|
dr. Szekeres Béla: Szent Antaltól Szent Ivánig
A változatos és szépségében egyedülálló Balaton-felvidék bővelkedik természeti és történelmi látványosságokban, nevezetességekben. Most egy olyan egynapos túrára (inkább kirándulásra) invitálom a kuriózumokat kedvelőket, amelyen különlegesen szép körpanorámában lesz részük, szinte az összes tanúhegy és a Balaton együttes látványával, valamint még néhány kulturális emlékkel is gazdagodhatnak.
Badacsonyörsről induljunk el a valamikor párját ritkítóan szépen gondozott, ma elhanyagolt vasútállomástól a kék kereszt jelzésen. A szemközti Rózsa büfé oldalában egyenesen vezet az út, szemben rögtön a lombok alatt megbúvó, kicsi, 1816-ban épült (Páduai) Szent Antal tiszteletére emelt kápolnát találjuk, melynek falait belül Udvardy Erzsébet jellegzetes arany-ezüst színű festményei, táblaképei díszítik (sajnos csak akkor láthatók, ha a rács mögött az ajtó nyitva van).
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Szepessy Gábor: Fába faragott élet
Nemrég, amikor az utazó Hatvan felől Kisterenyére ért a személyvonattal, egy negyedkör alakú fűtőházra, később annak romjaira lehetett figyelmes. Bár néhány hónappal ezelőtt lebontották ezt az európai hírű ipartörténeti emléket, Bátonyterenye még ma is számtalan látnivalóval ajándékozza meg a lelkes és kitartó turistát. A két műemlék és a kis képeslapmúzeum értékeit autóbusszal, gépkocsival, de kerékpárral, sőt gyalogosan is egy nap alatt kényelmesen felfedezhetjük.
Barangolásunkat kezdjük a kisterenyei vasútállomáson. Az állomás épületéből kilépve máris megcsodálhatjuk a Gyürky–Solymossy-kastély parkját. A terület nyugati része a Tarján-patak egykori árterén helyezkedik el, mely a XIX. század végéig kiterjedt mocsár volt. Kis tavát a patak kanyarulatából alakították ki.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Kerekes György – Pusztay Sándor: Nárciszok völgye
Egy ötven éve útjára indult fesztivál nyomában jártunk. Május végén és június elején nem a hótól fehérlenek a mezők Bad Aussee felett a Loser-hegy oldalában és a környéken. Ekkor virágzik a fehér nárcisz (vadnárcisz – Narcissus poeticus).
Az első nárciszünnepséget Ausseerlandban 1960. május 28–29-én tartották, akkor még nem a tavasz ünnepének szánták. Adolf Schmidt helyi üzletembernek jutott az eszébe, hogy fesztiválszintre kellene emelni az egyszerű ünnepséget. Ő maga Mariazellben találkozott először a nárcisz virágzásának, a tavasz elérkezésének ünneplésével, innen származott az ötlete. Már az első alkalommal nagyon jól sikerült a rendezvény, s a népszokás május utolsó hétvégéjén ezreket vonzott a világ minden tájáról. Hamar világhírűvé lett Ausseerland és a felső-stájerországi tavak vidéke. Már az első ünnep óta megválasztják a nárciszkirálynőt, öreg autók korzóznak Bad Ausseében, hajók sokasága vonul fel a Grundlsee sötétkék vizén.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Takács Antal: Betyárromantika
Kondoros nagyközség Békés megyében, a 44-es számú főút és a Gyomaendrődöt Szentessel összekötő 4642-es számú út kereszteződése körül helyezkedik el, Szarvas és Békéscsaba között félúton. Lakosainak száma megközelíti a hatezret. A település Szent István idejében létesült. Első írásos emléke 1229-ből származik, a Váradi Regesztrum Cundurus néven említi az akkor a békési plébániához tartozó helységet. Nevét minden bizonnyal Kondoros nevű birtokosáról kapta. A gyulai uradalom egyik legnagyobb településeként jegyzik 1526-ban. A török dúlás és az azt követő történelmi zűrzavar után a falu elnéptelenedett, 1602-ben már csak mint puszta szerepel a nyilvántartásokban. A térségből Gyula felszabadulásakor, 1695-ben vonultak el a török hódítók. Egész Békés megye – így Kondoros is – báró Harruckern János György tulajdonába került 1720-ban.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Miklya Ildikó: Évszakok vándorai
A hosszú tél után a tavasz ismét túl gyorsan tovaszállt, mi mégis újra szerettük volna átélni annak szépségeit. Bár már május havában jártunk, erdélyi túránk során mégis sikerült visszamennünk az időben néhány hónapot.
