Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2018. július 10.

Könnyen elérhető börzsönyi panoráma a Lokó-pihenőnél

Ha könnyű kis börzsönyi kirándulást tervezünk, de szívesebben élveznénk az erdő magányát, mint a mindig forgalmas Kismaros-Királyrét útvonal zsúfoltságát, akkor térjünk le Szokolyánál, és tegyünk egy kört a Nagy-Kő-hegyre.

Az ősidők óta lakott dunakanyari település, Szokolya (Sólyomfalva) szláv eredetű nevét az Árpád-kori királyok itt élő solymászairól kaphatta. A Pest megyei kis község legfőbb erénye az elhelyezkedéséből adódik, alkalmas kiindulópontja lehet börzsönyi kirándulásainknak. A településtől északra található rész, Királyrét kedvelt kirándulóközpont. Népszerűségét növeli a Kismarosról a Morgó-patak völgyében zakatoló, egyik legrégebbi erdei vasutunk is.

 


Ha szívesebben múlatnánk az időt az erdő csendjében, akkor szálljunk le a kisvasútról Szokolyán. A Balassagyarmat-Vác vonalnak is van a településen megállója, egy mesebeli épület az erdő közepén. A vadregényes környezet évekkel ezelőtt angol filmesek érdeklődését is felkeltette, egy horvát történet vasúti jeleneteit forgatták le itt. A község nemcsak síneken, de közúton is könnyen elérhető, így megközelítése nem lehet akadálya az itteni túráknak.

 

 

A Fő úton magasodó, 20. század elején épült római katolikus Őrangyalok templom környezete a régebbi képekhez hasonlítva megújult, egy-két öreg fát kivágtak. Építéséről, történetéről túl sok információt begyűjteni nem sikerült. A kék kereszten hagytuk magunk mögött, és egészen jól járható szekérúton gyalogoltunk ki a vasútállomásig.

 


A határ szénaboglyás idilli látképe kellemes börzsönyi ízelítőül szolgált. Az elhagyottnak tűnő állomás épületénél csak két kutya ugatása és a menetrend megléte jelezte az életet. Észak felé a piroson, dél felé a kék kereszten indítható a Nagy-kő-hegyre vezető körtúra. Mi az előbbi útvonalat választottuk, és a sínek bal oldalán vetettük be magunkat az erdőbe. A csendes magánynak ára van, a kirándulás a Lokó panorámáján kívül látványosságban túl sokat nem tartogat. Ez viszont időt ad az elmélyedésre, sőt az unalmasnak tűnő ösvényeken gyakoroljuk meglátni a természet szépségét. Ki ne értékelne egy patakkal kísért, kabócától hangos erdei sétányt?

 


A sínpárral párhuzamosan, kisebb-nagyobb eltávolodással gyalogoltunk Berkenye felé. A fák között előbukkanó elrobogó vonat szolgált bizonyítékul, hogy az elhagyottnak tűnő, mesebeli állomás ellenére ez egy működő vasútvonal. A térkép szerinti „Régi rakodó” és a „Vasbánya-völgy” bejáratát nem sikerült beazonosítani, viszont az első elágazást igen. Az irány nem változott, de itt már a kék kereszt követte a sínpárt. Az addig néhol nehezen járható ösvényt hirtelen aszfalt váltotta fel.

 


A Morgó-patakot és a vasutat keresztező, Nógrádról érkező kék lett a kísérőnk. Az országos túraútvonal rendezettsége nagy kontrasztot jelentett a kereszt jelzésű utak elhanyagoltságához képest. Rögtön el is értük az első útjelző táblát, a Nagy-kő-hegy oldalába kapaszkodtunk fel. A Kis-kő-hegy nyergébe szelíd emelkedő vezet, majd ligetes fennsík előzi meg a gerincet. A 383 méteres csúcs különösebb megerőltetés nélkül megközelíthető, és meg is mosolyogtatott minket, hisz előzőleg Ausztriában háromezresek árnyékában túráztunk. Panorámája viszont nem korrelál csekély magasságával, mert nemcsak a Dunakanyar visegrádi szeletét engedi láttatni, de a hegység lankáira is rálátást ad. A hatást még inkább fokozza a nyugati oldal meredek leszakadása.

 


A Lokó pihenő faépülete a Lokomotív Turista Egyesület fennállásának 60. évfordulójára készült el 2009-ben. Miután a Magyar Természetjáró Szövetség elfogadta a Lokomotív TE kezdeményezését, az esőbeálló faszerkezetére került át Magyarkútról a kék bélyegző, így 2017 áprilisa óta pecsételhetünk is. A szépen kiépített pihenőhelynél érdemes szusszanni egy kicsit, bár a lefelé vezető út is csak enyhe lejtést mutat. A hegy déli oldalán, Magyarkút irányába szinte nyílegyenes nyiladék földútján ereszkedtünk lefelé, ahol a változatosságot maximum az erdőirtások okozta kiszélesedések jelentik. A Dr. Vízkelety Lászlóról elnevezett szakasz ismét a lokomotívokra emlékeztet, melynek tagjaként a névadó nagy szerepet játszott a kéktúra háború utáni életre keltésében.

 


A körtúra utolsó jelzett állomása a Magas-hegy (266 méter), ahol a kéket elhagyva a kereszt jelzés kanyarodik vissza a Les-völgy irányába. Ösvényünk jellegzetessége ismét a gondozatlanság lett, a szederbokrok szúrós ágai helyenként szinte foglyul ejtenek. A völgyben futó piros sáv és a Les-patak szegődtek mellénk, a vasúti sínpár pedig jelezte a végállomás közeledtét. Szokolya állomás előtt még kereszteztük a síneket, majd délről érkeztünk vissza az épülethez.

 


A faluba ismét a Magyar-rét idilli látképe mentén tértünk vissza, majd a templomnál, kellemes élménnyel a hátunk mögött búcsúztunk Szokolyától.

 

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

Fedezzük fel a palóc fővárost!

2024.03.28.

A Nógrád vármegye északi peremén, Budapesttől jó órányi autózásra fekvő egykori vármegyeszékhely, Balassagyarmat erős túlzással sem nevezhető felkapott turistacélpontnak. Pedig ez a bájos, szépen fejlődő Ipoly-parti városka történelmi városközpontjával, a Palóc Ligettel, és a közelmúltban átadott, igényesen kialakított tematikus tanösvényeivel egy remek városnéző kirándulást ígér az ide látogatóknak.

→ Tovább
Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

Mindszenty-emlékek nyomában a Cserhátban

2024.03.20.

Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a huszadik századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású alakja az ötvenes években a felsőpetényi Almásy-kastélyban raboskodott. Ittlétének és szerencsés kiszabadulásának színhelyeit, emlékműveit kerestük fel a rétságiak által szervezett "Mindszenty nyomában" elnevezésű túrán.

→ Tovább