Szilágyi Nóra – Tóth Vilmos: Kaliforniai préfifarkas blues
Reggel fél hét. Kakasszó helyett prérifarkasszóra ébredünk, egészen pontosan egy tucat prérifarkas reggeli énekére. Tombol a szél, néha úgy a sátor alá kap, hogy hullámzik alattunk az „ágy”. Tegnap éjszaka sötétben érkeztünk, úgyhogy kíváncsian bújunk ki a sátorból. Fantasztikus látvány fogad, a reggeli nap furcsa fényében mindenütt érdekes sziklatömbök ébredeznek.
Kaliforniában vagyunk, a sivatagos Joshua Tree Nemzeti Park Hidden Valley kempingjében. A kempingnek keresve se találhattak volna találóbb nevet, a sivatag kellős közepén rejtőzik, az infrastruktúra minimális, pár biovécé és szemetes, még víz sincs. Viszont minden sátorhelyhez tartozik egy asztal, egy tűzrakó hely és egy-két boulder. Valódi mászóparadicsom ez, végtelen nyugalom és számtalan szikla. Bouldereket mindenhol találunk a park területén, de hoszszabb, köteles utakban sincs hiány...
--------------------------------------------------------------------------------
Lieber Tamás: A halál torkából
A Szendrő–Tornanádaska főútvonalról a Bódva bal partján, Bódvarákó magasságában érdekes formájú, „megskalpolt” hegy hívja fel magára a figyelmet. Azonban az Aggteleki Nemzeti Park peremén, szigetszerűen kiemelkedő, Szalonnai-hegység részét képező Esztramost belső értékei miatt érdemes felkeresnünk. A Bódvarákó közég fölött magasodó Esztramos hegy már több száz éve áll az ember szolgálatában. Míg a hegy gyomrából a középkortól termelték ki a vasércet (egészen az 1950-es évek elejéig), a felszínen az 1948-tól 1996-ig működő mészkőbánya végezte a csonkítást. A középkori művelési mód XX. századi technikával történő összehasonlítása alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a mai látképet egyértelműen ez utóbbi határozta meg (az egykori érckutató vágatokat később szintúgy a kőbányászat használta)...
--------------------------------------------------------------------------------
Pusztay Sándor: A hópárduc Almája
Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, ugyanakkor számos területe még felfedezésre vár. A közép-ázsiai ország szomszédos Oroszországgal, Kínával, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal. Területe 2,7 millió négyzetkilométer. Felszínét hegyek, gleccserek, sztyeppék, sivatagok és félsivatagok gazdagítják. Az ország legmagasabb pontja a 7010 méteres Khan-Tengri-csúcs, legalacsonyabban fekvő pontja pedig a 132 méterrel a tenger alatt lévő Karagie-zsomboly, a Kaszpi-tenger keleti felén...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Sibalszky Zoltán: Buddha az olimpián
Kalandozásunkat Pekingben kezdjük. Az ősi főváros ma az olimpia lázában ég. Nemcsak az ultramodern stadiont építik, hanem a régi városnegyedek lebontása árán százával a felhőkarcolókat és egymás után a széles körutakat. Októberben épült az ötödik körút, de az olimpiáig még nyolc körutat akarnak elkészíteni. A Tien Anmen téren a belföldi és külföldi turisták nyüzsgő áradata hömpölyög, és a tér oldalán egy múzeum falán hatalmas tábla hirdeti az olimpiáig hátralévő időt. A Tien Anmen tértől, a világ legnagyobb terétől az Ég Templomához megyünk, amely egy ötször ekkora park közepén lévő két hatalmas templomépületből és több kisebb pavilonból áll...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Szekeres Béla: Templomormok és gejzírkúpok
Tihanyról mindenkinek elsősorban az apátsági templom, a visszhangdomb, a barátlakások, esetleg a híres levendulás jut eszébe, pedig Tihany, a Tihanyi-félsziget ezeken túl számtalan csodát rejt, illetve tárhat fel a kicsit mélyebben érdeklődő előtt. Különösen akkor, ha nem a főútvonalon – és nem főszezonban – közelítjük meg a félszigetet, hanem Tihany-Sajkod, e nyugalmas, csendes üdülőtelepülés felől...
--------------------------------------------------------------------------------
Barna Béla: A Tündér-hegy
„Mátyás király Gömörben” – mindig is érdekelt, hogy hol játszódik gyerekkorunk egyik kedvenc mondókája és meséje. Részletesen felkészültem Mátyás király nyomában tett túrámra, és kiderült, hogy a nevezetes hely mindössze 15 kilométerre van a magyar határtól, a bánrévei átkelőtől. További meglepetésként ért, hogy Mátyás szobra közelében egy, a magyar turisták körében szinte egyáltalán nem ismert szurdokra bukkantam, a Murány-áttörésre.
Mit csinált Mátyás király Gömörben? Hát nem azt, amiről az elferdített mondóka szól, hanem kapált, illetve megkapáltatta az urakat. Történt mindez akkor, amikor Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23–Bécs, 1490. április 6.) állítólag Gömör várában járt. A szájhagyományban bőségesen találhatók Mátyás királyról szóló mondák és anekdoták az egész magyar nyelvterületen, de különösen a Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben és a Bácskában népszerű folklórhős. A gömöri történet szerint, amikor a király ellátogatott Gömör várába, a helyi urak fényes lakomát csaptak tiszteletére. A várúr kipillantva az ablakon meglátta, amint a szőlőben botoznak egy idős parasztembert, mert már nem bírta a munkát. A király is látta ezt, s megkérdezte a vár urát, mi történik odakint. „Semmi, csak egy jobbágy dőlt ki a kimerültségtől” – mondta a várúr. A király erre nagy haragra gerjedt, és megparancsolta az uraknak, hogy menjenek vele szőlőt kapálni. Addig kapáltak együtt, míg teljesen ki nem merültek....
--------------------------------------------------------------------------------
A teljes cikkeket a HTM júniusi számában olvashatják! |
104721
8
Újság archívum » 2008-06
