Kevesebb a szemét a budai hegyekben - Beszámoló a TeSzedd a Kéken!-ről
Megragadtam az alkalmat, és csatlakoztam a TeSzedd a Kéken! nevű akcióhoz, amely az országos TeSzedd-mozgalmon belül a Kéktúra útvonalát tisztítja meg a kommunális hulladéktól.
A találkozási pont a Fenyőgyöngye étterem előtt volt, amely a Budai-hegységben, a Kéktúra mentén található. Közel negyvenen gyűltünk össze, így az eredeti tervtől - mely szerint a Rozália téglagyárig megyünk - eltérve a csapat három részre oszlott. Az egyik a Fenyőgyöngye-Hűvösvölgy közötti szakaszon indult el, a másik kettő pedig Fenyőgyöngye-Rozália téglagyár útvonalat járta be. A két utóbbi csapat azonban felosztotta a területet, nem mindkét csapatnak a téglagyár volt a cél. Én azt a csoportot választottam, amelyik visszakanyarodott Széphalom felé.
Ezt a szakaszt, amely egyébként a Kék 14. számú szakasza, még 2014. március 13-án teljesítettem. Bizony voltak olyan részek, amelyekre nem is igazán emlékeztem. Ahogy haladtunk, kezdtek telni a szemetes zsákok. Szerencsére azonban nem volt annyira elkeserítő a helyzet, mint amilyenre többen számítottunk. Az időjárásra sem volt okunk panaszkodni. Jó volt újra a Kéken lenni.
Útközben több túratársammal is beszédbe elegyedtem, közben pedig szebbnél szebb látványban volt részünk. A Hármashatár-hegyhez érkezve tartottunk egy kis pihenőt. Megtekintettük az átadás előtt lévő, nemrég épített kilátót, amelyről messzire el lehetett látni. Többek közt a távoli Dunára. Tetszik, hogy egyre több helyen épül-szépül a túraútvonal, valamint annak közvetlen környezete. Kezd olyan formát ölteni, amilyennek lennie kell.
Ezt követően a két csoport immár külön haladt tovább, mi Széphalom felé vettük az irányt. A hegyi terep elmaradozott, mi meg közeledtünk Pesthidegkút felé. Útba ejtettük a hajdani Gercse település templomát. A 13. században épült, melyet a 15. században fallal vették körül. Sajnos még a fal sem mentette meg, ugyanis a török időkben rommá vált. 1720 körül építették újjá a német telepesek. 1810 körül tűzvész és a járványok miatt a lakosság elhagyta a faluját s a templomot. 1996-ban állították helyre.
Már csak pár száz méter volt hátra, és ahogy közeledtünk a lakott terület felé, úgy sokasodott a szemeteszsákba való. De szerencsére ez nem szegte kedvünket, főleg, hogy tarka útszéli színkavalkádban tettük a dolgunkat. A virágokból áradó illatokból nem is beszélve.
Beérve Széphalomra, elhelyeztük a mintegy nyolc kilométeres utunk során összegyűjtött zsákokat egy szép halomba. Összességében elmondható, hogy szerintem látni a javuló tendenciát. A túraútvonal nem volt olyan szemetes, mint egy évvel ezelőtt. A kis csapatunk pedig jól végezte a dolgát, ősszel újra találkozunk.
Írta és fotók: Szabó Sándor
Kapcsolódó cikkeink:
Áprilisban ismét TeSzedd! a Kéken
Több ezer zsáknyi szemét gyűlt össze a Kékről
Minket nem ijesztettek el a felhők
Ősszel is TeSzedd! a Kéken
A Pilis déli kilátópontjai
2024.04.18.Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.
→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága
2024.04.18.Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.
→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor
2024.04.16.„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.
→ Tovább
