|
Barna Béla: Európa Grand Canyonja
Kék levendulaföldek, parfümgyártó francia kisvárosok, és a szó szoros értelmében festői táj: Cézanne, Renoir és van Gogh is megfestette Provence gyönyörű fényeit. Provence azonban a természetimádó turistáknak tartogat még egy különlegességet: itt kanyarog az Európa Grand Canyonjaként is emlegetett folyóvölgy, a Verdon-kanyon.
Bár másképp írják, mindjárt az elején szögezzük le, mert sokan keverik: az első világháború híres ütközetének színhelye, Verdun nem azonos a Verdon-kanyonnal. Míg a háborús város fenn északon található, addig a Verdon-kanyon Dél-Franciaországban, Provence-ban, egészen pontosan Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban. A Verdon folyó határ Var és Alpes-de-Haute-Provence tartományok között. Közigazgatásilag tehát elválaszt, viszont a folyót és környékét a két tartomány közösen védi az 1997-ben létrehozott Parc Naturel Régional du Verdon természetvédelmi területtel.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Katona István: Csúcsleltár
Olvasóink valószínűleg jól tudják, hogy a Magas-Tátra a világ legkisebb magashegysége, amely több mint 25 kilométer hosszan nyúlik el Szlovákia északi részén. A hegyvonulaton mintegy 300 kisebb-nagyobb, névvel ellátott csúcs, oromzat, torony található. Ezek közül 26 haladja meg a 2500 métert. Írásunkban a leggyakrabban látogatott csúcsokat vesszük sorra, hogy ezzel is kedvet csináljunk a hegymászáshoz, a magashegyi túrázáshoz vagy éppen a fantasztikus látvány megörökítéséhez.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Bácskai Gusztáv: Égig érő torony
Az első kötélhossz lámpaláza már lecsengett, a másodikban vagyunk, mégsem tudok lehiggadni. Kamikaze, a legjobb elölmászó barátom az út kavicsait simogatja a görögországi Meteora mászóvidék Grosse Heilige nevű tornyán. Az út neve a sokat sejtető Styx, vagyis az alvilág folyója. Tervünk pillanatnyilag a mitológiai hagyomány szentségtörő mellőzésével az alacsonyabban fekvő világból egy felsőbb szintre evezni.
A falnak sok szakaszon kellemes dőlése van, de itt a kulcsrészen természetesen függőleges. Kami egyedülálló mozgástechnikával tapad a falhoz, szinte csak pár milliméteres dudorokon egyensúlyozva. Mint sok mászóútnak, ennek is megvannak a sajátságai. Például az, hogy kevés benne a fölösleges nitt. Szerencsére ezen a tíz méteren kicsit jobb a helyzet. Ha valami hanyag mászó nem venné észre, hogy egy VIII– nehézségű részen mászik, és szórakozottságból csak át akarna itt rohanni, azt három jó tündérhez hasonlóan három nitt emlékezteti a mulandóságra: „Adj’ Isten, Babszem Jankó! Három próbát kell kiállnod, és teljesítjük három kívánságodat!”
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Kalmár László: Cseh Paradicsom
A Cseh Paradicsom a Szlováktól eltérően nem mész-, hanem homokkőhegység. Prágától északkeletre, a Jizera folyócska Zelezni Brod és Münchengrad (Mnichovo Gradišté) közötti nagy kanyarjában, annak két oldalán, illetve déli mellékpatakja, a Libunka mentén terül el.
A Cseh Paradicsom (Cesky Raj) szűk értelemben is legalább öt, egymástól jól elkülöníthető hegycsoportból áll. Szinte valamennyi alkalmas körtúrák szervezésére. Útjelzéshálózata sűrű, a helyi közlekedés jó, mindkét völgyében vasút is van, amelyek Turnovban találkoznak. (Nem tévesztendő össze az óriáshegység lábánál lévő Trutnovval!)
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Orbán Imre: Boszniai vártúrák
Az Észak-Velebit-túra után addig győzködtük Montskó Péter „Bosznia-szakértő” barátunkat, amíg beadta a derekát, és elvitt minket a Vlasics-hegységbe. Pécsről kora reggeli indulással, kétszeri határátlépéssel, és kevés várakozással közelítünk Banja Luka (Lukácsbánya) felé. Első olvasatban azt hittem, Szerbiában vagyok, de ez a terület „csak” szerbek lakta, mint ahogy azt a cirill betűs feliratok is jelzik.
