A Bakonynána közelében található Zsidó-hegyi útbevágás hazánk nemzetközi-globális jelentőségű földtani alapszelvényeinek egyike, amely a VERGA Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) együttműködésének köszönhetően 2015. augusztusára látványosan megújult.
Fotó: Tóth Szabolcs / Verga Zrt.
Immár esőbeállót, padokat és tájékoztató táblákat is találnak a terepen a természetjárók.
A feltárásban a késő kréta (kb. 100 millió éve képződött) Zirci Mészkő Formáció képződményeire éles határral a Pénzeskúti Márga Formáció kőzetei települnek.
Az alapszelvény a Bakony-Balaton Geopark területén fekszik, és a környék jelentős gyalogos turistaforgalmára való tekintettel komoly földtani ismeretterjesztési potenciállal rendelkezik, hiszen a közelben találjuk a túrázók körében méltán népszerű Római-fürdő látványos szurdokát és vízesését az Országos Kéktúra útvonala mentén.
A Római Fürdő vízesés
Fotó: Hörpölin
A geoparkok területén nem csupán nemzetközi összehasonlításban is jelentős és változatos földtudományi értékeket találunk, de olyan helyi közösségeket és szervezeteket is, amelyek tevékenyen közreműködnek földtani örökségünk megóvásában és bemutatásában. A több mint 3200 km2 kiterjedésű Bakony-Balaton Geopark 2012 óta tagja az Európai Geopark Hálózatának és az UNESCO által elismert Globális Geopark Hálózatnak; irányító szervezete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.
Egy szikalfal előtt - az esetek túlnyomó többségében - alulról felfelé haladva egyre fiatalabb kőzeteket látunk: így van ez az útbevágás által feltárt rétegsor esetében is. A geológusok a kőzettani, képződési környezetet illető hasonlóság esetén a kőzeteket rétegtani egységekbe (ún. formációkba) sorolják. Az itt található védett földtani alapszelvény jelentősége is ebben rejlik, hiszen a Zirci Mészkő legfelső képződményeire éles határral a Pénzeskúti Márga legalsó kőzetei települnek. A Pénzeskúti Márga itt megjelenő mészkőgumós tagozatát Zsidó-hegyi Márgának hívjuk, amelynek anyaga a tengerszint emelkedésének köszönhetően már nagyobb mélységben rakódott le. Ez az ősi tenger egyben számos fajnak élőhelyet is jelentett, többek között a kréta időszak végén - a dinoszauruszokkal együtt - kihalt ammoniteszek, azaz mészvázas lábasfejűek számára is.
Kapcsolódó cikkeink:
Marsi minisivatag a Vértes lábánál
Élet a Kéken - 3. rész - Nagyvázsonytól Bodajkig
