Megpróbálták kideríteni, hány farkas él a Bükkben

Most januárban először próbálkoztak meg összehangolt, szinkronjellegű terepi adatgyűjtéssel, hogy meg tudják saccolni az állatok számát. Ez csak részben sikerült.

Szerző:
Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság/Kleszó András
2019. február 7.

Most januárban először próbálkoztak meg összehangolt, szinkronjellegű terepi adatgyűjtéssel, hogy meg tudják saccolni az állatok számát. Ez csak részben sikerült.

Az már bizonyára senki számára nem újdonság, hogy a Bükkben és a környező területeken a farkas és a hiúz állandó jelleggel megtelepedett. Előbbi bizonyítottan szaporodott is, és valószínűleg az utóbbi szintén, bár erre még nincs közvetlen bizonyíték.

 

Szétváló farkasnyomok


A farkasokkal kapcsolatban az a cél, hogy a jövőben a rokonsági viszonyaikat, a szociális hálózataikat és a területhasználatukat is jobban felderítsék. Arra is szeretnének rájönni, hogy a bükki és a tarnai farkasok milyen élő kapcsolatban vannak az északabbra lévő állományokkal, tehát az Aggteleki Nemzeti Park területén élőkkel, illetve a felvidéki forrásállománnyal - olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság oldalán. A nemzeti park Természetvédelmi Őrszolgálata a Természetmegőrzési Osztály koordinálásával ezért folytatja a nagyragadozókkal kapcsolatos információgyűjtést.


Figyelnek arra, hogy a vizsgálódás során ne zavarják az állatokat, alapvető szabály például, hogy friss nyomot nem követnek a farkasok mozgásának irányába, csak visszafelé. A nyomok dokumentálása mellett szőr-, ürülék- és vizeletmintákat is gyűjtenek, illetve ha prédára bukkannak, a nagyobb méretű csöves csontokat is elrakják, amiből a zsákmányállatok kondíciójáról kapnak képet. Persze a kameracsapdák is az információgyűjtés fontos kellékei.

 

Egy a területét kijelölő farkas nyomai


Télen ideális esetben a hótakaró miatt könnyebb nyomon követni az állatokat. Most januárban első alkalommal próbáltak meg összehangolt, szinkronjellegű terepi adatgyűjtést végezni, hogy közelítőleg meg tudják becsülni az egyszerre a térségben tartózkodó farkasok számát. Január 10-én és 11-én a Bükköt és térségét, illetve a Tarna-Lázbérc Tájegységet vizsgálták, 30-án pedig minden olyan területet, ahol csak felbukkanhatnak a nagyragadozók Nógrádtól a Mátrán keresztül a Bükkig.

 

Nyomok vizsgálata a farkasok csapásán


Az időjárás sajnos meghiúsította az utóbbi vizsgálódást, reggelre ugyanis friss hó hullott, ami eltakarta az állatok nyomait. Az első felmérés viszont sikerült, így ennek alapján, illetve más időpontban történt észlelések és a kameracsapdák felvételei szerint január első felében egy minimum öttagú falka tartózkodott huzamosabb ideig a Dél-Bükkben, ezen kívül pedig még 3-4 farkast csíptek el szintén a Dél-Bükkben és a Bükk-fennsíkon. A dombvidéki jellegű peremterületeken is felbukkantak időszakosan az állatok. Hiúz nyomaival most nem találkoztak.

 

Kameracsapdás felvétel


„Az éppen most zajló párzási időszak alatt intenzív a farkasok mozgása, nagy területeket járnak be, és olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem akadtunk nyomaikra, esetleg nem is számítottunk a megjelenésükre” - írja Kleszó András természetvédelmi őr. A tervek szerint februárban tovább próbálkoznak az állomány terepi felmérésével.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Farkasaffér és fenséges hiúzok az érintetlen természetből

Hóesésben baktató farkasok az Aggteleki-karszton

Magyar farkasok nyomában

Most kiderül, hogy mennyit tudsz a farkasokról - kvíz

Lelőttek egy farkast a Bükkben

Szürke farkas - csúcsragadozó hazánkban

Cikkajánló