Nomád, a hegyek vándora

2015. november 15.

Keresztül-kasul a Mátrában

Három nap a Mátrában már pont elég arra, hogy felkeressük a legszebb helyeket és látnivalókat. Íme, egy kis szubjektív képes beszámoló, hogy mi hogy osztottuk be az időnket.

Szállásunk a már megszokott és bevált helyünkön, Mátrafüreden volt a Feketerigó Panzióban. Innen busszal és gyalog mentünk Galyatetőre, Mátraszentlászlóra, Kékestetőre, Parádra, Markazra, Kisnánára... Szóval szétnéztünk néhány helyen. Az első nap délutánján elugrottunk Sástóra, és megnéztük hazánk legmagasabban fekvő tavát. Innen felmentünk a kilátóba is, és örömmel láttuk, mennyit fejlődött a kemping, amióta utoljára jártunk benne, már több mint 15 éve. Kevesen tudják, hogy Sástó jellegzetes sárga kilátója kalandos úton érkezett végleges helyére. Romániából utazott Magyarországra, a Szeged melletti Algyőre, ahol olajfúró toronyként szándékozták munkába állítani, de a hazai szabványoknak nem felelt meg. Egy remek ötlet alapján 1973-ban került tovább Sástóra, hogy kis átalakítással, a turisták nagy örömére, kilátóként üzemeljen.

 

Délutáni fények a tónál


Aztán később, már estefelé, csináltam néhány hosszú záridős képet a Bene-pataknál. Egy tipp a fotósoknak: ha nem rendelkezel megfelelő ND-szűrővel az objektívedhez, és van rá lehetőséged, egyszerűen várd meg, amíg már elkezd sötétedni, vagy menj ki kora reggel, így fényszegény körülmények között elérheted a szükséges 1-2 másodpercnél is hosszabb záridőt. Bár az arra járók furcsán néztek rám, nem értve azt, hogy ugyan miféle ökörség, hogy valaki fény nélkül fényképez… Hát ilyen.

 


Másnapra azt terveztük, hogy felmegyünk a Kékes tetőre, és bejárunk a Mátra-bérc túraútvonalát. Hajnalban viszont láttam, nem igazán lesz elég jó az idő ahhoz, hogy a gerincről nézelődjünk, amire egyébként remek lehetőséget adna az útvonal, ezért rögtön változtattunk a terven: nem megyünk 700 méternél magasabbra aznap. Irány Parádfürdő, az Ilona-völgy, az Ilona-völgyi-vízesés.

 

 

Vadregényes vidék az Ilona-völgy


Tehát átbuszoztunk Parádfürdőre, s onnan elkezdtük utunkat a festői Ilona-völgy felé. Lényegében Markazig a zöld jelzéseken haladunk, a zöld sáv és a markazi várhoz a zöld rom jelzést követve. A túra nem megerőltető, egy 16 kilométeres erdei séta. A Szent István-forrástól az Ilona-völgy a vadregényesebb arcát mutatja. A patak medrét követve szintén elérkezünk a völgy mélyén megbúvó természeti csodához, az Ilona-vízeséshez.

 

 A tízméteres vízesés, amely hazánk legmagasabb természetes vízesése


A vízeséstől kis kaptató következik a Markazi kapuig, ahol az erdészeti, a gyalogos és a kerékpáros turistautak találkoznak. Onnan egy jól követhető ösvényen jutunk el a markazi várhoz, amely hazánk legszebb fekvésű, legszebb kilátást nyújtó várromjainak egyike. Az erősséget feltehetően az Aba nemzetség Kompolthy ágából származó II. Kompolt Pál nevű fia építtette az 1270-80-as években. Oklevelekből ismert első ura Kompolti Imre, a későbbi siroki várnagy volt (14. század első fele), fénykorát az 1200-as évek végétől 1421-ig élte.

