Szatmári Zoltán: Kihívás a Csomolungmán

A magyar hegymászók újabb nagy fába, illetve falba vágják a jégcsákányukat. Egy kis létszámú expedíció ugyanis először próbál meg feljutni a világ tetejére a Norton- vagy a Hornbein-kuloáron keresztül. Hogy melyiken, az a helyszínen fog kiderülni. A „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű expedíciós sorozat létrehozóinak (Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László) elsődleges célja, hogy az összes nyolcezres csúcsot elérje magyar hegymászó. Földünk 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsából eddig nyolcat másztak meg magyarok! Tehát már több mint a fele megvan, de most egy rövid időre „szüneteltetik” az újabb – még magyarok által nem mászott – nyolcezresek meghódítását. Az új kihívásokról a tavasszal induló expedíció vezetőjével, Kollár Lajossal beszélgettünk...

 
--------------------------------------------------------------------------------

 

Kucsera Márton - Nyerges Miklós: A Kémény-barlang

Nemrég abban a szerencsében volt részünk, hogy csatlakozhattunk a British China Caves Project és a Guilini Karsztkutató Intézet közös szervezésében induló barlangkutató expedícióhoz, melynek fő célja a kínai Hubei tartományban található Lichuan környéki karsztok kutatása volt. Lichuanba való érkezésünket követően az expedíció vezetésétől azt a feladatot kaptuk, hogy valahol az isten háta mögött, úgy Lichuan és Enshi városa között keressünk fel egy hatalmasnak mondott karsztforrást, amit feltehetőleg fehér ember még nem látott. Hasznos információnak tűnt a helyiektől, hogy egy hatalmas barlang is rejtőzik mögötte, amelyben természetesen ők már jártak, de nem értek a végére...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Makleit László: Csortenek és jakok földjén

„Ma szombat van?” „Nem, szerda” – hangzott egy beszélgetésünk valahol a Himalájában, a kérdés és a válasz között pedig hoszszú szünet telt el. Hát igen! A trekking során hamar lényegtelenné válnak a máskor oly fontos dolgok. Nem csak ezért érdemes azonban elutazni a nepáli Himalájába. A magashegyi vándorlás, a trekking és az öt-hatezer méteres csúcsok meghódítása itt könynyen kombinálható, páratlan élménnyel gazdagítva a túrára vállalkozókat.
A Nepáli Hegymászó Szövetség, az NMA az ország tíz régiójában 33 csúcsot jelölt meg trekkingcsúcsként, vagyis olyan pontként, melyek megmászása ugyan engedélyköteles, díjuk azonban az ország legismertebb hegyeihez képest nem számottevő. Útközben pedig több olyan ötezres csúcsot is találunk, melyekre engedély nélkül is feljuthatunk...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Papp Ervin: Fagyos gyönyörök

Van valami lelkesítő abban, ha az ember elszakadva a civilizáció nyújtotta biztonságtól önszántából sanyargatja kissé testét, és óvatosan kipróbálva lelki erejét az önellátás viszontagságaiba kóstol bele, magyarán: beveszi magát a vadonba. Mi Grönlandon cselekedtünk így barátommal kettesben, és ott-tartózkodásunk idejéből is kiemelkedik egy ötnapos túra, melyet a Disko-öblöt északról határoló Nugssuaq-félszigeten tettünk meg.
A szárazföld közepén örök hóval borított hegyek ölelésében, vad gleccserek által táplálva húzódik végig egy ragyogó türkiz tó, fenséges panorámában részesítve a hozzá merészkedőket. De avatatlan számára hideg és halott ez a szépség, még ha az időjárás kegyeit élvezi is: a kő, a jég, a szél birodalma ez. Életnek alig van nyoma, az elemek tartják markukban a tájat. E háborítatlan világba merészkedtünk be, és a természet kegyes volt hozzánk: örök időkre belénk rögződő élményekkel ajándékozott meg bennünket... 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Két legyet egy csapásra

