|
Szatmári Zoltán: Beteljesült álom
Még hogy a hegymászás férfidolog! Ki hallott már ilyet! Ugyan Anita biztosan nem. Hiszen fejébe vette, hogy egyszer feljut a világ tetejét jelentő 8850 méter magas Mount Everest csúcsára. Az óriási küzdés, kitartás meghozta a gyümölcsét. Anita 2009. május 21-én reggel hat órakor elérte negyedik nyolcezer méternél magasabb csúcsát, a nagybetűs EVERESTET!
– A nők inkább makramézni szoktak és főzőcskézni, de te merőben másfelé orientálódtál. Mióta vonz a hegymászás?
– Gyermekkorom óta erős vonzalmat érzek a természet iránt. Különösen a hegyek varázsolnak el. Nyíregyházán születtem, így a Zemplén ideális terepnek ígérkezett, de gyakran megfordultam a Tátrában, de az Elbruszon is. Serdülő koromban sziklamászással közeledtem a hegyek birodalmához, s később megszerettem a jégmászást és a kombinált mászásokat is. Idővel úgy alakult, hogy a magashegyi expedíciós mászás felé fordultam.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Ercsey-Orbán Péter: Kötélhossz-vakáció
Egy régóta dédelgetett álom… Valahogy így kezdődhetne a mese. A mese azonban máshol kezdődik. Valahol 2008 nyarán, amikor elhatároztuk, hogy vége a Magas-Tátrában töltött nyaraknak, és hiába teljesítettünk több komolyabb utat is szeretett hegységünkben, most valami új kell, valami még „északibb” és még nagyobb. Megérett az elhatározás, két-három hét az Alpokban, majd a Dolomitokban, és megpróbálunk becserkészni egy északi nagyfalat alig 19 évesen. A mese itt kezdődik…
Sosem voltunk magunk alá adó típusúak, mindig valamifajta megalomán én vezérelt, aminek többször az lett az oka, hogy magasan tudásunk fölött lévő utakba szálltunk be, melynek sokszor nem lett jó vége. Szerencsére ezek az esetek megedzik az embert, mondhatni átformálják. Ebben a szűk két hétben elég szép és jó utakra esett a választás, melyeket bemelegítésnek, felkészülésnek szántunk a túra végére helyezett északi falhoz. Ejtettünk mászásokat a Rax-Alpokban, Arcóban (ahol időnk nagy részét töltöttük) stb. Másztunk jó sok kötélhosszt alpesi sportutakban, volt pár érdekes alpesi trad hossz (aminek következtében Peti nemegyszer egy nyolcas táblán találta magát, ahol kis facsemeték voltak a köztesei), valamint másztunk hosszú vegyes utakat is (Via Vertigine). Mégis éreztük, ez nem a mi világunk, mi nem ide tartozunk, nem ehhez a meleghez vagyunk szokva, túl sok a szép csillogó nitt, túl sok a „sport”, túl kevés a „trad”.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Perényi Katalin – Zih József: A Titánok útja
A Bihar-hegység számos nagy barlangrendszert rejt. Itt találjuk Románia legmélyebb barlangját is (–653 m, 18 km hosszú), mely a Vereshegyalja keleti oldalán helyezkedik el, 1367 méter tengerszint feletti magasságban. A barlang feltárása jól példázza a barlangkutatás szépségeit, nehézségeit. Erről szól alábbi beszámolónk.
Csúnya, nedves időben értem fel a varasói táborba. Két szakadt sátor árválkodott a réten, egyikben négy kártyázó srác töltötte az időt, a másik üresen kongott.
– Szevasztok! Barlangászni jöttem! – köszöntöttem őket.
Megállt a kártya a levegőben. – Ilyen időben? – kérdezett vissza egyikük, miközben láthatóan felcsillant a szeme, majd hozzátette: – Indulhatunk?
