Kínai zarándokhely magyaroknak

A nemzeti örökség parkját hozzák létre a hunok északnyugat-kínai ősi fővárosa, Tungvancseng romjainál. Ez az a város, ahol a világon egyedül ma még megtalálhatók egy hun település, nevezetesen az 1600 éves város maradványai, amelyek között egykor a nomád életmódot folytató, Észak-Kínában, Ázsiában és Európában is "megfordult" harcos törzs tagjai éltek.

Szerző:
MTI
Fotó:
Caitriana Nicholson
2014. november 22.

A nemzeti örökség parkját hozzák létre a hunok északnyugat-kínai ősi fővárosa, Tungvancseng romjainál. Ez az a város, ahol a világon egyedül ma még megtalálhatók egy hun település, nevezetesen az 1600 éves város maradványai, amelyek között egykor a nomád életmódot folytató, Észak-Kínában, Ázsiában és Európában is "megfordult" harcos törzs tagjai éltek.

A kezdeményezés célja, hogy elősegítse a kulturális örökség megőrzését és fellendítsék a térségbe irányuló turizmust - számoltak be a tartományi illetékesek a kínai médiának.


Mint Kuo Hszian-ceng, a Senhszi tartományi kulturális örökségvédelmi hivatal helyettes vezetője elmondta, egy földalatti múzeumot is építenek, amelynek a projekt többi elemével együtt az a célja, hogy bővítse a látogatók történelmi ismereteit és felhívja a figyelmüket a kultúra védelmére. A park várhatóan öt éven át épül majd szigorú szabványok szerint. A szakemberek szeretnék, ha idővel felkerülhetne a világörökség listájára.


A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt.

 

 

Az elsivatagosodás által veszélyeztetett, romos terület 1996 óta kormányzati szintű védettséget élvez

 

HUNOK
Virágzó korszakukat a Kr. előtti harmadik évszázadra teszik, az egyik legnagyobb nomád etnikai csoportot alkották Észak-Kínában. Elsőnek számító rabszolgatartó rendszerüket a Kr. előtti második század vége felé hozták létre.

Feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek pedig lassan beolvadtak a környező népekbe.


A déli hunok tungvancsengi fővárosa a mai Csingpien megyében található, körülbelül 500 kilométerre a tartományi székvárostól, Hsziantól. A kínai szakemberek szerint a kínai történelemben itt volt a kínai kisebbségek valaha is épült egyik legnagyobb olyan városa, amely viszonylag épségben maradt. Az elsivatagosodás által veszélyeztetett, romos terület 1996 óta kormányzati szintű védettséget élvez.


Tavaly nyáron az 1600. évfordulóhoz kapcsolódó szakmai konferencián Tungvancsengben járt Obrusánszky Borbála történész, keletkutató. Akkor a szakértő, aki már többször megfordult a térségben, azt nyilatkozta, a tartományi illetékesek kifejezték, szeretnék, ha a déli hunok kínai fővárosa - utalva a feltételezett rokonságra - a magyarok zarándokhelyévé válna.

Cikkajánló