Általában egy hegy vagy hegység legmagasabb pontjának elérése magára a túrára is felteszi a koronát.
De van úgy, hogy ez csak bemelegítés a későbbiekre.
A retyezáti táborhelyünk fölé magasodó Pelága-csúcs (Peleaga) a késő délelőtti órákra végre kitakarózott ködpaplanjából, és hívogatóan mutatta csipkés, jéggyalulta peremét. Korábban nem láttuk értelmét az indulásnak, viszonylagos közelsége sem sürgette megmászását. (Egyhetes Bukura-tavi sátrazásunk során mindennap fél 11 tájban normalizálódott annyira az időjárás – elállt az eső és kisütött a nap –, hogy el tudtunk indulni, viszont az este kilenc körüli naplementéig nyugodtan tervezhettük visszaérkezésünket...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dobos Péter: Hótalpakkal a gerincen

Csak esik, csak esik, és nagyon úgy néz ki, hogy soha nem is fogja abbahagyni. Így autózunk bő kétszáz kilométert Szlovákiában, miközben azon tanakodunk, vajon akarjuk-e ezt? Igazán telefonálhatott volna valaki hajnalban, hogy elmarad a túra. Elvégre kinek van kedve egész nap szakadó esőben gyalogolni?
Január közepén a Chopok déli oldalát vettük célba, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Deres csúcsa alatt fogunk sátorozni, majd innen a Chopok (2024 m) és a Gyömbér-csúcs (2043 m) érintésével jutunk vissza az autókhoz. A sípálya parkolójához vezető szerpentinen még mindig esett az eső, ennek ellenére az út annyira jeges volt, hogy amikor megálltunk, hogy elengedjük a síbuszt (a sofőr bátrabb volt, mint mi), csak úgy tudtunk továbbmenni, hogy kiszálltunk és megtoltuk az autót, majd menet közben beugráltunk...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: A szabadesés próbája

Vannak ezen a földgolyón olyan helyek, vidékek, városok, amelyeket látnia kell egy valamirevaló turistának. Ha szavazásra bocsátanánk a témát, igen előkelő helyen végezne Olaszország egyik leghíresebb utazási célpontja, Pisa. A városban számos izgalmas látnivaló akad – ez Toscanában kevéssé meglepő –, de a látogatók első útja mindig a Csodák mezeje kínálta épületegyütteshez, a dómhoz, a dózsék sapkájára emlékeztető keresztelőkápolnához és mindenekelőtt a ferde toronyhoz vezet.
A Csodák teréhez (Piazza dei Miracoli) gyakorlatilag eltéveszthetetlen az út, hisz Pisa sok pontjáról feltűnik a harangtorony. A téren hömpölygő sokaság, vibráló hangzavar fogad, de az első benyomást a hófehér márványból faragott, dúsan csipkézett épületekről nem tudja megzavarni. A kép, mely a jól ismert toronyról mindannyiunkban él, meg sem közelíti a valódit...

 
--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: A Hideglelős-kereszt

A Visegrádi-hegység egy kisebb csoportját alkotó Maróti-hegyek nevezetesebb pontjai, csúcsai, forrásai leginkább Esztergomból vagy Pilismarótról közelíthetők meg. Ilyenek a legmagasabb pont, a Ráró-hegy (488 m) vagy a hasonlóan magas, igen szép kilátópont, a Hirsch-orom, az Alsó- és Felső-Ecset-hegy, vagy például a Fári-kút, a Barát-kút, a Majális-forrás stb. A Duna fölött emelkedő egyik legszebb kilátópont, a Hideglelős-kereszt is – ahova téli túránkat szerveztük – ilyen nevezetes helye a hegycsoportnak. A Duna-partról a rövid, piros háromszög jelzésű meredek úton fél óra alatt is feljuthatunk a kereszthez, de mi inkább egy bő félnapos túrát választottunk, Pilismarótról indulva (ahova busszal mentünk az Árpád hídtól) és Basaharchoz érkezve...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Tóth József: A Duna Gibraltárja

A szláv „komar” (szúnyog) szóból eredő Komárom joggal szolgált rá a nevére, mivel a névadó vérszívókból bőven akadt a Duna és a Vág összefolyásánál elterülő mocsaras nádasokban. A város nevének hallatán a legtöbb turistának a Duna jobb partján lévő erődök jutnak eszébe: ezek közül legismertebb a Monostori erőd, amely a rendszerváltásig az itt állomásozó szovjet csapatok legnagyobb lőszerraktára volt, és az utóbbi években nyitották meg az érdeklődők előtt. Az Igmándi erőd jelenleg kőtár, a Csillagerőd pedig magánraktár...

 

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket a HTM márciusi számában olvashatják!