 

A markazi vár nyugati fala


Harmadik napra maradt a „gerinctúra”. Irány Kékestetőre busszal, aztán kényelmesen lefelé, na, nem mindig, de többet mint fel. Persze a hegység jellegéből adódóan akadt azért egy kis másznivaló így is. A Mátrabérc teljesítménytúrát - melynek keleti részéből kapunk most kis ízelítőt - 1987 óta szervezi a Hanák Kolos Turistaegyesület. Útvonala a Mátra főgerincén vezet, 99%-ban erdei utakon. Kelet-nyugati irányban végighalad az egész hegységen. A hosszú távot magyarországi viszonylatban jelentős szintemelkedés nehezíti. De mint ahogy már fentebb írtam is, mi ennek csak egy részletét járjuk most be, főképp a kilátások miatt, s azt is jórészt lejtmenetben, tehát senkit se rettentsen meg ez a bárkinek ajánlható 17 kilométeres út. Az őszi erdő gyönyörű színekkel örvendeztetett meg minket, jól tettük, hogy egy nappal elhalasztottuk ezt a túrát. Kékes tető, Sas-kő, Disznó-kő, Markazi-kapu, Hármashatár, Nagy-Szár-hegy, Cserepes-tető, Oroszlánvár, Domoszlói-kapu, Jagus... ezt végig a Mátrabérc és az Országos Kéktúra útvonalán. És egy újdonság! Május közepétől eddig nem látott jelzésekkel találkozhatsz az Északi-középhegységben a Magyar Természetjáró Szövetség jóvoltából. A színes jelöléseket követve új tematika szerint járhatod be kedvenc helyszíneidet, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység térségét. Ezek egyikén, a „Mátra bércein” elnevezésűn járhat, aki ezt az utat választja. Az új jelzés:

 

 

Aztán a Jagus után lefelé Kisnánára a Csurgó-kútig a kék kör jelzésén, s onnan a faluig a sárga jelzésen haladtunk.

 

Kilátás a Disznó-kőről


Recsktől délre, mélyen a Mátrában, egy 604 méter magas hegycsúcson található az Oroszlánvár maradványa. Az Országos Kéktúra is átvezet rajta. Az Aba nemzetségből származó Kompolti Kázmér építtette IV. Béla parancsára. A várat először egy 1325-ös okmányban említik. A sáncokkal körülvett vár Eger 1552-es ostroma idején pusztult el.

 

 Az Oroszlánvár

 

A kisnánai vár története
Kép
„A kisnánai vár a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emléke. Története jól mutatja a földesúri lakóhelyek fejlődését és átalakulását. Kisnána a Mátra-vidék többi településéhez hasonlóan az Aba nemzetség birtoka volt. A 13. század elején az Aba nemzetségből született meg a Kompolti család, ennek egyik ágán Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokát. Péter az utolsó Árpád-házi uralkodók és Károly Róbert alatt hatalmas vagyonra tett szert, és magas udvari méltóságokat is betöltött, királynéi tárnokmester volt. Vagyona lehetővé tette, hogy várat építsen, valószínűleg ő emeltette a Domoszló határában álló Oroszlánkő várát.” (Forrás: www.kisnanavar.hu)
 
 

Az utolsó napra maradt Galyatető újdonsága, a Péter hegyesén álló, felújított kilátó meglátogatása, ahonnan azért még átruccantunk Mátraszentlászlóra a Vörös-kő-kilátóhoz. Az 1939-ben átadott Galya-kilátót körbevevő fák az évek múltával jelentősen túlnőttek az építmény kilátószintjén, ezért 2015-ben újabb 13 métert toldottak hozzá, s ezáltal már 30 méter magasra nőtt.

 

A Galyatető Turistacentrum 

 

Aki teheti, így késő ősszel menjen el valamelyik hazai hegységünkbe, mert még biztosan hasonló szépségeket fog találni.

 

Mátraszentlászló felett járunk, a Vörös-kő-kilátóban. A távolban a Galya-tető 

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu

Tavaszi tekergés

Tavaszi tekergés

2017.04.24.

Komoly problémával küszködik a blog. Nincs időm az írásra, szerkesztésre, anyagok gyűjtésére. Sőt, még igazából a túrázásra sem. Így most csak egy rövidke hiánypótló bejegyzést teszek közzé, nehogy úgy tűnjön már, hogy leállt a blog, mert nem. Sőt! De erről majd később, a következő írásban. 

→ Tovább
Kilátások a hófödte Mátrában

Kilátások a hófödte Mátrában

2017.01.24.

Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ráadásul péntek 13. volt. Mi jöhet még? Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált Gortva-Jójárt-kilátót a Nyikom tetején.

→ Tovább