Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2019. február 22.

Kajakkal a Dunakanyarban megfeneklett teherhajóhoz

Götz Gábor olvasónk magazinunk egyik cikke alapján felkerekedett, és elevezett a Dunán a Helemba melletti zátonyhoz, ahol a Jess nevű román teherhajó vesztegel. Erről egy képes-videós összeállítást küldött be a szerkesztőségünkbe. 

A turistamagazin.hu oldalon találtam egy cikket: Turistalátványosság lehet a Dunakanyarban megfeneklett teherhajó! Teljesen magával ragadott a szenvedély, hogy a téli Dunán egyszemélyes felfedezőtúrára menjek. Szerencsére nem gyakori az efféle jelenség, ezt látni kell! A tettek követték az elhatározásomat, február 8-án elkezdtem pakolni a gondosan összeállított felszerelést, hogy a hajózási szabályzatnak és saját magam biztonságának is megfeleljek a téli Dunán.

 

 

Nem indultam korán, vártam, hogy kicsit felmelegedjen az idő, kisüssön a nap. Ez utóbbi végül nem következett be, így végig hidegben, de a legnagyobb szerencsémre szélcsendben tudtam evezni. A szobi rév alól indultam, egyszemélyes tengeri kajakkal, folyás iránynak fölfelé a Helembai-zátony felé.

 

 

Már messziről elképesztő volt, mennyire jól kivehető a zátonyon a teherhajó. Megfeneklett, de a folyó folyik tovább, az élet megy tovább, és a nemzetközi hajózási útvonalon a hajók jönnek-mennek. Elértem az Ipoly torkolatát, ami után hegyes kődarabok álltak ki a vízből, figyelnem kellett, merre irányítom a kajakom, nehogy egy víz alatti kőre fussak. Ahol összeszűkül a folyó, mindig nagyobb a sebessége, nagyon jött a víz, elhatároztam, kicsit túlevezek az elakadt hajó vonalán, és traverzbe fogom átsodortatni magam a zátonyra.

 

 

Sikerrel jártam, és ahogy a képeken látszanak az arányok, hihetetlen kicsinek és mégis erősnek éreztem magam. Mindig különleges élmény a téli Dunán evezni, egészen más, mint nyáron. Ilyenkor nincs épeszű ember a vízen. Teljesen a természet részének érzem magam. Ahogy a hatalmas teherhajót néztem, a legerősebb gondolatom az volt, hogy vendégek vagyunk a vízen, a természetben, újra meg kell tanulni a természettel együtt élni és tisztelni. Ha egy ekkora hajót a föld meg tud állítani, és a víz majd egyszer ismét tovább tudja vinni, akkor mi hol is vagyunk, mekkorák is vagyunk?

 

 

Visszafelé a kocsihoz alig kellett evezni, csak hagytam, hogy a sodrással áramoljak, és néztem a Dunakanyart, ami hívott magához, de azt egy másik túranapra kell tennem.

 

 

Szöveg, videó és fotók: Götz Gábor

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

Kapcsolódó cikkeink:
Turistalátványosság lehet a Dunakanyarban megfeneklett teherhajó

Nézz más szemmel a Dunakanyarra!

Szigetkerülés a Szentendrei-Dunán

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább