Kékőrök az Országos Kékkörön

Nagyszabású fejlesztésekbe fogott az állam az Országos Kékkör mentén, amelyeknek célja, hogy újra vonzóvá tegyék a bakancsos turizmust a hazai közönség számára, és minél több látogatót csábítsanak a természetbe, az erdőkbe. Az Országos Kékkör fejlesztésére irányuló projekt keretében rendezték meg február elején az „Országos Kékkör állapot monitoring ranger rendszerének szervezése” című szakmai workshopot.

Szerző:
TM
Fotó:
Gulyás Attila
2015. február 19.

Nagyszabású fejlesztésekbe fogott az állam az Országos Kékkör mentén, amelyeknek célja, hogy újra vonzóvá tegyék a bakancsos turizmust a hazai közönség számára, és minél több látogatót csábítsanak a természetbe, az erdőkbe. Az Országos Kékkör fejlesztésére irányuló projekt keretében rendezték meg február elején az „Országos Kékkör állapot monitoring ranger rendszerének szervezése” című szakmai workshopot.

Az eseményen jelen volt dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár, Ugron Ákos, az állami földekért felelős helyettes államtitkár, Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója, valamint az állami erdőgazdaságok képviselői.

 

Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatójának köszöntő szavai után dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: - Az országban újra reneszánszát éli az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult bakancsos turizmus. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut az erdőgazdaságoknak, amelyek 23 év után 2014 óta ismét a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartoznak. A fő cél, hogy tovább fejlődjön az erdőgazdaságok közjóléti funkciója, az erdőkben még több fejlesztés váljon valóra (pl. turistaházak, kilátók, esőbeállók, biciklis turisták számára épített pályák, stb.), nőjön a túraútvonalak száma, és ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztések jöjjenek létre (például mobilalkalmazások). Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az újítások mellett nagyon fontos feladat a kiépített rendszer fenntartása, amelyben az állami erdészeti társaságok és a civil partnerszervezetek hatékony együttműködése biztosíthatja az országos szintű szervezeti hátteret.

 

 

dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár: „A fő cél, hogy az erdőkben még több fejlesztés váljon valóra”


A természetjárás fejlesztése azért is fontos, mert a túrázásnak jelentős egészségmegőrző szerepe van, és jelentős belgazdasági potenciállal is bír - tette hozzá igazgatónk, Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség vezetője, aki prezentációjában az Országos Kékkör térinformatikai hátterét jelentő egységes téradat-alapú integrált információs szolgáltató turisztikai informatikai rendszer (TTR) működését ismertette. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a magyar állam Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési programja pontosan ennek a koncepciónak a felismerését tükrözi, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a megvalósult újítások mellett szükség van a természetjáró infrastruktúra további javítására, a szolgáltatói attitűd kialakítására az állami erdészeteknél és megfelelő kommunikációra. Az Országos Kékkör fejlesztésébe - amely az Országos Kéktúra, az Alföldi Kéktúra, és a Dél-dunántúli Kéktúra vonalának korszerűsítését jelenti - közel 3 milliárd forintot fektettek be. Ennek keretében több, mint 2500 km újul meg, a programot 8 különböző pályázatból finanszírozzák 21 konzorciumi partner bevonásával. Ha van kékkör, akkor szükség van kékőrökre is - emelte ki Győri Tamás József igazgató, hiszen a projektnek kettős célja van: fejleszteni és az, ami megvalósult, fenntartani. Ezt az irányvonalat szolgálja ki az egységes téradat-alapú integrált információs szolgáltató turisztikai informatikai rendszer, a TTR, amely nemcsak a túrázni vágyókat segítheti, hanem az infrastruktúra fenntartását és fejlesztését is.

 

 

Ha van kékkör, akkor szükség van kékőrökre is - emelte ki Győri Tamás József igazgató

 

Az előzetesen felmért turistaút-hálózatra (a teljes Országos Kékkör szakasza, valamint a 24 ezer km turistaút-hálózatból 7000 km) épülő, adatbázisként is szolgáló, valamint a túrázók igényeit kiszolgáló szoftverrendszer segítségével a túrázók többek között információkat juttathatnak el a túrázás nehézségeiről, hiányosságokról (pl. lekopott sávjelzés, kidőlt fa, beszakadt híd, etc.) a rangerhálózathoz, amelynek a fenntartásban és a megóvásban van kulcsszerepe. A szolgáltatás amellett, hogy a természetjárókat maximálisan bevonja a túrázás élményébe, alkalmas arra is, hogy nyomon követhető legyen, hányan járnak egy turisztikai attrakció felé. Olyan rendszer alapjait tettük le - fűzte hozzá az igazgató -, amely nagyon sok lehetőséget rejt magában.

 

 

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársainak ismertetője az erdőgazdaságról, mint rangerfenntartó-szervezetről

 

A rangerhálózat kiépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot a Pilisi Parkerdő Zrt. nyerte. Képviselőik, Ribánszky Gergely erdőgazdasági előadó és Szentpéteri Sándor erdőgazdasági főelőadó a workshop végén ismertették az erdőgazdaság, mint rangerfenntartó szervezet felépítését, eljárási folyamatát, működését, céljait és a rangerek feladatait.


Kapcsolódó cikkek:
TTR - Természetjárók Térinformatikai Rendszere
Feldolgozzák az Országos Kékkör felmérésén rögzített adatokat

Megújul az Országos Kékkör jelzésrendszere - videóval

 

Cikkajánló