A Dél-Alföldön élő emberek – akik a végtelen rónaság után időnként a hegyekbe vágynak – egyik kedvenc kirándulóhelye a magas hegyek és sűrű fenyvesek között elhelyezkedő Biharfüred. A település a Bihar-hegység északnyugati részében, a Sebes-Körös vízgyűjtőjében, a Jád-patak forrásvidékén fekszik. Magam és még jó néhányan egy lelkes természetjáró csapathoz, a Csabai Bihargókhoz csatlakoztunk, akik immáron nyolc éve népszerűsítik a természetjárást Békés megyében, és akik legfőbb céljukként azt tűzték ki, hogy a Bihar értékeit, látványosságait másokkal is megismertessék.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Barna Béla: Napfényország
Napfény, víz, élet címmel rendezett Csongrád megye természeti kincseit bejáró túrát turisztikai újságíróknak a Csongrád Megyei Önkormányzat és a C&T Hungary Utazási Iroda. A védett területeket szakvezetővel látogattuk meg, akik több tanösvényen is bemutatták a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szépségeit, a tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet kis csodáit, az Ásotthalmi-láprét Természetvédelmi Terület páratlan ritkaságait, a szegedi Fehér-tó madárvilágát és Ópusztaszer kevésbé ismert programjait.
A különleges tanösvények egyik csokra a dinamikusan fejlődő dél-alföldi kisváros, Mórahalom környékén található. A Röszkéről Mórahalomra vezető úttól északra terül el a nyolcvanhektáros Nagyszéksós-tó, amely jó költőhelyül szolgál például a fokozottan védett bölömbika számára. Erről is nevezték el az itteni tanösvényt, melynek különlegessége, hogy megtekinthetünk egy nagyobb bivalygulyát is, melyek az elnádasodott részben dagonyáznak és rágják a nádat. Így a keletkező nagyobb nyílt vizek révén a tó madárvilága ismét gazdagabb lett.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Mudrák Gabriella: Kengyelfutás
A tíz év alatt, amióta a tolnai dombokat járom, új turistautak létesültek, melyek egyik változatát egy meleg, napsütéses május végi napon teszteltük barátaimmal. A „Tolnai-hegyhát déli része” címzetű, 1:25 000 méretarányú térképet hívtuk segítségül. A Gyulaji Erdészet által készített térkép alkalmas a terület megismerésére, a turistajelzések – általában – jól követhetőek. Köszönet értük a tolnai természetbarátoknak és a Hőgyészi Erdészetnek.
Ezúttal a hőgyészi buszpályaudvaron szálltunk át Mucsi felé. Mintegy negyedóra az út, de megéri. A domboktól körbezárt falu a terület magja. Innen indulunk az erdős terepig felnyúló utcán. Hogy a tolnai kertekben, réteken mennyi szép virág nyílik május környékén, attól néha tátva marad a száj… Döbbenetes a csend a mozaikos tájon. A katlanból kikapaszkodva a hátunk mögött a Mecsek is felsejlik. Nemsokára kettéválik a szekérút. A bokros terület eme részén figyelni kell a fonódott piros-zöld sávjeleket, de a térkép jól mutatja a völgybe levezető „jobbkezes” változatot. Mélyen bevágott szurdok alján patak csörgedezik ez idő tájt. Hatalmas szálerdő hűsében vezet az út.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Lieber Tamás: Az ezerarcú Börzsöny
Merészen kiemelkedő ormok, hosszan elnyúló gerincek, szurdokok, sűrű erdők, hatalmas tisztások, lenyűgöző panoráma, bőséges turistaút-hálózat egyaránt jellemzője hazánk egyik legfiatalabb hegységének, a Dunakanyar fölé magasodó Börzsönynek.
A jó megközelíthetőség, valamint a viszonylag kis területen is megfigyelhető tájképi változatosság teszi a Börzsönyt hazánk egyik legkedveltebb túracélpontjává. Az érintetlennek tűnő vadregényes tájon, bár közel a lakott területek nyüzsgéséhez, kellemes kikapcsolódás várhat ránk. Nem véletlen hát, hogy tavasz végi természetismereti túránkat is ide szerveztük.
A hozzávetőlegesen 25 kilométeres távolság, melyet Királyréttől Nagymarosig, az Országos Kéktúra börzsönyi szakaszát is érintve kívántunk megtenni, közel negyven résztvevőt csábított a szabadba.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Fekete Mónika: Jajgató szellem
A Gömör–Tornai-karszt szlovákiai oldalán, azaz a mai Szlovák-karszt keleti végén emelkedik a szépséges és szabályos kúp alakú tornai várhegy. A vár és az alatta meghúzódó Torna város volt egykor Torna vármegye székhelye. A magyar határtól (Tornanádaskától) mindössze négy kilométerre fekvő festői rom az egyik legszebb túracélpontok egyike.
Torna vára (Turniansky hrad) a Gömörből a Szepességbe vezető út védelmére épült egykor. Ez az út ma is fontos főút, mely Rozsnyóról Kassára vezet. A mellette fekvő országúti étterem (a Motorest pod Hradom) parkolójából a legérdemesebb elkezdeni túránkat, a várromig körülbelül bő félórás gyalogtúrával juthatunk el. Kassa irányába induljunk el az autóúttal párhuzamosan vezető jelzés nélküli földúton, ahonnan hamarosan elérjük a kék jelzésű (2847-es számú) túraösvényt.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
A teljes cikkeket a Turista Magazin júliusi számában olvashatják! |
104721
8
Újság archívum » 2009-07
