Idővel dacoló várfalak a Csobánc tetején

Hogy miért érdemes felmenni a Tapolcai-medence keleti peremének 376 méter magas tanúhegyére, a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt – bizton állíthatjuk – innen nyílik a környező vidékre az egyik legszebb és legteljesebb panoráma.

Szöveg:
Fotó:
Nógrádi Attila
2020. október 17.

Hogy miért érdemes felmenni a Tapolcai-medence keleti peremének 376 méter magas tanúhegyére, a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt – bizton állíthatjuk – innen nyílik a környező vidékre az egyik legszebb és legteljesebb panoráma.

Csobánc nem adja könnyen magát. Megtapasztalhatták ezt az ostromló török seregek is, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfoglalniuk a Tapolcai-medence keleti, a Káli-medencével határos részén magasodó, csonka kúp alakú, bazaltsapkás tanúhegy tetején álló erősséget. Még a hűvösebb, őszi napokon is megizzasztja a túrázót, mire felér a 376 méter magas csúcsig. A hegy aljától folyamatosan emelkedő – néhol combosabb kaptatókkal megspékelt – köves, erdei ösvény vezet a tetőre, ahol az egykor dicső napokat megért vár falmaradványai állnak.

Zavartalan kilátás

A Csobánc szélfútta fennsíkjára megérkezni viszont minden fáradságot megér. A lapos platón alig van egy-két fa, így a kilátást semmi sem zavarja.

Szép időben – szó szerint – a lábunk előtt hever a Balaton vidékének egyik legszebb körpanorámája.

(Talán csak a szigligeti vetekedhet vele.) Előttünk az egész Tapolcai-medence, keleten a Káli-medencét határoló erdős ormok, délre a Tóti-hegy, a Badacsony, a Gulács kúpja. Délnyugatra Szigliget hegycsoportja a Várhegyen csücsülő középkori várral, a távolban pedig a Balaton víztükre csillan meg. Nyugati irányban a medence közepét uraló Szent György-hegy magasodik. Végül északkeletre a Hegyesd áll magányosan a Bakony déli lankái fölött. E pompás terepet nemcsak a túrázók, de a siklóernyősök is felfedezték maguknak, s jó időben szívesen repkednek a hegyoldalban felszálló légáramlatokban.

A hegytető délnyugati oldalán ma csonka falak töredékei meredeznek, és alig felismerhetők az egykori végvár falmaradványai, védművei. Keletkezésének körülményéről nem sokat tudunk, de a történeti források szerint annyi bizonyos, hogy a várat a 13. század közepétől az 1270-es évekig építtették a Rátót nembeli Gyulafiak, és a 14-16. századig ők is birtokolták. 1272-ben egy korabeli oklevélben már kész várként szerepelt. Az első név szerint ismert ura rátóti Gyulafi Demeter, az első várnagya Csaba mester. Nagy valószínűséggel uradalmi központként működött, és a Veszprém-Tapolca-útvonalat zárta le. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kis várat már a 14. században védőfallal övezték.

A legyőzhetetlen

A 16. század második felében elérkezett a harcos időszak a csobánci vár életében. 1541 – Buda török kézre kerülése – után hadászati jelentősége megnőtt, és a dunántúli királyi végvári rendszer része lett.

Ez idő tájt Csobáncot több ízben ostromolták az oszmán csapatok, megpróbálták bevenni, de sosem jártak sikerrel.

Ekkoriban volt a vár ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, korának kiváló vitéze, győzhetetlen bajvívója, a veszprémi vár 1566. évi ostromának hőse. Hőstettei miatt és győztes párbajai révén a törököktől kiérdemelte az Achilles Hungaricus, azaz a „magyar Akhilleusz” nevet. Így az sem véletlen, hogy a várat gondozó helyi hagyományőrző egyesületnek is ő a névadója.

