MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Húsvéti templomtúra gyerekekkel

A sok családi program miatt nem terveztünk kirándulást húsvéthétfőre, viszont talán pont a nagy nyüzsgés miatt hiányzott az ünnep áhítata, na és persze a természet. Így hazafelé tartva egy hirtelen ötlettől vezérelve felkapaszkodtunk a Kő-hegyre Budaörsön.

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

És nem is gondoltuk volna, hogy a lépcsőmászás ennyire izgalmas lesz a gyerekeknek. Az autópályáról is jól látható, festői környezetben álló Szeplőtlen fogantatás kápolnát ugyanis már régóta szerettük volna meglátogatni, de a végeláthatatlan lépcsősor miatt azt gondoltuk, ez nem túl érdekes a gyerkőcöknek. Talán izgatottak voltak, hogy mi lesz fent, talán a szélben rohanó felhők, talán a budaörsi kopárok déli oldalán tapasztalt kellemes meleg tette, mindenesetre nem volt gond a lépcsők megmászásával.

Budaörs-Ófaluból, egészen pontosan a Kőszikla utcából lehet megközelíteni a Kő-hegy tetejére vezető lépcsősort. A kopár sziklát ma már körbenőtte Budaörs, de talán pont ezért olyan megkapó érzés ide felkapaszkodni.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A kápolnát amúgy egy jómódú helyi gazda, Wendler Ferenc építette 1855-ben azon a helyen, ahol álmában egy vadrózsabokor szirmain meglátta a Szűzanya arcát. Először persze utat épített a hegyre, majd az esztergomi érsek engedélyével megkezdte a kápolna építését. A kápolnát végül 1855. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére, s állítólag ez a kápolna viselte először ezt a nevet a világon, hiszen alig egy évvel korábban hirdette ki IX. Pius pápa a Szeplőtelen Fogantatás hittételét. A hely különlegessége azonban nem merül ki ennyiben.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc  Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Feleségének halála után ugyanis Wendler Ferenc elhatározta, hogy a kápolna melletti sziklába egy barlangot váj, hogy ott, a kápolna közelében élhessen remeteként. 1872-ben kezdte el kiásni kereszt alakban a barlangot, amelybe végül 1878-ban be is költözött. Később a remete örökösei gondozták a kápolnát, amely a Buda környéki németség egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A második világháború során a kápolnát több találat is érte, majd az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően elhordták a köveit. Újjáépítésének gondolata 1996-ban merült fel, s jórészt magánszemélyek adakozásából valósították meg. Alapkövét 2003. május 5-én rakták le, majd rengeteg helyi lakos önkéntes részvételével rövid időn belül fel is épült.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Talán a páratlan földrajzi elhelyezkedés tette, talán az, hogy a helyiek sárkányt reptettek a nagy szélben, mindenesetre mintha a gyerekek is érezték volna a hegy tetején az áhítatot. Annyi bizonyos, mint ahogy arra a gyerekes túrákon mindig rájövünk, egy kis csodáért nem kell messzire utazni.

Írta és fotók: Szigeti-Böröcz Ferenc

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...