogatniuk, akik jó viszonyt ápolnak a csenddel, a nyugalommal, és nagy ívben kerülik a turistacsoportoktól hemzsegő helyeket. Az Uppony és Dédestapolcsány település között elterülő víztározót a Bán-patak völgyének elzárásával hozták létre 1967 és 1970 között. Teljes vízfelülete 77 hektár, átlagos vízmélysége 7,5 méter. Fekvése gyönyörű, erdős hegyek veszik körül, nem is akárhogyan, aki járt már ott, tudja, milyen is az, ha négyzetre emeli a szépséget a természet. Az Országos Kéktúra útvonala a tóparton vezet, hogy a túrázók is élvezhessék a festői látványt. Az út mentén kisebb-nagyobb távolságokra esőbeállókat, tűzrakó és pihenőhelyeket, padokat találunk, melyek kitűnő helyszínei lehetnek az otthonról hozott elemózsia elfogyasztásának. A víztározó és környéke a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alá tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet része. Fürdeni nem lehet a tározóban, engedéllyel horgászni viszont igen.

 


7. Törökszelídítő kiskunsági módra – Szelidi-tó

 

Fotó: Kovács Sádor / KNPI


A Dunapataj közelében elhelyezkedő Szelidi-tó az Alföldön népszerű fürdőhelynek számít, de talán még mindig azon tavaink közé tartozik, amelyek kaphatnának egy kicsivel nagyobb figyelmet a jelenleginél. Nevét a legenda szerint a török hódítás idején kapta, amikor egy csata alkalmával a magyarok a vízbe szorították a törököket, és csúfolódva mondták: „Szelídülnek már!” Az oklevelek szerint azonban Szelid egy falucska volt a tó mellett, amely a középkorban elpusztult, s nevét az állóvíz őrizte meg az utókornak. A mintegy 5 kilométer hosszú, 150–200 méter szélességű és átlagosan 3–4 méter mélységű tó hazánk ötödik legnagyobb állóvize. Nátrium-magnézium-karbonátos és nátrium-jodidos vize gyógyír lehet az idegrendszeri és reumatikus panaszoktól szenvedőknek. Déli partján kiépített – balatoni mércével is színvonalasnak számító – fizetős strand várja a nyaralókat. Homokos partszakasza, lassan mélyülő vize ideális kisgyermekek számára. A kölcsönzőben bérelhetsz csónakot, kajakot, vízibiciklit, de a strandon van óriáscsúszda és játszótér is. A beszédes Szittyó téren pedig egymás érik a kiskocsmák, büfék, sütödék, s bármelyikbe nyugodtan beülhetsz, hogy becsavarj néhány pohár hűsítő italt, vagy éppen ízletes falatokkal csillapítsd az úszás után eltámadó éhségedet. A tó említésekor nem mehetünk el szó nélkül a horgászat mellett sem, hiszen kitűnő horgászvíz: amur, keszeg, ponty, törpeharcsa rendszeresen akadhat itt horogra.

 


8. Kompaktélmény – Orfűi-tavak

 

Fotó: Gulyás Attila / TM


Pécs lakóinak egyik kedvenc kirándulóhelye a várostól mintegy 16 kilométerre lévő Orfű völgye. A völgyön átfolyó patakot a 60–70-es években egy völgyzáró gáttal duzzasztották négy tóból álló tórendszerré, amelyet jelenleg is a Vízfő-forrás táplál. A legkisebb, mintegy 11 hektár területű Orfűi-tó kicsiny szabad strandja tökéletes célpont kisgyermekes családoknak. Vize tiszta, lassan mélyülő és frissítő, füves, homokos és rendezett partján büfé (ahol hibátlan a retró óriáslángos), étterem üzemel. Látogató pedig csak elvétve akad, mert a többség a közeli Pécsi-tó akvaparkjában csúszdázik Nyáridőben erősen zajlik itt az élet: kenusok, kajakosok, vízibiciklisek, szörfösök, dingi vitorlások lepik el a tavat. Délkeleti csücskében felfedezhetjük az ország egyetlen, máig malomként működő vízimalmát, amely egyben múzeum is. Míg a vízi sportok kedvelői a Pécsi-tavon, addig a horgászok a Herman Ottó-tavon és a Kovácsszénájai-tavon hódolhatnak a szenvedélyüknek. Az Orfűi-tavaknál azonban a bringások sem maradnak élménynek nélkül, hiszen a tórendszert jól kiépített kerékpárútvonal veszi körül. Könnyen teljesíthető családi kerékpártúra lehet például a Pécsi-tó–Tekeresi tanösvény–Kovácsszénája–Orfű-útvonal. Míg az edzettebbek választhatják a keményebb emelkedőkkel megcifrázott, 32 kilométeres Orfű–Remete-rét–Lapis (kilátó)–Fehér-kút–Árpádtető (MecsExtrém)–Orfű-körtúrát.

