Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.
A mézet már hosszú ideje ismeri és használja az ember, nem csak édesítőszerként. Gyógyhatásáról már az ókori görögök is tudtak, szépítőszerként, szamártejes fürdőjébe keverve Kleopátra is élvezte jótékony hatásait. Természetes hát, hogy a méznek már több ezer éve komoly kultusza van: többek között az istenek eledelének és az örök ifjúság forrásának is tartották.
Idén első alkalommal lehet szavazni az Év beporzóira, a figyelemfelkeltő versenyben három vadméhcsoport várja a voksokat. Ismerjétek meg a bányászméheket, a faliméheket és a szabóméheket, majd szavazzatok!
Nemcsak a növényeket, hanem a méheket is megzavarta a január eleji tavasz. A méhek kirepültek a kaptárakból, és a fiasítás is elkezdődött. Nem feltétlen rossz, ami most az állatokkal történik, de probléma is lehet belőle.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdtek adatgyűjtésbe, hogy minél többet megtudjanak a hazai poszméhekről. Az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítik a kutatókat a rovarok védelméhez.
Május 20-án volt a Méhek napja, ebből az alkalomból mutatták be a Soproni Egyetem kutatói azt a biomonitoring módszert, amely a méhcsaládokat hívja segítségül a környezet állapotának felméréséhez.
A változatos erdő jobb élőhely a méhek számára, és most méhecskehoteleket, illetve kaptárakat is kihelyeztek a Budakeszi és Páty között erdőrészbe.
Április 30. a méhek napja. Ezek a rovarok nemcsak érdekesek és nagyon fontosak, de sajnos világszerte veszélyeztetettek is. Ezúttal rájuk szeretnénk felhívni a figyelmet, ezért egy tanulságos és szórakoztató kvízzel készültünk. Most kiderül, mennyit tudsz a méhekről.
Tél végén, tavasz elején megsűrűsödnek a teendők a kertben, de nemcsak a kerti munkák miatt. Legkésőbb ilyenkor már ki kell rakni az új madárodúkat, a műfészkeket a fecskéknek, és most még a darázsgarázs-készítéssel sem vagyunk elkésve.
A zárvatermők nagy többsége állati beporzású, és mindennapi táplálékunk jelentős részét teszik ki azok a haszonnövények, amelyek kötődnek a beporzókhoz. A beporzó rovarok azonban nagy bajban vannak, számos faj a kihalás szélén áll. Március elején kampány indult a védelmükért.
A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.
A méhek és más beporzók védelmének szigorúbb szabályozását kérte az Európai Parlament szerdán az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenését.
Egyre többen gondolják úgy, hogy a városi természet nem feltétlenül benzingőzben fulladozó fákat és milliméteresre nyírt gyepeket jelent, hanem sokkal inkább vadvirágos réteket, sokszínű méhlegelőket és őshonos gyümölcsfákat.
A múlt század második felében felerősödött a vadon élő méhek világállományának csökkenése, amely az ezredfordulót követő években drámai módon elérte a házi méheket is. A világ élelmezésének 91%-a függ a beporzó rovaroktól, védelmük ezért is különösen fontos.
Méhek és a beporzó rovarok számának csökkenése évek óta ismert jelenség, a szakemberek régóta kongatják már a vészharangot. Idén nyáron sajnos a hazai méhészek is megtapasztalhatták ezt, ugyanis olyan mértékű méhpusztulás történt, amire korábban még nemigen volt példa. Az okokról még mindig nem tudni semmi biztosat.
Javában zajlik a gyurgyalagok költési időszaka, és mivel kaptunk pár friss fotót róluk, a képek mellett összegyűjtöttünk pár érdekességet is. Most megtudhatod, hogy a kinézetén kívül még mitől olyan különleges hazánk egyik legszebb vonuló madara.
Miért lesz valakiből méhész? Mi kell ahhoz, hogy sikeres is legyen? Tényleg az akácméz a legjobb méz? Kutasi Tamás okleveles méhészmesternél jártunk. Csíptük a méheket, ők is minket, de túléltük.
