MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2016.01.21. 16:30,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Shutterstock

Jegesréce, az északi látogató

Október és április között Magyarországon is megpillanthatjuk e nem mindennapi tollruhát viselő szárnyast, amely átvonulóként, illetve téli vendégként főként magányosan, ritkábban kisebb csapatokban bukkan fel hazánkban. Egyedeit két nagy folyamunknál, a Balatonnál, valamint számos alföldi tónál is lencsevégre kaphatjuk, ha a szerencse és a komoly gyújtótávolság is mellénk pártol.

Fotó: Shutterstock

 

A lúdalakúak (Anseriformes) rendjének récefélék (Anatidae) családjába tartozó jegesréce (Clangula hyemalis) nemének egyetlen ma élő faja. Kis termetű, kerekded fejű, rövidke és vaskos csőrű madár, testhossza 39–48 cm, szárnyfesztávolsága 64–83 cm, tömege 540–900 gramm. A gácsér valamicskével nagyobb a tojónál. Észak-Amerika és Eurázsia sarkvidéki területeinek fészkelőjeként a tavakkal, mocsarakkal és lápokkal tarkított tundrán éppúgy költ, mint a tengerpartokon és a hegyvidéki tavak közelében.

Különösen kedveli a mély állóvizeket és a folyótorkolatokat. Vedlése összetett, tollazatának egyes elemeit évente háromszor cseréli. Ennek következtében 365 nap leforgása alatt legalább három különböző „öltözetet” visel, a nőstények megjelenése eltér a hímekétől, a fiatalok pedig nem igazán hasonlítanak a szüleikre. Konkrét tollcsoportok szezonális és nemenkénti színváltozásainak boncolgatása helyett jegyezzük meg inkább azt, hogy a jegesréce a barna, a fekete és a fehér különböző árnyalataiban díszeleg. Mert így jó neki, s ezt illik tiszteletben tartani.

A nászidőszakban sajátos, jódlizásra emlékeztető hangot hallatnak a gácsérok, hogy a kedves tojókat magukhoz csalogassák. Az eredményes együttlétet követően hamarosan 5–10 tojás sorakozik a gyér növényzet vagy a sziklák közé rejtett, pehelytollakkal gondosan kibélelt, talajszintre épített fészekben. Nem árt igyekezni a zord tundrán, tudják ezt a fiókák is, amelyek 35 naposan már röpképesek. Amíg a mágikus öt hét el nem telik, anyjuk erőt és fáradságot nem kímélve védelmezi a pelyhes ifjúságot a falánk sirályok és halfarkasok támadásaitól.

 

Fotó: Shutterstock

A jegesrécék csak a költési időszakban tartózkodnak huzamosabb ideig a szárazföldön. Táplálékuk zömét csigák, kagylók és vízi gerinctelenek teszik ki, az állati eredetű harapnivaló túlsúlyát ugyanakkor moszat- és hínárnövény-fogyasztással igyekeznek kompenzálni. Nem feledkeznek meg az apró kavicsokról sem, amelyeket azért juttatnak a tápcsatornájukba, hogy a puhatestűek héját és a rovarok páncélját hatékonyan felaprózó zúzókövekre tegyenek szert. Úgynevezett bukóréceként húsz métert is meghaladó mélységbe képesek alámerülni egy-egy finom falat reményében, ráadásul két percig is képesek odalent bóklászni. Alacsonyan, gyors szárnycsapásokkal repülnek. A legtöbb jegesréce Észak-Európa tengerpartjaihoz vonul teleleni, de akadnak kalandvágyóbbak is, akik a szárazföld mellett teszik le a voksukat.

 

Kiemelt oltalom
A jegesréce (Clangula hyemalis) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként. E pompás tollazatú bukóréce a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján is szerepel – besorolása VU (Vulnerable), azaz „sebezhető”.
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. december - 2016 januári számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Haris - nemcsak bújkáló, de 2016 madara is

Te fel a fára a kisbaglyot!

Zöld küllő, a piros sapkás hangyavadász

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...