MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.06.13. 13:15,   Szöveg: Lénárt Léni / TM,   Fotó: 123rf.hu, bogarmester.hu / Halász Ferenc,

Kezdődik a szentjánosbogár-rajzás

Az izgalmas esti látványosság nemcsak a gyerekeket bűvöli el, de a felnőtteket is ugyanannyira. Általában június közepén-végén indul a káprázatos násztánc, a szentjánosbogár-rajzás. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, hol nézhetitek meg ezt a különleges természeti jelenséget.

Sűrű erdő, sejtelmesen fénylő pontok a fák között – érthető, ha a régi korok embere frászt kapott, ha meglátta őket, hiszen azt hitte, kísértetekkel van dolga, pedig csak a nagy szentjánosbogarak násztánca ragyogta be a pagony sötétjét. Legalábbis június vége felé biztosan.

 

Fotó: 123rf.hu


Ekkor van ugyanis a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) rajzási ideje. A nőstény ilyenkor a teljes sötétség leple alatt kapcsolja be a lámpását, hogy még feltűnőbb legyen a párra vadászó hím számára. A növényeken vagy a talajon vár a szerelemre, potrohát olykor felgörbíti vagy jobbra-balra csóválja, ezzel megkönnyítve a hím dolgát, amely hatalmas szemeivel akár 50 méterről is észreveszi. A nőstény azonban nem rostokol időtlen időkig szárnyas lovagjára várva. Két óra elteltével lekapcsolja fényét, és búvóhelyet keres. Teszi mindezt 10 napon keresztül, s ha ez idő alatt nem sikerül párosodnia, elpusztul. Nem jár jobban az a példány sem, amelynek sikerül meghódítania az ellenkező nem szívét: párzás után a nőstény maradék energiáját arra fordítja, hogy három nap alatt mintegy 50-100 tojást rakjon, és nem világít többé. Ezek után az ő élete is véget ér.


A nagy szentjánosbogarat már a drámába illő alakítás miatt is a szívünkbe zárjuk, de ha hozzávesszük, hogy a különc fényjáték más célt is szolgál, akkor tényleg minden elismerésünk az övé. A szentjánosbogárnak ugyanis a lárvája is világít, igaz, nem olyan erősen, mint a nőstény. Esetében azonban a fény nem felhívás keringőre. Sőt. A többi élőlényt mindezzel figyelmezteti: „Bocs, ne egyél meg, mert a testnedvem mérgező szteroidokat tartalmaz, ezért célszerű letenni az elfogyasztásomtól.”

 

Lesd meg őket éjszaka

 

2007 óta tartanak szentjánosbogár-sétákat az Alcsúti Arborétumban. Kezdetben családias hangulatú, néhány fős program volt, amely az évek során egyre népszerűbb lett, és mára már több ezren látogatnak el a programra. Az arborétumban idén június 13-tól minden nap indulnak szakvezetéses szentjánosbogár-túrák egészen június 29-ig. Időpontok: 20.15; 20.30; 20:45, akár két csoport is indulhat egyszerre. Jegyárak: felnőtt: 2000 Ft/fő; nyugdíjas: 1000 Ft/fő; diák: 1000 Ft/fő; 3 éves kor alatt ingyenes. Bővebb információ itt.

 

Fotó: bogarmester.hu / Halász Ferenc

 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Gerecsében szervez szentjánosbogaras sétákat. Az Árendás patak partját szegélyező őserdőben június 15-23. között csodálhatjuk meg a mécsbogarak násztáncát, amit idén csillaglessel is összekötnek. Időpont: 19.00 óra. Helyszín: Agostyán, találkozó: Ökofalu parkolója. Túra hossza 3 km; időtartama 3 óra. Részvételi díj: teljes árú: 2200 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1200 Ft/fő. Előzetes bejelentkezés szükséges. Bővebb információ itt.


Az Eplényi Libegőnél is részt vehetünk szentjánosbogár-leső túrákon június 16. és 24. között. A libegővel fel az Ámos-hegyre, onnan pedig legyalogolva az erdőben megcsodálhatjuk a látványos világító násztáncot, amennyiben a szentjánosbogarak is ezt akarják. Időpont: 20.00-23.00. Helyszín: Eplényi Libegő. Regisztráció és jegyvásárlás hamarosan. Bővebb információ itt.