 


9. Ahol nem csak díszlet a természet – Deseda-tó

 

Fotó: Gulyás Attila


Aki szeretne vadregényes helyen lubickolni, annak jó szívvel tudjuk ajánlani a Kaposvár mellett található Deseda-tavat. 8 kilométeres hosszúságával ez Magyarország leghosszabb mesterséges tava, amelyet a Deseda vízéből egy völgyzáró gáttal duzzasztottak fel 1974-ben. Azóta szépen fejlődött, s itt minden megvan, ami egy tóparti kikapcsolódáshoz szükséges. Kiépített strand, erdőkkel körülvett partszakaszok, kulturált büfék, gyönyörűséges arborétum, remek pecázóhelyek. Ha úgy döntesz, hogy idelátogatsz kicsit lazulni a nyáron, a bringádat is hozd magaddal, mert a tavat körbe is tekerheted. A 17 kilométeres kerékpárút nem tűnik ugyan túl hosszúnak, de ha beleszámolod a lubickolást, a láblógatást a parton, a „Kalanderdőt” és a Fekete István Látogatóközpontot, akkor máris többnapos program kerekedhet ki belőle. A két utóbbi létesítmény a Deseda-tó természeti környezetét mutatja be számos izgalmas attrakcióval és interaktív elemmel, így kapcsolva össze a szórakozást a játékos ismeretszerzéssel. A „Kalanderdőben” az erdei tornapálya, a madármegfigyelő helyek és a játszóterek mellett „gördülő tanösvényt” is kialakítottak a mozgásukban korlátozott, kerekes székkel kirándulók, illetve a kisgyermekes családok számára.

 


10. Tó a hegy tetején – Tengerszem a Megyer-hegyen

 

Fotó: Gulyás Attila / TM


Ki gondolná, hogy a Zempléni-hegységben van tengerszem? Mert nincs is. Azaz mégis van, ám a Sárospatak közelében lévő tengerszem csak nevében az, hiszen keletkezésének semmi köze a gleccserekhez, annál inkább az emberi kéz munkájához. A hegy nagyrészt kovasavval átitatódott riolittufából áll, amely remek alapanyagnak bizonyult a malomkőgyártáshoz. Tudták ezt már a 15. században, sőt azt is, hogy az őrlés során a búzaszemek kicsit megpörkölődnek, ami kellemes ízt ad a lisztnek. Ezért egészen a 20. század elejéig intenzív malomkőbányászatot folytattak itt. A bányát 1907-ben azonban végleg bezárták. A fejtési gödörben az évtizedek alatt összegyűlt esővízből pedig meseszép tó kerekedett a néhol 70 méter magas sziklafalakkal körülölelt vadregényes környezetben. 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, vizében tilos fürdeni. A tavat azonban remekül körbe lehet járni, információs táblák segítenek a tájékozódásban. A biztonság érdekében az utak mentén korlátokat is emeltek azok számára, akik a hegy tetejéről szeretnének bepillantani a vízzel telt katlanba. A tengerszem mellett megnézhetjük a bányaőr kőbe vájt egykori barlanglakását, a kovácsműhelyt, az ott felejtett termetes malomköveket, de a kibányászott malomkövek elszállítására kivágott „kanyonon” végigsétálni sem utolsó élmény.

 



A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. augusztusi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Öt kirándulás, amit a gyerkőcök is imádni fognak

Öt hazai kilátó pazar panorámával

Kilátók, ahová bármikor megéri felmenni

Varázslatos hazai vízesések
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617181920
21
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...