MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

Március idusa a Medvesen

Az északi határ mentén szerényen megbúvó Karancs–Medves vidéket nem csak jól ismert várai teszik népszerűvé. Legmagasabb csúcsa, a Szilvás-kő geológiai egyedisége és csodálatos panorámája révén válik a táj egyik gyöngyszemévé.

Fotó: dr. Kocsis Tünde

 

Magyarország északi szegletében, Salgótarján felett, nógrádi falvakkal határolva fekszik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság védelme alatt álló Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet. Védetté nyilvánításakor számtalan környékbeli természeti és épített értéket vontak be, így a Salgó és Somoskő vára, a Zagyva forrásvidéke és a Szilvás-kő tanúhegyei is oltalom alá kerültek. A hegység vonulatát az országhatár képzeletben osztja ketté, de a térség fokozott felügyelete a szomszédban is kiemelt szereppel bír (a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része).


Kistájunk elnevezését többféleképpen magyarázzák. A medve szerepe ugyan kétséges, de az utóbbi idők híradásai szerint nem is annyira ritka a barna bundás itteni megjelenése. Újabb névtani kutatások egy hasonló nevű patak szerepét tételezik fel. A hegyről lefolyó, megáradt, kárt okozó vizeknek a Karancs nevezéktanában is jut szerep (Kárránts). Változatos földrajzi megjelenése, fennsíkja, bazaltkibúvásai jelentős földtörténeti eredetre tekintenek vissza.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tenger feltöltődése és a kifejezett vulkáni tevékenység voltak meghatározóak. A kitörések során felszínre kerülő puha kőzeteket az erózió koptatta le. A mocsaras, növényekben gazdag terület pusztuló szerves anyagai alkották a széntelepek alapját. A szerkezeti mozgások hatására erősen feltöredező felszín a rétegsorok kibillenésével jelentős tagolódáshoz vezetett. A térség tanúhegyei is őrzik ezen változások nyomait, ellenálló bazaltjuk sasbércként emelkedik ki. A Medves bazalttakaróval fedett síkja, a hajdani vulkánok maradványai, a Salgó, a Szilvás-kő, a Somoskő tanúskodnak a változásokról.


Az 1800-as években beinduló szénbányászatnak köszönheti meglétét kirándulásunk helyszíne, Rónafalu és Rónabánya. A Medves vidékén sokáig élő hiedelmeknek köszönhetően kezdetben nem volt éppen népszerű a letelepedés. A felszínre törő, könnyen gyulladó szénrétegtől füstölgő hegy hírét a favágók terjesztették, ami elrettentette a környékbelieket. A toborzott bányászok barakkjait váltotta fel később a három utcában, szép rendben álló, egyforma házacskák sora.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A faluba érkezve az elhagyott kocsma és a fűszeres látványa a múltba repített, csak az épületek körüli kutyaugatás jelezte, hogy most is van élet a telepen. Szerencsére a sajátos hangulatot hamar magunk mögött hagyhattuk, mert a tanösvény az erdőbe vezetett. A Rónabányától délkeletre húzódó szilváskői vonulat bazaltkúpjai érdekes földtörténeti értékeket rejtenek. Magyarország és Szlovákia első közös, nemzetközileg is elismert geoparkja öleli fel a környék látványosságait.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Rendezett információs táblák mentén sétáltunk. A méretes bükkfák derekas törzsei között kivillanó látvány megkapó volt. Egyre feljebb haladva egyre többet tudtunk meg az egykori bányászatról. Mintha csak egy szabadtéri múzeum termeit jártuk volna körbe, úgy ismerkedhettünk meg az egymásra rakódott, szabályos szerkezetű, különleges bazaltoszlopokkal. A 626 méter magas Nagy-Szilváskő bérce Szilváskő-puszta és a Bárna-patak völgye fölé magasodik. A tetejéről kínálkozó panoráma még a kissé borongós idő ellenére is megkapó volt.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Tovább sétálva a fakorláttal védett, mély hasadék keltette fel a figyelmünket. Ezek a jelentős méretű mélyedések a szén felszíni bazalt alól való kitermelése révén keletkeztek. A felszín egyenetlenségeit vastag avartakaró fedi el, ezért a szurdok látogatását a balesetek elkerülése végett csak szakvezetővel javasolják. Megfogadva az intelmet, a járt ösvényen maradtunk, de így is csodákat láttunk. A tanösvény rövidke szakaszán hosszabban időztünk, gyerekként csodálkozva rá az érdekességekre.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Túránkat Rónabánya ismételt érintésével, a fennsík irányába folytattuk. A szintben haladó, széles úton kényelmes járás adódott. Az erdőben hamarosan az egykori szénbányászat újabb hagyatékaira bukkantunk. Csörgedező víz hangja ütötte meg a fülünket, amihez az orrunkba kellemetlen illat társult. A Gortva-völgy kanyarulatában a rozsdaszínű patak a szénből kiváló vas-hidroxidnak köszönheti a kinézetét. A Tehenesi-tó szintén a bányászat hozadéka, melynek vizét az esetleges tűz eloltására tartották fenn, illetve a bányákból kiszivattyúzott vízzel pótolták.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


A fennsíkra érkezve végeláthatatlan rónaság tárult elénk. A Medves-fennsík Európa szerte is a legnagyobb vulkáni plató. A pusztaságon – szó szerint – toronyiránt vághattunk volna át, de továbbra is a jelzéseket követtük. A piros kereszt Salgóbányára vezet, de a sárga négyzeten kanyarodtunk vissza. Innen már egyenes az út Rónafaluba. Salgó vára iránytűként emelkedik a magasba, kizárva az eltévedés lehetőségét. Félúton a Réti kereszt környezete nyújt kellemes pihenőhelyet. Történetéhez legendák kapcsolódnak, de Szent Borbála figurája és a lepényfa jelenléte tény. A bányászok védőszentjének alakja utalás a kereszt eredetére, állításának körülményeire.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Rövid uzsonnaszünet után a 2013-ban épült Mogyorósi-kilátó felé vettük az irányt. A fából készült remekmű mára fotósok kultikus helyévé vált, több, látványosan komponált kép helyszíne. A kilátóból szétnézve a Karancs orma, a Boszorkánykő sziklája mellett akár még a Mátra is látható. Rónafalu házai között sétáltunk vissza a műútra, ahonnan Rónabánya elérhető.

 

Fotó: dr. Kocsis Tünde


Túratervezéseink alkalmával a Karancs–Medves vidékét alaptalanul szorítjuk háttérbe. Kirándulásunk után én magam kapásból három másik kirándulást irányoztam be erre a csodálatos vidékre.


Ez a túra kb. 10 km, de függ attól, hogy a Szilvás-kőnél mennyit barangolunk, érdemi szintkülönbség nincs, végig könnyen járható.

 

Szöveg és fotók: dr. Kocsis Tünde

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. július
H K Sze Cs P Szo V
0102
03040506070809
10111213141516
17181920212223
24
252627282930
31
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. július
Megyeri Máté:
Berepülés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...