Gozony Gergő: Meredek falak

A Hochschwab-hegységet leggyorsabban Bécsen át érhetjük el a körgyűrű megépítése óta. Az A2-es autópályáról kanyarodjunk le Bécsújhelynél (Wiener Neustadt) az S6-os gyorsforgalmi útra Bruck a.d. Mur irányába (mintha a Rax vagy a Schneeberg fele mennénk), majd térjünk le Kapfenbergnél a 20-as országútra. Végezetül Thörl falucskában forduljunk le balra a St. Ilgner-völgy irányába.
A Bodenbauer alpesi vendégház (884 m) parkolójába érkezéskor éppen 400 kilométert mutatott a kilométeróra az M1-es és M7-es autópálya-elágazástól. A várakozás díjtalan, a jóféle helyi sör pedig pótolhatatlan élmény, ráadásul magyar felszolgálók csapolják. Ha több napra érkezünk, érdemes a vándorszobákat választanunk, ezek kétágyasak, közös illemhellyel és zuhanyzóval, s 25 euróba kerülnek fejenként...

--------------------------------------------------------------------------------

Barna Béla: Stobi romjai

A Klepa hegység (1150 m) keleti szélén, ahol a Crna Reka nevű folyó a Vardarba ömlik, találjuk Macedónia egyik legjelentősebb látnivalóját, a szép leleteiről híres „stobi ásatásokat”. Stobi a Kr. e. I. században, Augustus császár idején indult fejlődésnek. Érdekes élmény Görögország felé tartva Macedóniában megállni egy római rommező megtekintésére. Az 1991-ben függetlenné vált Macedóniát az ENSZ 1993-ban „Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság” (FYROM – Former Yugoslav Republic of Macedonia) néven vette fel a világszervezetbe. Az egykori „jugó” tagköztársaság 2100 évvel ezelőtt azonban római provincia is volt. A Macedonia nevet viselő provincia egyik legjelentősebb városa Stobi volt, melyet valószínűleg még a rómaiak előtt, a Kr. e.
IV. században alapítottak. Időszámításunk előtt 168-ban lett a terület római provincia, a város ez időben sóátrakó hely volt a Crna Reka (Erigon) és a Vardar (Axios) folyók találkozásánál, de fél évszázadon belül gyors fejlődésnek indult Augustus császár idején. A leglátványosabb változás a Kr. u. II–III. században következett be: ekkor emelték a város falait, ekkor épült fel színháza, templomai és palotái. Ezekben a századokban Stobi már municípium, azaz római város volt, lakosait pedig ius Italicum illette meg, tehát teljes jogú római polgárok voltak...

--------------------------------------------------------------------------------

Németh Imre: Fejlámpa nélkül

Ha az ország barlangjainak közel fele a Bükk hegységben van, akkor az nagy lehetőség a természet szerelmeseinek. Akár még két nap időtartamban is. A túraútvonal ötletét F. Nagy Zsuzsa „Barlangolások a Bükkben” című hasznos könyvecskéje adta. A motivációt pedig barlangászmúltam és természetszeretetem.
A vonat Budapestről két órán belül futott be Miskolcra. Innen az 1-es busz az egész várost átszelve negyven perc alatt vitt a starthelyre, a Herman Ottó parkhoz. A végállomástól tovább már a piknikelők által megszállt Garadna patak árnyékos partján sétáltam a piros sávon, amely átvezetett az országúton, s már húzott is felfelé a Bedő Albert-hegy szép kilátást és pompázó virágokat rejtő gerincére, többször csábítva fotózásra, gyönyörködésre. A Szinva tanösvény egyik állomása a Szeleta-tetőn egy, a Bükkben nem ritka karsztjelenségre hívta fel a figyelmet, a Szeleta-zsombolyra. Ezek az aknabarlangok nemcsak azért titokzatosak, mert nehezen járhatók, hanem mert a tudomány még ma sem tudja egyértelműen leírni kialakulásukat. Az innen tíz percre lévő Szeleta-barlangot bár régi ismerősként üdvözöltem, megint elbűvölt az egykori ősemberlak. Történelme, méretei és szó szerint hűvös klímája „ráül” az ember lelkére....

--------------------------------------------------------------------------------

Szepessy Gábor: Rejtett gyöngyszem

Mátraverebély nevének hallatán gyakran Szentkútra asszociálunk, Tarról az utóbbi időben többnyire a sztúpájára gondolunk, Nagybátonyról viszont még mindig a bányászváros múltját hordozza emlékezetünk. Ritkán jut eszünkbe, hogy ezek a települések is a Mátrába tartó turistautak kiindulópontjai. Ezért azt javaslom, innen vágjunk neki a Mátrának, s hódítsuk meg a helyiek körében igen kedvelt, ám mégsem túlzsúfolt Ágasvárt és környékét!
A legtöbb látnivalóval kecsegtető túralehetőség kétségtelenül a Tarról induló és Hasznosra érkező turistaút-kombináció, mely talán az egyik leghosszabb kirándulás Ágasvár környékén. Fokozódó fáradságunkat az útközben feltűnő természeti és történelmi érdekességek egyaránt ellensúlyozzák...

