Keresés eredménye

A január 21-22-i hétvégére sokan a nagy hótakaróban tett kirándulás miatt emlékezhetnek, hiszen az előző napokban érkezett havazás tömegeket csábított a hegyekbe. Azonban a Bükk és a Mátra erdőségében a terület jelentős részét kezelő erdőgazdaság szerint a felázott talajból kiforduló fák miatt veszélyessé vált a túrázás, a hatóságok pedig hasonló okokból utakat is lezártak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult ki ez a helyzet.

A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.

Ha ugyanilyen ütemben folytatódnak a globális károsanyag-kibocsátások, akkor a század második felére a bükköseinktől elbúcsúzhatunk, az Alföld csontszáraz lesz minden nyáron, és Magyarország az erdős sztyeppék hazájává válik, derült ki az ELTE kutatóinak legfrissebb tanulmányából.

A videó készítője heteken keresztül rögzítette a porzó földeket, a kiégett kukoricásokat, a kiszáradt tavakat. Lidérces látlelet a vízhiány hazai következményeiről.

Egyes területeken az aszály már meghaladta a 2003-as extrém mértéket. A klímakutatók szerint egy pozitív és egy negatív forgatókönyv is létezik a jövőre nézve, de ha nem akarunk több aszályos időszakot, drasztikusan változtatnunk kell.

A lelkesebb fürdőzők és vízi sportokat űzők még kitartanak a Velencei-tó mellett, ahol a rekordalacsony vízállás mellett az északi parton már van olyan csónakkikötő, ahol mutatóba akad csak víz.

A NASA egy úgynevezett „klímaspirál” segítségével szemlélteti a hőmérsékletnövekedést 1880 és 2021 között.

Hallottál már a csángó suránról, az ostorfa csőrkéről, vagy a magyar színjátszóról? Ha nem, akkor kattints ide, mert néhány szemet gyönyörködtető színes, érdekes rajzolatú nappali lepkefajt mutatunk.

Ötven éve hazánkban még nem is ismertük a hőhullám fogalmát, manapság országos átlagban négy ilyen napot élünk át, a déli tájainkon pedig ennek a többszörösét tapasztaljuk.

Fél évszázados is elmúlt már a világméretű Föld napja mozgalom, amelyet ma már több mint 190 országban ünnepelnek. Napról napra nő a Földért aggódók és tenni akarók száma, de még mindig nem vagyunk elegen, és a tennivaló sajnos egyre több.

Aki korán kel, napkelte körül fültanúja lehet a madarak hajnali kórusának, amikor a cinegék, a rigók és a többiek tudtára adják a világnak, hogy élnek és erejük teljében itt vannak. A hajnali kórus nemcsak egy gyönyörű természeti jelenség, de az értő füleknek a változásokról is sokat mesél.

Fokozódó aszályos időszakok, jégtörések, szélviharok, semmiből felbukkanó, hatalmas pusztítást véghez vivő parányi kártevők. A hazai erdők számára már a jelen is épp elég kihívást tartogat, de vajon mi vár rájuk a jövőben?

Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Aszalós Réka erdőökológussal, aki maga is önkéntes szakértőként segíti az egyik hazai faültetési mozgalmat

A klímaváltozás hatásai ma már egyre szembetűnőbbek az erdőkben is. Míg a melegedés és a szárazodás általában a kártevők számára kedvező, a fák egyre inkább megsínylik az aszályos időszakokat. Immunrendszerük romlik, és már olyan okok miatt is legyengülhetnek, vagy akár el is pusztulhatnak, amelyek egyébként nem lennének veszélyesek rájuk.

Csak álldogálunk a zajos fővárosban a villamosunkra várva a Széna vagy a Gellért téren, és egyszer csak a megállóban éteri, meditatív, már-már sci-fibe illő halk zene jön a növények felől. Nyugi, nem hallucinálunk, ezek zenélő mikrooázisok, melyek egy klímaváltozás elleni kampány részeként kerültek oda.

Az ember folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a madarakat. A természetes élőhelyek átalakítása miatt egyre több faj egyedei próbálnak otthonra lelni a városokban. A vonulók a klímaváltozás miatt új stratégiákkal próbálkoznak, például azzal, hogy itt maradnak télire.

Kiosztották a Vilmos cambridge-i herceg által tavaly alapított Earthshot Prize díjat, melyet – a szervezők reményei szerint – idővel a „környezetvédelem Nobel-díjaként” fognak emlegetni. Öt kategóriában hirdettek nyertest.