MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2016.06.17. 10:49,   Szöveg: kmnp.hu/TM,   Fotó: Lukasz Lukasik / Wikipedia,

Küszvágó csér, a halfogó akrobata

A Körös–Maros Nemzeti Parkon belül a Kis-Sárréten található a legnépesebb küszvágócsér-állomány. A fekete-fehér színezetű, piros csőrű vándormadarak a Biharugrai-halastavak elhagyott betonszigetein költenek.

A küszvágó csér (Sterna hirundo) közepes termetű csérféle. Jellemző rá a keskeny, hegyes szárny és a villás farok, valamint a lapos, nyújtott fej. A fejtetőn fekete „sapkát” visel, hosszú, vaskos, erős csőre pedig piros, csak a hegye fekete. A hím és a tojó azonos színű, de a költési időszak befejeztével fokozatosan kifakulnak, fejtetőjük és csőrük is szürkéssé válik. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

 

Fotó: Lukasz Lukasik /  Wikipedia

Nevét legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről (Alburnus alburnus) kapta. Viszonylag keskeny, nyúlánk keszegféle, amely igen gyakran tartózkodik a víz felső rétegében, ezért könnyű zsákmánnyá válhat a küszvágó csér számára. A csérek a víz fölött röpködve, gyakran szitálva (a vízfelszín felett egy helyben repülve) lesnek a halakra, majd hirtelen egy akrobatikus mozdulattal, behúzott szárnyakkal, nagy sebességgel rávágnak a zsákmányra. Néha a vizektől távolabb is táplálkoznak, előszeretettel fogyasztják például a sáskákat.

 

Fotó: Tóth Imre / KMNPI


A Körös–Maros Nemzeti Park területén a legstabilabb állandó költőállomány a Kis-Sárréten, ezen belül is a Biharugrai-halastavakon van. Az elmúlt években általában 30–100 pár költött itt. Idén a Begécsi-tavakon 35 pár, a Biharugrai-halastavakon 30 pár küszvágó csér kezdett költésbe. Azokat a ma már használaton kívüli betonszigeteket választották költőhelyül, amelyeket az 1970-es években építettek a szakemberek a házi kacsák tenyésztéséhez. Ezeken a szigeteken a küszvágó csérek gyakran a dankasirályokkal (Larus ridibundus) alkotnak közös telepeket.

 

Fotó: Tóth Imre / KMNPI

A csérek egyszerű, kezdetleges fészket építenek, amelybe 2–4 tojást raknak. A fészkek igen közel vannak egymáshoz, akár egy méteren belül. A fiókák fészekhagyók, még teljes röpképességük elérése előtt, általában 3 napos koruk után elhagyják a fészket, és annak környékén várják szüleik gondoskodását. Ha a szülők a telep környékén valamilyen zavaró tényezőt – embert, illetve szárnyas vagy szőrmés ragadozót – észlelnek, hangos rikácsolással próbálják meg elriasztani a betolakodót.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Madárparadicsom az ország peremén

Nyugalom keleten - videókkal





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15161718
19
2021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...