Magyarország fasorai sokkal érdekesebbek, mint hinnéd

Lehet, hogy elsőre azt gondolnád, az allék nem túl izgalmasak, mi mégis szeretnénk rácáfolni erre az állításra októberi számunk top 10-es rovatával. Egyes fasorok nemcsak hangulatosak - különösen ilyenkor, ősszel - de a történetük is izgalmas. Íme, egy kis ízelítő.

Szerző:
TM
Fotó:
Gulyás Attila
Bozor Magdolna
2017. október 9.

Lehet, hogy elsőre azt gondolnád, az allék nem túl izgalmasak, mi mégis szeretnénk rácáfolni erre az állításra októberi számunk top 10-es rovatával. Egyes fasorok nemcsak hangulatosak - különösen ilyenkor, ősszel - de a történetük is izgalmas. Íme, egy kis ízelítő.

Fenékpusztai-feketefenyősor

 

A nagycenki kettős hársfasort Európa egyik legszebbjének tartják. Az allét Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttette 1754-ben. Ha a kastélytól sétálunk végig az impozáns, több mint két kilométer hosszú fasoron, Széchényi Béla és Erdődy Hanna sírjánál lyukadunk ki. A feleség fiatalon, 26 évesen hunyt el gyermekágyi lázban, második lányuk születése után, és saját kívánsága szerint temették el a fasor végébe. Széchényi Béla sosem nősült újra; 46 évvel később temették felesége mellé. A síremlék szarkofág formájú, és bronz domborművek díszítik, amelyek Kundmann Károly bécsi szobrász munkái.

 

Nagycenki-hársfasor


Az Alcsúti Arborétum meglátogatásakor érdemes végigsétálni a közelben húzódó platánsoron is, amelyet - nem nehéz kitalálni - a „platánkorszakban”, azaz a 19. században telepítettek az arborétum fáival együtt. Akkoriban előszeretettel ültettek itthon nagyobb, rendszerint más klímaövből, illetve kontinensről származó fákat, a platánon kívül például vadgesztenyefát és szivarfát. Az Alcsútdoboz felé vezető etyeki utat most mintegy 200 terebélyes fa szegélyezi.

 

Alcsútdobozi-platánsor


Ha túrázással kötnéd össze az allénézegetést, irány a Parádfürdőtől délre található, mintegy 1,5 km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló Ilona-völgyi-fasor, amely az ország legmagasabb természetes zuhatagához, az Ilona-völgyi-vízeséshez vezet. A fákat gróf Károlyi Mihály telepíttette a 19-20. század fordulóján, és 1975 óta helyi jelentőségű védett természeti érték. Miközben a hatalmas fák lombjai alatt a vízesés felé haladunk, érdemes elidőzni kicsit a Szent István-csevicekútnál, ahol megkóstolhatjuk a különleges ízű mátrai csevicét.

 

Ilona-völgyi-fasor


Itt még nincs vége. Ha szeretnél még több fasorral megismerkedni, lapozd fel az
októberi Turista Magazint

Cikkajánló