Hevenyészve vertük fel sátramat, overallba bújtunk, és pillanatok alatt a V11 bejárati kuszodájában görnyedtünk. Soha nem láttuk egymást eddig ezzel a sráccal, de találkozásunk első pillanatától tökéletesen megértettük magunkat, ugyanaz lebegett előttünk: barlangot feltárni.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Dimény Áron: Amikor a cél szentesít
Jelenleg kétéves kiküldetés keretében Japánban, a Fudzsi-hegy megyéjében, Sidzuokában élek. Télen és tavasszal sokat jártam a lakóhelyemtől, Hamamacu városától északra elterülő hegyekbe kirándulni. Mindig olyan helyeket választottam úti célként, ahol lehetőleg kevés az ember (nagy szó ez Japánban), de azért van valami látnivaló. Aztán végül is a nyár hozta meg az igazi megmérettetést.
Kirándulásaimra rendszerint a kollégáimat is elhívom. Közülük néhányan a múlt évben már tervezték a Fudzsi megmászását, de a szabadidejük egybeesett egy tájfunnal. Idén hármasban gondoltuk úgy, hogy ismét megpróbálkozzunk a „szent” céllal. De, hogy azért mégse vágjunk neki minden felkészültség nélkül a nagy falatnak, tapasztalatszerzés céljából a Fudzsi egyik parazitakráterét, a Hóei-hegyet vettük célba.
Takaoka kollégám, Kakehasi barátunk és jómagam felkerekedtünk június 27-én kora reggel, hogy meghódítsuk az 1707-ben keletkezett Hóei-hegyet. Maga a képződmény a Fudzsi körülbelül hetven parazitakrátere közül a legnagyobb külső tövében található, 2702 méteres magasságban. Autónkkal háromórás utazással közelítettük meg a Fudzsi-hegy Fudzsi no mija parkolóját (kb. 2400 m), ahonnan a turistaút indul.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Hományi András Ferenc: Lokósok a Kaukázusban
Hat évvel az Alpok legmagasabb csúcsának megmászása után, a Lokomotív Turista Egyesület négy magashegyi túrázója (Bödör Tamás, Hományi András Ferenc, Málnási-Csizmadia Kata, Wolf Ádám) 2008. augusztus 10. és 27. között a Kaukázusban járt, és expedíciós túrája során megmászta Európa legmagasabb csúcsát az Elbruszt (nyugati csúcs, 5642,7 m). Ennek a nagy élménynek megosztásaként, és talán kedvcsinálónak is szeretnénk pár tematikusan megformált részben átadni néhány élménydarabot.
Helyi viszonyok, politikai-hadi helyzet, utazás
Sokan aggódva hívtak fel bennünket indulásunk előestéjén: „Nem akarjátok inkább lemondani utatokat? Ott háború van! stb.” – figyelmeztettek. A valósághoz valóban hozzátartozik, hogy a kitört orosz–grúz konfliktus ettől a vidéktől valóban nem volt messze, mintegy 150 kilométerre csupán, de az első informálódó körök után maradtunk a tervünk mellett. Már csak azért is, mert minden készen állt az indulásra, és remélni lehetett, hogy erre az oroszok által féltett területre csak vigyáznak annyira, hogy ne lehessen gondunk.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Harkányi Árpád: Élvezd az utat!
Álmodj egy nagyot, küzdjél ki magadnak három hónap és egy hét fizetés nélküli szabadságot, végy egy jó masszív túrakerékpárt, vegyél magad mellé néhány szívós jó barátot, szerezz pár szponzort az utazásodhoz, majd indulj el a nagy útra! Körülbelül ez volt a receptje a „100 nap bringa” projektnek.
