Kevesebb a szemét a budai hegyekben - Beszámoló a TeSzedd a Kéken!-ről
Megragadtam az alkalmat, és csatlakoztam a TeSzedd a Kéken! nevű akcióhoz, amely az országos TeSzedd-mozgalmon belül a Kéktúra útvonalát tisztítja meg a kommunális hulladéktól.
A találkozási pont a Fenyőgyöngye étterem előtt volt, amely a Budai-hegységben, a Kéktúra mentén található. Közel negyvenen gyűltünk össze, így az eredeti tervtől - mely szerint a Rozália téglagyárig megyünk - eltérve a csapat három részre oszlott. Az egyik a Fenyőgyöngye-Hűvösvölgy közötti szakaszon indult el, a másik kettő pedig Fenyőgyöngye-Rozália téglagyár útvonalat járta be. A két utóbbi csapat azonban felosztotta a területet, nem mindkét csapatnak a téglagyár volt a cél. Én azt a csoportot választottam, amelyik visszakanyarodott Széphalom felé.
Ezt a szakaszt, amely egyébként a Kék 14. számú szakasza, még 2014. március 13-án teljesítettem. Bizony voltak olyan részek, amelyekre nem is igazán emlékeztem. Ahogy haladtunk, kezdtek telni a szemetes zsákok. Szerencsére azonban nem volt annyira elkeserítő a helyzet, mint amilyenre többen számítottunk. Az időjárásra sem volt okunk panaszkodni. Jó volt újra a Kéken lenni.
Útközben több túratársammal is beszédbe elegyedtem, közben pedig szebbnél szebb látványban volt részünk. A Hármashatár-hegyhez érkezve tartottunk egy kis pihenőt. Megtekintettük az átadás előtt lévő, nemrég épített kilátót, amelyről messzire el lehetett látni. Többek közt a távoli Dunára. Tetszik, hogy egyre több helyen épül-szépül a túraútvonal, valamint annak közvetlen környezete. Kezd olyan formát ölteni, amilyennek lennie kell.
Ezt követően a két csoport immár külön haladt tovább, mi Széphalom felé vettük az irányt. A hegyi terep elmaradozott, mi meg közeledtünk Pesthidegkút felé. Útba ejtettük a hajdani Gercse település templomát. A 13. században épült, melyet a 15. században fallal vették körül. Sajnos még a fal sem mentette meg, ugyanis a török időkben rommá vált. 1720 körül építették újjá a német telepesek. 1810 körül tűzvész és a járványok miatt a lakosság elhagyta a faluját s a templomot. 1996-ban állították helyre.
Már csak pár száz méter volt hátra, és ahogy közeledtünk a lakott terület felé, úgy sokasodott a szemeteszsákba való. De szerencsére ez nem szegte kedvünket, főleg, hogy tarka útszéli színkavalkádban tettük a dolgunkat. A virágokból áradó illatokból nem is beszélve.
Beérve Széphalomra, elhelyeztük a mintegy nyolc kilométeres utunk során összegyűjtött zsákokat egy szép halomba. Összességében elmondható, hogy szerintem látni a javuló tendenciát. A túraútvonal nem volt olyan szemetes, mint egy évvel ezelőtt. A kis csapatunk pedig jól végezte a dolgát, ősszel újra találkozunk.
Írta és fotók: Szabó Sándor
Kapcsolódó cikkeink:
Áprilisban ismét TeSzedd! a Kéken
Több ezer zsáknyi szemét gyűlt össze a Kékről
Minket nem ijesztettek el a felhők
Ősszel is TeSzedd! a Kéken
Fedezzük fel a palóc fővárost!
A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.
→ TovábbA Nyugati-Mátra legérdekesebb csúcsa, a Nyikom
A Mátrakeresztesről indított, közepes hosszúságú, de annál izmosabb körtúra nem csak kilátásokban gazdag. A Nyikom egyedi kilátója mellett felfedeztünk néhányat a Mátra rejtett kincse közül is.
→ TovábbMindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban
Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.
→ Tovább