MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.03.10. 14:00,   Szöveg: Sajtótájékoztató,   Fotó: TM

Jön a kullancsszezon, most érdemes beadatni az oltást

Az elmúlt évtizedekben megnőtt a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás előfordulása. A betegség sok esetben csak komoly maradványtünetekkel gyógyul, célzott terápia nincs, csak oltással lehet ellene védekezni.

Köztudott, hogy a kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis), illetve a Lyme-kór.

 

Magyarországon 2015-ben 100 fertőzéses eredetű agyvelőgyulladásos esetet jelentettek, melyből 24 eset bizonyult kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladásnak. A Lyme-fertőzésből, amely ellen nincsen védőoltás, tavaly 1392 esetet jelentettek országosan.

 

 

Kullancs-encephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb lehet. „Sok fertőzésre soha nem derül fény – mondta el dr. Farkas Viktor gyermekneurológus, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika Gyermekneurológiai és EEG Részlegének osztályvezető főorvosa a Füvészkertben megtartott sajtótájékoztatón. – Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy csak minden harmadik fertőzés jár kifejezett klinikai tünetekkel, az érintettek mintegy 30 %-a nem veszi észre a kullancscsípést és így nem fordul orvoshoz.”

 

Fotó: TM

 

„A betegség az esetek mintegy 70 %-ban kétfázisú lefolyású. Az első fázis lázzal, izomfájdalmakkal, levertséggel jár és pár nap alatt elmúlik. Néhány tünetmentes nap után kezdődhet a második fázis. Magas láz, igen kifejezett fejfájás, aluszékonyság, szédülés és hányás nyomán fokozatosan alakulhatnak ki az idegrendszeri tünetek” – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit a gyermekneurológus.

 

 

A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, kb. 50%-ban szövődmény nélkül gyógyul, azonban egyáltalán nem ritkán maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is tartós, visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. A kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen pl. iskolát váltani, korábbi munkahelyét feladni, akár fizikai, akár szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.

 

Fotó: TM

 

Dr. Farkas Viktor hozzátette: „A kullancs okozta agyvelőgyulladás öntörvényű és ijesztő betegség, gyógyítására jelenleg nincsen célzott oki (antiviralis) terápiánk, az esetleges agykárosodás mértékét gyógyszeresen lényegileg nem tudjuk befolyásolni. Jelenleg nincs világos magyarázat arra sem, hogy kinél válik súlyossá a betegség, vélhetően a genetika és az immunrendszer egyéni sajátosságaiban rejlik a válasz.”

 

Nem csak az erdőben támad a kullancs

 

A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint a kullancs által okozott vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásos megbetegedések gyakoribbá válása mögött egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége áll.

 

Egyesek „hétvégi betegségként” is emlegetik a jelenséget. Többnapos ünnepek után, ha megfelelő kirándulóidő volt, sokkal többen fordulnak orvoshoz kullancscsípés miatt. Ha viszont sok az aktív kullancs, de a rossz időjárás miatt kevesebben mennek a szabadba, akkor nyilvánvalóan kevesebb fertőzés fordul elő. A legveszélyesebb időszakot az esős napokat követő napsütéses időszakok jelentik, ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos a kullancsok aktivitása szempontjából.

 

Fotó: TM

 

„Az elszaporodó kullancsok nemcsak az erdőben, hanem a városi parkokban, játszótereken, hobbikertekben, sportpályákon is megtalálhatják az embert. A dús aljnövényzetet kedvelő parazita akár egy erdei túrázás, piknikezés, kutyasétáltatás alatt is utat talál hozzánk. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol házi- vagy vadállatok élnek és aktívan mozognak” – tájékoztatott Papp László, a Füvészkert botanikusa.

 

Hazánkban a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém megye, északon elsősorban Nógrád és Borsod megye, illetve az Északi-középhegység. 

 

Tények és tévhitek - Így védekezz a kullancsok ellen
Tényleg évről évre több a kullancs Magyarországon? Az apró vérszívók a fák ágain leselkednek ránk? Melyik a legjobb eltávolítási módszer? Csipesszel álljunk neki, vagy kenjük be zsírral a bőrünket az élősködő körül? Cikkünkben eloszlatjuk a hiedelmeket.
 
 

Április előtt ki kell alakulnia a védettségnek

 

Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet: „Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, illetve 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védelem érdekében a teljes alapimmunizálási sort be kell adni, önmagában egy oltás nem elegendő. Az ismétlő oltások beadásáról sem szabad elfeledkezni, hiszen ezek teszik lehetővé a hosszú távú, magas fokú védelmet.”

 

Fotó: TM

 

A védekezésre már a tél legvégén érdemes gondolni, hiszen a védettségnek még a kullancsok tavaszi aktivitási időszaka, azaz április előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort minél korábban kell elkezdeni, így a kullancsok aktivizálódása előtt magasfokú védettséget alakíthatunk ki.

 

Fotó: TM

 

Kapcsolódó cikkeink:

Tények és tévhitek - Így védekezz a kullancsok ellen

Mi csíphet meg minket?

Új kullancsfajt fedeztek fel magyar kutatók





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...