--------------------------------------------------------------------------------

Pap Sándor: Rákóczifalva értéke

A Közép-Tisza vidéken fekvő Rákóczifalva térségében a Life Sumar program keretében csaknem egymillió euró költséggel fenntartható hullámtéri tájrehabilitációt végeztek. A fő cél az árvízvédelem segítése volt, új védőtöltés építésével, a régi elbontásával, hozzávetőlegesen hat négyzetkilométerrel növelve az árterületet. Ez és egy kedvezőbb vízlevezetési sáv a Szolnok felé eső folyószakasz árvízszintjét jelentősen csökkenti. A tájrehabilitációval a terület legfontosabb természeti értékeit kívánták megóvni, illetve helyreállítani vízépítési, erdészeti beavatkozásokkal, özönfajok ritkításával. A munkálatokkal egyidejűleg egy hat kilométeres tanösvényt alakítottak ki, amelynek célja a táj történetének, vízügyi beavatkozásainak és természeti értékeinek ismertetése. A magyarázó táblák mindig a bemutatásra szánt objektumnál, természeti értéknél, tájnál vannak. A tanösvény 2008-ban elnyerte az Energy Globe Award-díjat, amelyet május 26-án adtak át Brüsszelben, az Európa Parlamentben. Az évszakonként különböző arcát mutató tájat közelsége és könnyű megközelíthetősége miatt gyakran keressük fel Szolnokról gyalog vagy kerékpárral. Már mindenkinek megvan a kedvenc tája, fája, állata...

--------------------------------------------------------------------------------

dr. Szekeres Béla: Az Őrség határán

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra végigjárásával az Írott-kőtől Szekszárdig terjedő 561 kilométer távon a Dél-Dunántúl legszebb tájegységeivel, falvaival, természeti és történelmi nevezetességeivel, örökségeivel ismerkedhet meg a túrázó. Ennek egy kevésbé ismert és ismertetett kis része a Kemeneshát és az Őrség találkozásának vidéke. A túraútvonal kikerüli ugyan Körmendet, de igazság szerint az szinte „kikerülhetetlen”, hiszen aki vasútvonalon közelíti meg a kiindulópontokat, vagy aki egy szakaszt befejezve vonattal akar hazajutni, annak egyik nagy állomása ezen a vidéken Körmend.
Megéri néhány órát rászánni erre a városra, amely a kistérség központja. Ez az apró falvas terület a földrajzi összetartozáson túl történelmi gyökerekkel és mindennapokat átszövő egymásrautaltsággal is kapcsolódik egymáshoz. Körmend, a középkori mezőváros a XVII. századtól a Batthyány család hercegi ágának uradalmi központja volt. Híres műemléke a középkori vár átalakításával a XVIII. században épült, négy saroktornyos, impozáns Batthyány-kastély, amely a mellette található parkkal (várkerttel) a térség egyik meghatározó kulturális öröksége. A várkert 1958 óta védett, leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán. Az ősfás park közepén található az 1820 táján felállított 15 méter magas obeliszk, melynek oldalán bronztábla hirdeti a híres Batthyány-elődöket...

--------------------------------------------------------------------------------

dr. Babits Lajos: Sasbércek nyomában

Korán beköszöntött az ősz. Az augusztusi kánikula egyik napról a másikra tovaszállt, egy hidegfront hatására a viharos szél esőt hozott, és több mint tíz fokot csökkent a hőmérséklet. Jól is esett a nyári tikkasztó forróság után a felüdítő friss levegő, és ahogy mondják, „igazi kirándulóidő” várt ránk. A felejthetetlen élményt nyújtó nyári magashegyi túráink után a lankásabb hazai hegyeink közé mentünk gyönyörködni a természet soha meg nem unható, mindig valami újat adó szépségében.
Kirándulásunkat a Pilisbe szerveztük, olyan túraútvonalat választva, amely mentén az újkori kéregmozgások következtében kibillent és kiemelkedett mészkőrögök látványos sziklaalakzatokat, úgynevezett sasbérceket alakítottak ki, és amelyekről csodálatos kilátás nyílik a mélyben elterülő völgyekre, medencékre. Kiinduló- és végpontnak egyazon helyet kerestünk, hogy autóbusszal vagy személyautóval is megközelíthető legyen. Erre a legalkalmasabbnak a Két-Bükkfa-nyergét találtuk, melynél buszmegálló és parkolóhely is van...

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket a HTM szeptemberi számában olvashatják!