MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.05.29. 09:00,   Szöveg: Joó Annamária,   Fotó: Somogyvári D. György, Címlap: Papp László

Kalandokkal körülbástyázott vár

Itt található az ország egyik legromantikusabb várromja és első via ferratája (vasalt útja). Az pedig hab a tortán, hogy a környéken minden megvan, ami egy izgalmas természetjáráshoz szükséges: vadregényes ösvények, barlangok, meredek sziklák, zúgó patakok.

Kevés olyan vára van hazánknak, amely romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az Öreg-Bakony magányos sziklaszirtjén álló cseszneki kővár ezek közül való. Alakjával, impozáns méreteivel már messziről felhívja magára a figyelmet. Alulról nézve falai oly nyílegyenesen szökkennek a magasba, mintha magából a Vár-hegy sziklájából nőnének ki.

 

A vár az év minden napján látogatható

 

A több mint 700 éves ódon erődítményből sugárzik a középkori hangulat. Robusztus falak, keskeny, kanyargós utak, lakótorony, bástya, falépcsők, átjárók, zegzugos alsó- és felsővár. Még így romjaiban sem nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett az élet pár száz évvel ezelőtt a várurak és lovagok idejében.

 

Csesznek, a malac

Egy minden valóságalapot nélkülöző helyi legenda úgy tartja, hogy Csesznek település és vára egy szelídített malacról kapta a nevét. Hajdanán a Vár-hegy gyomrában élő óriáskígyó nem átallotta ugyanis elfogyasztani Garai földesúr Csesznek nevű kedvenc, háziasított disznaját. A bosszú nem maradhatott el, az udvari kanász felkutatta és elpusztította a torkos hüllőt. Szeretett malaca emlékére Garai erődöt emeltetett a kígyó barlangja fölötti sziklára, és akkor lett Cseszneknek vára. A tekergőző kígyó pedig bekerült a Garaiak címerébe, legalábbis a mendemondók szerint.

 

A sziklás hegygerincen magasodó cseszneki vár már messziről felkelti az arra utazók figyelmét

 

Valószínűbb azonban, hogy a vár keletkezése ennél jóval prózaibb körülményekre vezethető vissza. Pontos építési dátumát nem ismerjük, de a fennmaradt iratok alapján annyi bizonyos, hogy a 13. század második harmadában már állt egy kisméretű tornyos palota a sziklaszirten. A századok során a vár volt a Csák nemzetség tulajdonában, de birtokolta Károly Róbert is. Virágkorát a 15. században, Zsigmond király regnálása alatt élte, amikor a Garai család gótikus lovagvárrá alakította át. Utolsó tulajdonosai az Esterházyak voltak, akik a 18. század közepére a várat barokk palotává formálták. A család az 1700-as évek végén elköltözött az addigra korszerűtlenné vált kastélyból, s az erősség romlásnak indult. Az elhagyott várat az 1810. évi földrengés jelentősen megrongálta, de a kegyelemdöfést a néhány évvel későbbi tűzvész adta meg. Azóta várromként tartják számon.

 

 

Rosszul elsült tűzijáték

 

Históriájából nem hiányzik az abszurditás sem. Történt ugyanis az Úr 1573. évében, hogy Wathay Lőrinc várkapitány a cseszneki vitézlő néppel nagy eszem-iszom, dínomdánomot rendezett a várban. A krónikák szerint „vígan lakó”, nagytermészetű ember hírében állott: szerette a fegyverforgatást, a vitézséget, a szép asszonyokat, és a jó bort sem vetette meg. Éjféltájt, mikor a jókedv kezdett a tetőfokára hágni, a kapitány úgy döntött borgőzös mámorában, hogy fokozza még a hangulatot egy kis tűzijátékkal. Odapattant hát egy ágyúhoz, és tüzet parancsolt a pattantyúsnak. A katona jelezte, ezt nem tartja jó ötletnek, mert rosszul sülhet el a dolog, vén már az ágyú és a töltés is. Ám a várkapitány „Ne legyél már nyúlbéla, édes fiam felkiáltással kikapta a vonakodó pattantyús kezéből a fáklyát, és begyújtotta a kanócot. Ami ezután következett, az mindenkinek gyorsan visszavett a jókedvéből. Az ágyú hatalmas robajjal szétrobbant, és mind az egykor dicső várkapitány, mind a pattantyús szörnyű halált halt.

 

Wathay Lőrincnek - a vár egykori híres kapitányának - a mellszobra a felsővárban

 

Falra fel! Várhódítás drótkötélen

 

Jó alternatíva lehet – a várlátogatás mellé – adrenalintúra jeligével az ország első vasalt sziklamászó útjának felfedezése, amelyet legegyszerűbben a közeli Kőmosó-szurdokból közelíthetünk meg. A mászópályák a kezdőknek (Ostromlók útja), a gyakorlottabbaknak (Várpanoráma út) és a profiknak (Tálos Zoltán-emlékút) is tartogatnak kihívásokat. Csesznek és környéke a via ferratára még rá tud tenni egy lapáttal, olyan elsőrangú kirándulóhelyeket kínál, hogy nem győzzük majd kapkodni a fejünket a táj szépségeit látva. A Kőmosó-szurdok és az Ördög-árok páratlan sziklaképződményei, a Kecske-barlang, vagy a Cuha-völgy, melyet akár kisvasúttal, akár gyalog is érdemes bejárni – mind-mind kihagyhatatlan célpont. Nem ronthatod el a napodat, ha Csesznekre kirándulsz. Ez a verdikt.

 

2013 óta a Kőmosó-szurdokban található az ország első vasalt útja, amely öt útvonalon várja a sportolni vágyó kezdő és gyakorlott mászókat

 

Hasznos információk a várról
A cseszneki vár minden nap látogatható!
Belépőjegyek: diák, nyugdíjas 500 Ft, felnőtt 700 Ft
Kapunyitás: 9 (télen 10) órakor. Kapuzárás: a tavasztól őszig tartó időszakban kb. 19 órakor, télen sötétedés előtt 1 órával.
GPS-koordináták: 47 21 04 N 17 52 53 E
Megközelíthetőség: gépkocsival, parkolás a vár tövében
Még több infó a várról itt, Csesznek településről meg itt.
 

 

Via ferrata hasznos infók

A mászáshoz biztonsági felszerelés szükséges!

A pályákat mindenki saját felelősségére használja!
Felszerelésbérlésről és a cseszneki via ferrata-útvonalakról itt tájékozódhatsz bővebben.

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. júniusi számában.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Sobri Jóska szikláinak meghódítása

Itt az első magyar via ferrata!

Talpad alatt fütyül a mozdony 

Ha kíváncsi vagy Magyarország többi várára, katt ide!

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...