Banja Lukát elhagyva a Vrbas (Verbász) völgyében haladunk. A folyó menti sziklafalak tetejét várak koszorúzzák, s adandó alkalommal megállunk a Szent Matróna nevű pravoszláv templomot megtekinteni. Középkori alapjai az alig három éve épített új templom mellett találhatóak, ahonnan szép kilátás nyílik a Vrbas-medencére.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Tóth József: A „szovjet Riviéra”
Az orosz városok anyja, az ősi Kijev Árpád-házi királyaink idején szoros szövetségi kapcsolatban állt Magyarországgal. Ennek emlékét őrzik a tihanyi barátlakások is, melyek az orosz szerzeteseknek a lakócellái voltak, akik a pogánylázadások leverésére behívott András királyunkkal érkeztek hazánkba. Nálunk is a meredek Balaton-parton alakították ki a Dnyeper partján lévő Pecserszka-Lavra-kolostorhoz hasonló barlangcelláikat.
A kijevi Lavra-kolostor évszázadokon át egyik legismertebb görögkeleti-pravoszláv kegyhelynek számított, ahová távoli vidékekről is jöttek – gyakran hónapokon át gyalogolva – a zarándokok. A kolostor templomait a szovjet időkben raktáraknak, múzeumoknak stb. használták, a nemesfém kegytárgyakat pedig elkobozták. A városba érkező turisták első számú célja ennek a helyreállított épületegyüttesnek a megtekintése, a dúsan aranyozott templomaival, ikonjaival és barlangrendszerével, ahol az egykori szerzetesek éltek és temetkeztek is.
Bővebben a HTM-ben…Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Galamb Gábor: Időzített bombán
Fantasztikus látványban lehet része annak, aki repülõvel emelkedik Jáva szigete fölé. Nyugvó (de nem halott), valamint aktívan pöfékelõ tûzhányók kúpjainak tucatjai sorakoznak a magasban lebegõ gépmadár alatt. A keskenyebb kráterektõl a sok kilométer széles, több kisebb vulkáni tölcsért is magukban foglaló hatalmas kalderákig mindenféle formájú látható itt.
A mintegy 130 ezer négyzetkilométeres Jáván 38 vulkán van, melyek egy része szunnyad, más részük viszont nagyon is aktív. A sziget az úgynevezett Szunda-árok mellett fekszik, ahol rendkívül aktív szeizmikus folyamatok zajlanak, és így valóságos idõzített bomba ketyeg Indonézia legsûrûbben lakott területe alatt. Az eltelt tízezer év két legnagyobb vulkánkitörése is ezen a vidéken történt.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Sibalszky Zoltán: Az erődtemplomok földje
Erdély kevésbé ismert műemlékei az erődtemplomok és templomerődök. Ezek legnagyobb része a Szászföldön, Dél-Erdélyben található, de Észak-Erdély területén is van 24 a valamikori szászok lakta részen, továbbá áll egy székely templomerőd – Székelyderzs –, ezenkívül léteznek kerített templomok is a Székelyföldön.
A németek erdélyi betelepülése II. Géza király alatt 1143-ban kezdődött Nagyszeben környékén. Ezek a telepesek a Rajna vidékéről jöttek, és az onnan magukkal hozott hatalmas fagerendákból készült kereszt ma is látható a Nagyszebentől délre fekvő Nagydisznód (Helltau) erődtemplomában.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Kreicsi Gábor: „KGST-túra”
Jó másfél évvel ezelőtt körvonalazódtak terveim, hogy az Alpoktól elszakadva szétnézzek ezen országok gyönyörű hegyei között is. A logisztika nem volt egyszerű, hiszen túl sok időt nem tudtam az útra szánni, viszont szerettem volna egy „körből” bejárni ezeket a helyeket. Végül sikerült nyolc napban megoldanom a kiszemelt hegyeket. Volt négy utazós nap, amelyben akadtak hegymászások, és minden második nap teljes körtúra volt a szállástól. Társaim tekintetében nem volt változás, hiszen a Salgótarjáni HKE oszlopos túrázói, Ispán István (Pisti) és Vincze Gábor (Somi) is velem tartottak.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
A teljes cikkeket a HTM Magazin 2009. 2. számában olvashatják! |
104875
5
Újság archívum » 2009-06