Hoztunk néhány szabályt az utazáshoz, az elsõ így szól: Enjoy the Ride, vagyis élvezd az utat! Az emberen kívül mindenki tudja, hogy a legfontosabb dolgunk az életben, élvezni azt. Ez az elsõ és legfontosabb alapelv, azért, hogy soha el ne felejtsük élvezni az utazásunkat, bármily megpróbáltatások elé is kerülünk. A második szabály azt mondja, hogy nem használunk semmiféle motorizált segítséget vagy kíséretet, mert az nagyban rontaná a túra teljesítmény-, és kalandértékét. A harmadik szabály szerint nem költünk pénzt szállásra! Panziókban és szállodákban lakni nem izgalmas, ráadásul drága is. Ezt kétféleképpen gondoltuk megoldani, vidéken sátrazással, vadkempinggel, a nagyobb városokban pedig a Couchsurfing.com segítségével. Utóbbi egy utazók számára létrehozott szájt, tagjai egyre gyarapodnak, sok százezren vannak szerte a világban. Aki csatlakozik a rendszerhez, annál meg lehet szállni, illetve szállást lehet biztosítani az utazók részére a saját otthonodban („szörfözhetnek” – surf, a kanapédon – couch).
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Pap Sándor: Kúpkarsztok világa
A mészkőhegységek karsztosodását a rá hulló esővízben elnyelt szén-dioxid okozza. Gyorsasága az oldott szén-dioxid mennyiségétől, a levegő hőmérsékletétől, a lehulló csapadék mennyiségétől és gyakoriságától függ. A mérsékelt éghajlatú területeken, így a Kárpát-medencében is a Bükk-, a Bihar- és az Aggteleki-hegységből jól ismert morfológiai formák – karrmezők, töbrök, dolinák, poljék, zsombolyok, víznyelők, karsztforrások, barlangok, föld alatti patakok – alakulnak ki. A melegebb éghajlatú részeken a magasabb hőmérséklet miatt intenzívebb az oldási folyamat, amit még fokoz a rothadó növényi szerves anyagokból keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid vízbe kerülése. Emiatt és a lényegesen gyakoribb, olykor napi esőzések hatására a karsztosodás gyorsabb. E tájakon a karsztplató elkülönült kúp, illetve torony formájú szigethegyekre bomlik, amelyek több száz méter magasak is lehetnek. Állhatnak magányosan vagy sorozatban, alkothatnak tagolt gerinceket. A közöttük levő teret a hegyközi karsztsíkság tölti ki. Az itteni vízfolyások a síkságot sok esetben az úgynevezett lábbarlangokon keresztülfolyva hagyják el. Barlangok a kúp- és toronykarsztok magasabb szintjein is vannak, de ezek többnyire nem aktívak.
Bővebben a HTM-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Babits Lajos: Tanösvény a Magas-Tátrában
A változatos formakincsű, vadregényes, körülbelül nyolc kilométer hosszú Menguszfalvi-völgy a Magas-Tátra déli oldalának egyik legnagyobb völgye. Formagazdagsága lenyűgöző, hűen tükrözi a jégkorszak felszínformáló erejét, a jégárak pusztító és építő munkáját. Az U alakban kivájt völgyet gránitcsipkés ormok kísérik. A jégár által hordott, majd lerakott kőtörmelék morénagátakat alakított ki, s az így képződött, különböző szintmagasságú teraszok, katlanok mélyén legtöbbször tengerszemek ülnek, melyek túlcsurgó vize a meredek tófalon vízesésként zúdul alá. A manapság is folyó fizikai, kémiai és biológiai mállás, a szél, a víz felszínformáló munkája is mindenütt végig kísérhető. Nem csoda, hogy itt, a Csorba-tótól a Nagy-Hincó-tóig tanösvényt alakítottak ki, amely magyarázó táblák segítségével bemutatja a természet látnivalóit.
A Menguszfalvi-völgy tulajdonképpen egy fő- és több mellékvölgyet, medencét magában foglaló völgyrendszer. A fővölgy közepén a Poprádi-tó helyezkedik el, tőle északkeletre az Omladék-völgy ágazik ki belőle, északabbra a fővölgy kettéválik, keletre a Békás-tavak-katlana, nyugatra a Hincó-katlan található.
--------------------------------------------------------------------------------
A teljes cikkeket a HTM Magazin 2009. 3. számában olvashatják! |
104875
10
Újság archívum » 2009-09
