MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Így mutatnak fotón a Geminidák

Mindig szerettem volna csillaghullást fotózni, de vagy az időjárás, vagy a technika keresztbehúzta a számításaimat. Az is előfordult, hogy az elsőre jónak hitt helyszín valójában alkalmatlan volt a hullócsillagok fényképezésére. Most végre sikerrel jártam, és azt is elmondom, hogyan.

Mióta megvan a Canon EOS 6D, igazából csak idő kérdése volt, mikor nyílik lehetőség kipróbálni éjszaka. A nyári csillaghullások komfortosabbak, mint egy téli szeles éjszakán órákat kint állni, de most pont így adódott. Tapasztalatom szerint hasonlóan tiszta égbolt esetén a Geminidák meteorraj látványosabb, mint bármely másik társa. Talán azért is mondom ezt, hogy elhitessem magammal, jó kint állni a fagyban, szorgosan dolgozó fényképezőgép mellett.

Lássuk, miként is készültek az alábbi képek.

 

17mm-en készültek a fotók, szám szerint 82 percig, minden kép 20 másodpercig. A látványosabb hullócsillagok a sötéthez hozzászokott szemnek nagyon fényesek, de a szenzornak nem, így egészen magas ISO-t szükséges használni. Mivel nekem egy fix f4 fényerejű nagylátóm van, kisebb hátrányból indultam. Az első tesztképek után végül ISO 5000 mellett döntöttem, mivel a 6D elég jól kezeli a digitális képzajt. Az első képen láthatóak a „begyűjtött” meteorok. Egy alapképre kerültek, így minden éles a képen. 20 másodperc alatt még nem fordul annyit a Föld, hogy számottevően bemozduljanak a csillagok.

 

Fotó: Spéder Ferenc

 

A „csillagjárós” képek mindig is bejöttek nekem, így bemutatnék két lehetőséget is. Az elsőt csak néhány képből készítettem a StarStax nevű szoftver segítségével. Nagyon egyszerűen kezelhető, kitölti az esetleges hézagokat, vagy amint az első ilyen képen is látszik, „üstökös módban” fénycsóvaként jeleníti meg a csillagokat. Az ilyen képek alapja, hogy legyen sok hosszabb expónk, például 20-30-40 másodperces felvételek, természetesen köztük maximum egy másodpercnyi szünettel. Néhány tucat képből már egészen szép eredmények születnek.

 

Fotó: Spéder Ferenc

 

A második csillagjárós képen a teljes időtartam látható (82 perc). Itt meghagytam a repülőgépek fényeit is, jól látszanak a főbb útvonalak. Amennyiben a sarkcsillagot is a képre komponáljuk, úgy közel teljes köröket kapunk. Itt a fényképezőgép délnyugatra nézett, így hosszú, elnyúlt íveket kapunk.

 

Fotó: Spéder Ferenc

 

Külön érdekesség, ha úgyis sorozatot készítünk, hogy magas érzékenységen még látszik néhány percig az elhamvadt meteor maradványa. Lassan eloszlik az anyaga, de határozott íve jól látható.

 

Fotó: Spéder Ferenc

 

Végül egy kép annak igazolására, hogy a nagy fényszennyezésű területeken sem lehetetlen hullócsillagot fotózni. Miskolc és környékének éjszakai fényei elég erősek, de nem annyira, hogy egy markáns felvillanást ne tudnánk elkapni.

 

Szöveg és fotók: Spéder Ferenc

 

Még több fotózással kapcsolatos érdekesség a szerző blogján

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...