MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Lungau felfedezése nyáron

Télen ezüstbe öltözött hegycsúcsok kínálta síparadicsom, nyáron alpesi virágmező. Békésen legelésző tehenek, tengerszemek, mérsékelt turistaforgalom, kellemes kirándulóutak – mindez Lungauban, a télen-nyáron is vonzó osztrák régióban. 

Télen síparadicsom, nyáron virágszőnyeg

 

Az év eleji hónapokban síelni többször is megfordultunk a környéken, de mindig kíváncsi voltam, hogy a Mauterndorf, Mariapfarr környéki hegyek milyen képet mutatnak a hómentes időszakban, ezért az idei kikapcsolódást ide szerveztük meg.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Budapestről 5-6 óra alatt végig autópályán lehet megtenni a kicsit több mint 500 km-es utat.
Lungau régió Salzburg, Karintia és Steiermark háromszögében fekszik, ahol három jelentős síközpont – Katschberg, Fanningberg, Grosseck – található. De nem szabad elfeledkeznünk Obertauernről sem, amely egyrészt arról híres, hogy az egyik leghóbiztosabb terület az országban, másrészt a Beatles 1965 márciusában itt forgatott jeleneteket a nagy sikerű Help című filmjéhez. Lungau további előnye, hogy a régió átlagosan 1000 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, s összesen 60 magashegyi tó található a területén.

 

Twenger Almsee

 

Első kirándulásunkat a baljós időjárási viszonyokra tekintettel az Obertauern közeli parkolók egyikéből indítjuk. Ami télen élettel teli nyüzsgő parkoló az most, üresen kongó, építkezési terület – ez fogad minket, ha egy síközpontból startolunk. Úti célunk a 4 kilométerre lévő Twenger Almsee, amire 4-5 órát szánunk. Bár kezdetben úgy tűnik, hirtelen emelkedik az út, ez csak egy rövid szakaszt érint, ezért az ösvényre inkább az egy szinten való haladás a jellemző. A fenyvest hamarosan színes virágmező és cserjés váltja fel. Az élénk rózsaszín virágú, örökzöld alpesi rózsa mellett bőven találni itt árnikát, nefelejcset, különféle tárnicsot és kosbort.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Lassan elérjük a Twenger Alm épületét, ahonnan még jó másfél óra az út felfelé a csordogáló erecske mentén. Skóciát idéző élénk színű legelőn törünk egyre feljebb, amíg végre meg nem látjuk a keresett tengerszemet. A gleccser vájta tó különleges látványt nyújt, amint a völgy forrásként elnyeli a belőle csordogáló erecskét, s mindez egy kicsit feljebbről, a 2247 méter magason levő Gollitsch Spitzéről élvezhető igazán. A hegy tetején itt-ott még találni egy-egy jegesre fagyott hófoltot. A kilátás magával ragadó, főleg, hogy veszélyes manőver nélkül is biztonsággal sétálhatunk a hegygerincen, és számolhatjuk a szomszédos völgyek tengerszemeit. A szürke, fenyegető fellegek elől azonban gyorsan visszatérünk a Twenger Almhoz, ahol igazi helyi tejtermékekből és húskészítményekből kapunk ízelítőt.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia


A Lessach-patak nyomában

 

Mivel Lessachban, egy közeli zsákfaluban szállunk meg, ezért úgy döntünk, hogy a mögöttünk elterülő hegyekre és völgyre is vetünk egy pillantást, így az irányt a Gralatisee felé vesszük. Egy 15 perces erdei aszfalt, majd földút vezet egészen a Laßhoferhüttéig, innen már gyalog kell továbbmennünk. Míg bal oldalt a fenyves erdő, addig tőlünk jobbra a patak menti, gazdag flórájú ingoványos sáv kísér bennünket. A patakon átkelve az erdőszint ritkul, s lassan elérjük az alpesi legelőt, a békésen kérődző tehenek birodalmát. Útközben egy-egy karbantartott, teljes mértékben fából készült hétvégi kiadó házat látni.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Egyre feljebb érve nemcsak a tehénlepények száma nő, de a kilátás is egyre fenségesebb. Balról hangos vízesés formájában zuhog a mélybe a korábban csendes Lessach-patak, míg mögötte a Hochgollling csipkés bércei takarják el a napot. Miután a villanypásztoros kerítést is sikerül legyőznünk, végre megérkezünk a keresett katlanba, ám a tavat, akármennyire is meresztgetjük a szemünket, nem látjuk. Nem, valóban nem mi tévedtünk el, hanem a tó tűnt el. Pontosabban a Gralatisee helyén jelenleg egy attraktív zöld láp van. De, sebaj, a délutáni szieszta így is kellemes környezetben telik, és a kirándulás ismét esőmentes, ezért a Lasshoferhütte sem zár be vacsoraidő előtt.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia


Esős napokra

 

Amennyiben változékony, inkább esős időre számíthatunk, érdemes Obertauern hegyeit választani. Felvonóval vagy anélkül (aszfaltozott jó úton) elég gyorsan fel lehet jutni az első állomásig. A síparadicsom ilyenkor is gondol az üdülőkre: a Grünwaldseeben csónakázhatunk vagy épp vízibiciklizhetünk (!), míg az extrém kalandokra vágyók Mountain Skyver-túrákon vehetnek részt. A kevésbé fáradtabbak azonban még tovább tudnak sétálni a hatszemélyes Hochalm Sesselbahn felső állomásánál található panorámakilátóig. Tényleg megéri idáig felsétálni, hatalmas fa napozóágyakról gyönyörködhetünk a hegy egyik legmagasabb pontjáról.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Mi még azzal egészítjük ki a napi programot, hogy hazafelé megállunk Mauterndorfban. A bájos település belvárosában felújított, középkori hangulatot árasztó, műemlékvédelem alatt álló házak sorakoznak. A fából és kőből készült épületek homlokzatán, több helyen érdekes díszítések, festmények, alakzatok találhatók. Mauterndorf már a római időkben is fontos kereskedelmi központ volt, s ez a szerepe a középkorban még tovább erősödött. Az 1200-as években épült mutatós vára a 15. században a salzburgi érsek nyári lakhelyéül szolgált. Későbbi érdekesség, hogy a vár 1939 és 1945 között családi örökség révén Hermann Göring tulajdonát képezte.

 

Fotó: Péntek Zsófia

 

Fotó: Péntek Zsófia Fotó: Péntek Zsófia

 

Szöveg és fotó: Péntek Zsófia

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázást közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. augusztus
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...