MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.06.08. 16:30,   Szöveg: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság,   Fotó: Molnár Péter, Albert András / KNPI, Gál János / HNPI

Indul a tiszavirágrajzás

Az elmúlt napok megfigyelései alapján bármelyik pillanatban beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán. Érdemes résen lenni, mert szenzációs élmény meglesni a tiszavirágzást.

Június első napjaiban már néhány kósza példány felbukkant a Maroson – adta hírül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A hidegfront előtt egy erősebb előrajzást is lehetett látni a Maros torkolatánál Szegeden, június 5-én. A zivatarokkal kísért hidegfront kissé visszavetette a tiszavirágok repülését, június 6-án csak a Maroson, mindössze százas nagyságrendben lehetett őket látni.

 

Fotó: Molnár Péter

 

„Június 7-én este a Maroson, és a torkolat alatt a Tiszán 1-2 km-en az eső ellenére jó közepes, milliós nagyságrendű rajzás volt” – nyilatkozta Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „A Maros torkolata felett – Tápé térségében – tízezres nagyságrendben repültek. A rajzás viszonylag későn, 18 óra 50-kor indult be.”

 

Fotó: Molnár Péter  Fotó: Albert András / KNPI

 

A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18.00 és 21.00 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan – hívja fel a figyelmet a nemzeti park. Sok körülmény befolyásolja: a hőmérséklet, a vízállás, szélviszonyok, felhősödés és még ki tudja mi minden függvénye, hogy mikor következik be a világon már szinte csak a Tisza és mellékfolyói eredeti természetességében megmaradt partszakain a tiszavirágok tömeges megjelenése és folyó feletti násztánca. Azt sem lehet előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Vannak évek, amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.

 

Fotó: Albert András / KNPI

 

Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágrajzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak. Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezen túl a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

 

Foót: Gál János / HNPI

 

Mi is az a tiszavirág?
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat, és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. A kifejlett kérészek három év múltán emelkednek fel a víz felszínére. A tiszavirágok ezután kezdenek el repülni, párosodnak, majd elpusztulnak. A tiszavirág egyedeinek tömeges megjelenését és a folyó fölötti násztáncát hívja a népnyelv tiszavirágzásnak.
 

Egy kis ízelítő a különleges természeti jelenségből, a tiszavirágrajzásból:

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Elkezdődőtt a kérészek násza

Itt a tiszavirágzás

Még sosem láttad virágozni a Tiszát?





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...