Az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park értékeit lehetetlen lenne felsorolni, és mi sem teszünk erre kísérletet, viszont szerettünk volna néhányat felcsillantani ezekből a jubileum kapcsán, amelyben a Hortobágy kiváló fotósa, Szilágyi Attila természetvédelmi őr volt segítségünkre.
Aki a Hortobágyi Vadasparkban jár, annak bizonyára nem kerüli el a figyelmét a pusztában legelésző rekonstruált őstulkok. Már csak azért sem lehet őket nem észrevenni, mert hatalmasak. De ki rekonstruálta őket, és miért?
Norvég szakemberek napelemes jeladóval szereltek fel egy kislilik-párt, hogy nyomonkövethessék a mozgásukat. A skandináviai kislilik-populáció több mint fele az őszi vonuláskor, általában szeptember közepén érkezik Magyarországra.
Nem véletlenül nyerte el a Hortobágyi Nemzeti Park a csillagoségbolt-park címet.
Ha azt mondom, elképesztően változatos és vadregényes, még csak a közelében sem járok annak, amivel a Tisza-tó miliőjét megfelelően leírhatnám. Szűk csatornák a sűrű nádasban, csendes folyású víz fölé hajoló susogó lombok, szigetek, tágas nyílt vizek, meg persze a hihetetlenül gazdag madárvilág és Európa legnagyobb tündérfátyolmezője. Ha hozzám hasonlóan sosem jártál még itt, sürgősen vedd fel a bakancslistádra a helyszínt, méghozzá egy előkelő helyre. Képes élménybeszámoló következik.
A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben extrém zavart környezetben fészkelő kis lilék csodával határos módon éltek túl.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Mezőtúr belvárosban különleges természet értékek rejtőznek. Közvetlenül a Városháza mögött, a forgalmas közúti híd tőszomszédságában, a Hortobágy-Berettyón fokozottan védett szerkők költenek.
Mi más mutathatná meg jobban az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park természeti és kulturális értékeit, mint azok a gyönyörű képek, amelyeket hazánk természetfotósai készítettek. A legszebb fotókat díjazták, a nagyközönség pedig egy kiállításon csodálhatja meg őket.
Az ország egyik legrégibb fokozottan védett természeti területe a Bátorligeti-ősláp, amely kicsiben máig megőrizte azt az élővilágot, amely a történelem előtti időkben a Nyírséget jellemezte.
Hazánk első nemzeti parkját 1973-ban alapították. Az azóta elért eredményekről, feladatokról és az alapításról a szakértők emlékeznek a most megjelent videóban.
Ha eddig nem tudtad, hogy milyen az élet egy lebegő fészekben és ki vigyáz a fattyúszerkőknél a tojásokra, akkor van egy jó hírűnk, mert az alábbi videóból minden kiderül.
A madárfészek kosbor nyár elején kezd virágozni, ám különlegességét nem a külseje adja.
A nemzeti park idén ünnepli 50. születésnapját, ennek alkalmából minden hónapban készít róluk egy videót a Filmdzsungel Stúdió. Az áprilisi felvételek következnek.
A természetvédelem fontos feladata a ritka magyar kökörcsin megőrzése. A fokozottan védett faj most virágzik legjellemzőbb élőhelyén, a Nyírségben.
Folytatódik az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park videós kalendáriuma, a februári videóban a vizes élőhelyek jellemző lakóit láthatjuk testközelből, többek közt tekintélyt parancsoló rétisasokat, zsákmányát majszoló európai vidrát, és hatalmas csapatokban zsibongó nagy lilikeket.
A tavalyi aszályos év után úgy néz ki, idén jó éve lesz a vízhez kötődő fajoknak és a Hortobágy jószágainak.
Jelentős mérföldköve volt a hazai természetvédelemnek, amikor létrejött hazánk első nemzeti parkja, ami a hortobágyi táj páratlan értékeit hivatott megóvni.
A napokban Tiszaörvényen, a szivattyútelep csillapító medencéjébe egy hódpár esett be. Egyedül kijönni nem tudtak, ezért a környékről többen is a segítségükre siettek.
Az idei ősz különösen gazdag gombákban, és ez még az Alföldre is igaz. Sok olyan fajjal is lehet találkozni, amelyek csak nagyon ritkán jelennek itt meg.
Az elmúlt év tendenciái azt mutatják, hogy ilyentájt már csökken a madarak száma a hortobágyi éjszakázóhelyeken.