1699-ben a várat a Gyulaffyaktól pénzért az Esterházy hercegi família vette meg. Esterházy Pál némi ráncfelvarrást végeztetett a leharcolt erődítményen, az épületeket rendbe hozatta, a falakat kijavíttatta. Az 1690-es években pedig nem akárki katonáskodott itt, hanem Béri Balogh Ádám, II. Rákóczi Ferenc híres brigadérosa. A török kiűzése után, 1687-ben, a bécsi haditanács parancsára megkezdték a magyarországi végvárak lerombolását, és a csobánci is a megsemmisítendő várak listájára került, de a végrehajtást szerencsére megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc kirobbanása.

A legfényesebb nap

A szabadságharc idején kuruc kézen volt, és 1707. február 25-én a vár történetének talán legdicsőségesebb napjára ébredtek a helybeliek. Rabutin császári generális mintegy ezerfős zsoldos serege megkísérelte elfoglalni, de Szász Márton hadnagy vezetésével harminc puskás hajdú meg ugyanennyi fegyveres köznemes, asszonyaik és gyermekeik halált megvető bátorsággal visszaverték a támadást, és sikerrel megvédték várukat. Az ostrom után 400 labanc feküdt holtan a csatatéren –köztük volt 52 császári tiszt és az osztagot vezető Kreutz ezredes is.

A kuruc hadiszerencse után Csobánc vára mégsem kerülhette el sorsát: 1709-ben császári kézbe került. 1722-ben már lerombolt várként említik a dunántúli erősségek jegyzékében, igaz, akkor már az Esterházyak tulajdonaként. A ma romjaiban látható vár irodalmi ihletőjéül szolgált Jókainak, Kis Jánosnak, Kisfaludy Sándornak, de írt róla Eötvös Károly is a Balatoni utazás című munkájában.

Megint szép lesz

1953-ban régészeti ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat végeztek a területen, megmentettek néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretdarabot, de jelentős változás nem következett be.

Egészen 2003-ig kellett várnia a pusztuló romoknak, hogy történjen valami körülöttük.

Gyulakeszi lakosai ekkor hozták létre a vár megmentésének céljából a Csobánc Váráért Alapítványt és a Gyulaffy László Hagyományőrző Bandériumot. Ettől fogva a lelkes helyi civileknek köszönhetően évről évre változik, szépül a Csobánc környezete.

Az elmúlt években kisebb-nagyobb tereprendezéseket végeztek, megkezdték az omladékkal feltöltődött faltövek, sáncok, árkok kitakarítását, az idő vasfoga által megtépázott falak állagmegóvását. Zászlórudat állítottak lobogóval a hegy ormán, padokat és asztalokat helyeztek ki, hogy legyen honnan szemlélődnie és hol megpihennie a várba felkapaszkodó látogatóknak. 2007-ben a régészeti feltárások is újra megkezdődtek. És a legújabb változás a vár életében, hogy 2017 októberétől – a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából – a Csobánc tetején már OKT-pecsételőhely is található.


Hasznos információk
Az egész évben szabadon látogatható vár megközelíthető akár Tapolca-Diszel irányából, akár Gyulakeszi irányából a zöld, majd a kék jelzésen. Parkolni a hegy lábánál ingyenesen lehet. Innen eleinte széles földút, majd meredek erdei ösvény vezet fel a tetőre. Még több információért a várról katt ide.

Túratipp: Theodora tanösvények a Káli-medencében
A Balaton-felvidéken található Theodora tanösvény és a Theodora-Kékkő tanösvény két olyan - 8 kilométer hosszú és 15 állomásból álló, gyalogosan könnyen bejárható - túraútvonal, amelyeken információs táblák segítségével ismerkedhetünk meg a Káli-medence természeti értékeivel, és betekintést nyerhetünk a környék geológiai kincseibe is. A két tanösvény összekapcsolása remek kiegészítése lehet egy tanúhegyes-várnézős, egész napos programnak. A Theodora tanösvény a kékkúti Theodora-forrástól indul, majd a Sásdi-patak mentén a Kornyi-tó felé halad. A tavat északi irányból megkerülve, a kővágóörsi Mosóház-forrás érintésével tér vissza Kékkútra. A Theodora-Kékkő tanösvény Kerekimajornál kezdődik, érinti Kereki-dombot, valamint a Szentbékkállai-kőtengert. Mindkét tanösvény egész évben ingyenesen látogatható.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. novemberi számában. A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.


Cikkajánló