Ismert és kevésbé ismert kilátópontok

Egy túra valódi csúcspontja lehet, ha a fárasztó kaptatók után elénk tárul a táj, és mi egyre lassuló pulzussal kezdünk el gyönyörködni a környékben. Ehhez persze jó idő is kell, de ha szerencsénk van, a most bemutatott kilátópontok felejthetetlen élményekkel ajándékoznak majd meg minket.

Szöveg:
Fotó:
Burger Barna
Gyárfás-Tóth Gábor
Gulyás Attila
2022. július 30.

Egy túra valódi csúcspontja lehet, ha a fárasztó kaptatók után elénk tárul a táj, és mi egyre lassuló pulzussal kezdünk el gyönyörködni a környékben. Ehhez persze jó idő is kell, de ha szerencsénk van, a most bemutatott kilátópontok felejthetetlen élményekkel ajándékoznak majd meg minket.

1. Sólyom-bérc - Zempléni-hegység

A Központi-Zemplén szívében található sziklaorom bátran versenyezhet az ország legszebb természetes kilátópontjának járó címéért. Az 564 méter magas Sólyom-bérc nemcsak a jégkorszaki kifagyásos formák egyik legtípusosabb hazai előfordulása, de a sziklamászók körében is kedvelt hely. Tetejéről szép időben a távoli csúcsok egyikén Regéc várának romjait is felismerhetjük. A bércre több irányból vezet út, de talán a leglátványosabb az országos kék jelzés mentén a védett Nyírjesben álló István-kúti erdészháztól vagy a Kőkapu felől megközelíteni, ahol - ha nincs járványhelyzet- április közepétől októberig a Pálházi Állami Erdei Vasút szerelvényei is közlekednek. Innen vagy Rostalló végállomástól a sárga sáv, majd a Mlaka-réttől a sárga háromszög jelzést követve egy mesés bükkösön keresztül juthatunk el a Sólyom-bércig. A közelben lévő Nagy-Péter-mennykőnél hasonlóan látványos panorámaélményben lehet részünk, ahonnan észak felé a füzéri várra, a Hegyközre és a Nagy-Milicre nyílik pompás kilátás.

2. Tar-kő, Bükk

A Bükk-fennsík déli oldalán elhelyezkedő Tar-kő (a maga 950 méterével) jócskán környezete fölé magasodik, s emiatt a túrázók körében igen népszerű úti célnak számít. A tetején állva az embernek egy kicsit elakad a lélegzete, a látvány szinte mellbe vág: ameddig a szem ellát ormok, bércek, hegycsúcsok, lábunk alatt a Bükk déli vonulata húzódik, és Egerig, tiszta időben pedig akár a Tokaji-hegyig is ellátni. A csúcsot egy kellemes túrával a kék jelzésen Bánkútról is megközelíthetjük, de aki inkább rövidebb gyaloglásra vágyna, az az Olasz-kapu parkolójától induló azonos nevű, mintegy 7 kilométeres tanösvényen juthat el a Tar-kőig. A Három-kőtől, illetve a fokozottan védett Őserdő irányából szintén elérhetjük a kilátópontot, ám ha ezt az útvonalat választjuk, ne felejtsük, hogy a jelzett turistaútról letérni tilos!

3. Csobánc, Tapolcai-medence

A Tapolcai-medence peremén magasodó Csobánc nem a legnagyobb a környék tanúhegyei között, viszont panorámájával és várromjával élmény tekintetében messze beelőzi nagyobb testvéreit, a Badacsonyt és a Szent György-hegyet. Évmilliókkal ezelőtt hazánkat szinte teljes egészében beborította a Pannon-tenger, amelynek mélyén heves vulkáni működés zajlott. A Balaton-felvidék tanúhegyei (Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti-hegy, Haláp) e vulkanikus tevékenység során alakultak ki. Később, a földkéreg mozgásának hatására létrejött töréseken izzó kőzetanyag ömlött a felszínre, megszilárdult, és mint egy páncél fedte be az alatta megbúvó szigethegyeket, amelyek bazaltburkuknak köszönhetően ellenálltak az eróziónak, és a mai napig itt állnak, tanúskodva az eredeti térszín magasságáról. Innen ered a tanúhegy kifejezés. A 375 méter magas Csobánc a siklóernyősök és várrajongók kedvence a régióban. Teteje lapos és kopár, így amellett, hogy eléggé szeles, csodaszép kilátást nyújt a Balatonra és a Tapolcai-medencére. Legegyszerűbben Gyulakesziből, a zöld jelzésen haladva érhetjük el a csúcsot.

4. Nagy-Sas-hegy, Börzsöny

A Délnyugati-Börzsöny legmagasabb csúcsa a 609 méter magas Nagy-Sas-hegy. E táj meghatározó felszínformái a kisebb, 400-600 méter magas vulkáni kúpok, amelyek legnagyobbrészt lávakőzetekből állnak. A Nagy-Sas-hegy tetejére egy elvadult japán sziklakertre emlékeztető, egyedi hangulatú ösvény vezet fel. A csúcson azonban ne számítsunk elragadó kilátásra, mert a sűrű, bozótos erdő szinte mindent eltakar. Ha viszont visszaereszkedünk a hegyen a Nagy-rétig, annak déli széléről felejthetetlen látványban lehet részünk: a Nagy-Sas-hegy vulkáni kúpjára, a Börzsöny déli hegyeire, a Naszályra és a Visegrádi-hegységre tapaszthatjuk tekintetünket. Nagybörzsöny-Nagyirtáspusztáról a zöld sáv jelzést követve jutunk el a Nagy-rétre, a hegycsúcsra pedig egy kis kitérővel, a zöld háromszögön.

Az összeállítás első részét itt találjátok.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. márciusi számában.

Cikkajánló