MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2016.07.11. 17:00,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Messzelátó – Kétezer év emlékei a Mezőföld Kékesén

Bár Paks és Dunaföldvár vidékén nincsenek ködbe burkolózó, erdős hegycsúcsok, a vidék Alföldre nyíló völgyei is meglepően változatos tájat alkotnak. Mindez talán az egykori római Lussonium erődjéből mutatja a legszebb arcát.

Az otthon vidékének legmagasabb pontja mindig különleges jelentősséggel bír: a gyerekkori csúcshódítás emléke vagy akár egy hétköznapi körbetekintés legalább akkora élmény, mint a magasabb, de távoli hegyek felfedezése. A Mezőföld lösszel borított, kisebb völgyekkel szabdalt síksága egyedül az Alföld szélén, a Duna partján mutat „hegyvidéki” arcot. Itt, Dunakömlőd fölött hullámzanak a legmeredekebb szőlőhegyek, tövükben borospincék mint hűvös, mesterséges barlangok sora, és itt, egy erdőkkel szegélyezett árnyékos doboldalban létesült a környék kedvelt sípályája is. Több mint hatvan kilométerre a legközelebbi (földrajzi értelemben vett) valódi hegységtől, ezek olyan értékek, amelyeket a távolabbról jött látogatóknak is érdemes felkeresni.

 

Dunakömlőd 

 

Kétezer éve ez a táj még felismerhetetlenül másként festett: a Duna, amely most a távoli erdők mögött, látótávolságon túl folyik, még a kömlődi dombok tövét nyaldosta, így jól védhető szorost alkotott a terjeszkedő Római Birodalom határán. 

 

Kilátás a sánc keleti oldaláról az egykori Duna-meder és az Alföld felé

 

Az időszámítás utáni ötvenes években kiépült limes, a Pannónia tartomány határát védő erődrendszer fontos része lett az akkor Lussonium néven létező Dunakömlőd. A több lépcsőben kiépült erősség a környező határszakasz őrtornyainak ellátását biztosító, közel focipálya méretű logisztikai központtá vált, és közvetve több mint ezer katona ellátásáról gondoskodott. Az erőd kőből épült központi épülete és megerősített északi fala később, a népvándorlás korában is hasznosnak bizonyult, a 20. századra azonban a romjai is szinte teljesen elvesztek.

 

Rekonstruált kaputornyok


A terület szakszerű régészeti feltárása csak az 1980-as években vett lendületet. Az előkerült értékek bemutatásának első lépéseként 2008-ra részben elkészült a terület rendezése, és újjáépült az északi fal, közepén a kaputorony fából készült, eredeti nagyságú modelljével, amely jelenleg is szabadon látogatható kilátóként funkcionál.

 

Kilátás a szőlőhegy felé 

 

Az erőd feltárása jelenleg is folyamatban van, de szerencsére az itteni munkák – ellentétben sok más, év(tizedek) óta építési területnek minősített várunkkal – csak minimálisan érintik a látogatók által használt helyszíneket. A felújítási munkák folytatásaként az erőd a közelmúltban éjszakai díszkivilágítást is kapott.

 

A bejárattal szemben a Duna völgyének széle 

 

A jelenlegi munkák egy kis részét képezik a Duna menti római limes UNESCO-világörökségi nevezése programnak, amelynek célja a Római Birodalom jelenleg négy országot érintő, Duna menti határán még meglévő épített örökségek megőrzése és egységes bemutatása, egy napon akár világörökségi helyszínként.

 

A hosszan elnyúló, parkosított dombtető

 

Dunakömlőd és környéke azonban szerencsére a mai állapotában is számos látni-, kóstolni- és felfedeznivalót nyújt. A kilátóból is látható kömlődi halászcsárda legendás halászleve után a falu pincéiben a Tolnai borvidékből is ízelítőt kaphatunk, a két helyszín közti úton pedig a falu százéves sváb házsorait is megcsodálhatjuk.

 

A Tolnai borvidék szívében

 

A Lussonium dombjának tövében, közvetlenül a 6-os főút mellett, egy kisebb parkoló várja az autóval érkezőket. A sűrűn kiszolgált Paks–Dunaújváros-autóbuszvonal „Dunakömlőd, autóbusz váróterem” megállója pedig szintén a közelben van, s az ország távolabbi vidékeiről egyaránt jól megközelíthető, Budapestről és Szekszárdról például közvetlen járatokkal is.

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Újjáéled a Rezéti-Duna

A Turista Magazin Messzelátó sorozata





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. augusztus
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...