 

Június 18-24. között könnyű esti sétát tehetsz Királyréten is, ahol számtalan érdekességet lehet megtudni a szentjánosbogarakról és az éjszakai lények túlélési trükkjeiről. A 3-4 km-es, 2-3 órás túrák a Hiúz háztól indulnak. Időpont: 19.30-22.00. Helyszín: Királyrét. Részvételi díj: teljes árú: 2200 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1200 Ft/fő. Bővebb információ ide kattintva.


A Jági tanösvényen is érdemes lesz éjszaka tenni egy sétát, Szent Iván-éj környékén ugyanis itt is megelevenedik az erdő. Ebbe a rejtélyes világba kalauzolja el a látogatót a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetője június 18. és 23. között, ahol jó idő esetén biztosan felbukkannak a szentjánosbogarak is. Időpont: 20.30-22.00. Helyszín: Pilisszentiván, Jági tanösvény, találkozás a sportpályán, a Villa Negra előtt. Részvételi díj: teljes árú: 2200 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1200 Ft/fő. Bővebb információ ide kattintva. 

 

Fotó: 123rf.hu


Aggteleken szintén részt lehet majd venni szentjánosbogár-túrán június 16-án. A résztvevők egy 6 km-es túrát tesznek, ami nagyjából 3 órát vesz majd igénybe. Ne felejts el előzetesen bejelentkezni! Időpont: 20.00-23.00. Helyszín: Aggtelek, találkozás a Baradla-barlang fogadótérségében. Részvételi díj: teljes árú: 3000 Ft/fő, diák, nyugdíjas: 1500 Ft/fő, családi: 5000 Ft/család. Bővebb információ ide kattintva.

 

Mágikus védőangyal

 

Az erdő „lámpásának” beszédes elnevezés dukál, amelynek eredetét többféleképpen magyarázzák. Az egyik legelterjedtebb felfogás a „szentjánosbogár” nevet Szent János ünnepéhez, Szent Iván napjához (az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából) köti, amely pontosan június 24-ére esik. Ilyenkor Európa-szerte hatalmas tüzeket gyújtanak, amelyet aztán átugrálnak azért, hogy Szent Iván bő termést adjon. Egy másik legenda szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén a földben elrejtett kincs fölött tűz keletkezik, így a kincsvadászok könnyen rátalálhatnak a titkos javakra.

 

Fotó: 123rf.hu


Mivel az ünneppel egy időpontban van a szentjánosbogarak rajzási ideje, ezért a kalandorok a fényes pontok láttán könnyen azt hihették, hogy valóban „tüzet” találtak, aztán nagyot koppantak: szikrázó drágakövek helyett fénylő bogarakra bukkantak. A csalódás ellenére a szentjánosbogár sok vidéken mégis világító kincsjelölőként írta be magát az európai folklórba, de gyakran tévesztették össze lidércekkel, a keresztény mitológiában védőangyalként tűnt fel, a magyar mondavilágban a barlangban eltévedteknek segített, de a mágikusnak vélt képességei miatt a boszorkánykenőcsnek is kedvelt alapanyaga volt.

 

Amit nem tudtál a nagy szentjánosbogárról
• 2015-ben, a Fény Nemzetközi Évében a Magyar Rovartani Társaság felhívására a szavazatok alapján a nagy szentjánosbogarat választották az év rovarának.
• A szentjánosbogár-félék családjának eddig mintegy 2000 faja ismert, amelyek nagy része a Föld trópusi területein honos, Magyarországon 3 faj él – a nagy szentjánosbogáron kívül a kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) és a törpe szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus).
• A nőstény által lerakott tojásokból 3–5 hét múlva kelnek ki az 5 milliméteres, ún. első stádiumú lárvák, amelyek 5–6 vedlés után, 1–2 év alatt érik el végleges, akár 25 milliméteres nagyságukat. Az utolsó stádiumú lárvák bebábozódnak, majd 8–15 nap múlva, május–júniusban kelnek ki kifejlett bogárként. Főleg alkonyatkor és éjjel aktívak.
• A nagy szentjánosbogár lárvái főleg csigákkal táplálkoznak, a kifejlett példányok nem esznek semmit, a lárvakorukban felhalmozott tápanyagokat élik fel, csak némi folyadékot vesznek magukhoz.
• A nőstény hártyás szárnyai és szárnyfedői hiányoznak, ezért repülni nem tud.
• A világítószervek a nőstényen a 8. szelvényen kétoldalt találhatók, míg a hím esetében a 7. szelvény hasoldalán alul kell keresni a két kis fehér foltot.
• A világító sárgászöld fény bonyolult kémiai úton jön létre, ha az élőlény megszakítja az oxigénfelvételt, a fény kialszik.

 

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...