Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2017. április 21.

Mit rejtenek a szelíd dombok? - A Murány-áttörés tanösvény

Szlovákia többnyire hófödte, sziklás hegycsúcsairól és vad szurdokairól ismert a túrázók körében, azonban Gömör szelíd lankái között is akadnak olyan helyek, melyeket érdemes felkeresni, akár egy rövid családi kirándulás keretében is. Ilyen például a magyar határtól nem messze található Beretke falu tanösvénye, mely a vadregényes Murány-áttörésbe kalauzol el minket. 

 

Az idei húsvét hétfője csodálatos időjárással ajándékozott meg minket, így hiba lett volna nem kimozdulni a lakásból egy rövid túra erejéig. Olyan helyet akartunk felkeresni, ahol egy nem túl megerőltető sétát lehet tenni szép természeti környezetben, akár az egész család számára. Így esett a választás a 3,2 km hosszú Murány-áttörés tanösvényre, amely egy kellemes délelőtti séta keretében bemutatja a Murány folyó által kivájt szurdokszerű völgy hangulatos környezetét. Beretkét legkönnyebben az E58-as nemzetközi főútról lehet megközelíteni, Csoltó előtt balra kanyarodva, mi is így jutottunk el a bánrévei határtól mindössze 25 kilométerre fekvő településre.

 

 

Az autót a tanösvény első állomásánál hagytuk, mely egy különleges, kagylólenyomatos mészkősziklaszirt alatt található. Felettünk a barokk kori Szent András apostol kápolna romjai, illetve a református templom állnak, melyek sajnos áldozatul estek a II. világháborúnak. A templomdombon rögtön magyarul szólnak hozzánk: egy idős hölgy kinyitotta nekünk a portát, melynek udvarán a falu utolsó megmaradt bunkere található, majd felvilágosított minket: ,,Trianon után épült a magyarok ellen". Ezután mesélt a település látnivalóiról, majd ajándékozott nekünk egy képeslapot a tanösvényről - nagyon kedves gesztus.

 

A Szent András apostol kápolna romjai 

 

Az utolsó megmaradt bunker

 

Továbbindultunk a dombtetőn, a jelzések és táblák a Peskőhöz vezettek minket. A Murány folyó partján álló sziklaszirt tetejéről csodás kilátás nyílik a környező dombokra, innen pedig remekül kiépített lépcsősor és korlát vezet le a Peskő-átjáróbarlanghoz, melynek mindkét bejáratánál padokat helyeztek el. Innen meredek, de korláttal biztosított ösvényen ereszkedtünk le a folyópartra, és hamarosan egy hídon átkelve a jobb parton folytattuk utunkat.

 

Kilátás a sziklaszirtről 

 

A Peskő-átjáróbarlang

 

A rét után egy kis kőfejtőt csodáltunk meg, majd alulról is szemügyre vehettük a Peskő zord sziklaormát, illetve a folyón kialakult apró zúgót. Kellemes ezen az apró tisztáson elidőzni kicsit, hallgatni a folyó zúgását, a madarak énekét. Innen kezdődik maga a Murány-áttörés Természetvédelmi Terület, mely egészen a következő településig, Mellétéig tart. A különleges hangulatú, vadregényes völgyben a csendesen hömpölygő folyó mellett kanyarog a szűk ösvény, fákat, köveket kerülgetve. A domboldalban mohával borított sziklák figyelnek, itt-ott kisebb sziklaüregekkel, ahol baglyok, denevérek tanyáznak.

 

Ösvény a folyóparton 

 

A Murány-áttörés

 

A meander előtt a kis csapás balra kanyarodik, fel egy borókás, ligetes legelőre, ahol a tavasz színeiben lehet gyönyörködni, majd betérünk egy erdőbe, és alattunk a mélyben ismét felbukkan a Murány, ezúttal már ismét hangos morajlással. Meredek ereszkedővel jutunk le a partra, ahol egy nagy sziklában található a Rosszgyári-barlang. A 11 méter hosszú barlang a történelem előtti időkben is lakott volt, de a II. világháború idején német katonák búvóhelyeként szolgált. Ma valószínűleg a rókák a lakói a szűk járatnak - gondoltam valamilyen apró állat csontvázára pillantva. A Rosszgyári-barlang egyike a 15 barlangnak, melyek karsztosodással keletkeztek a Murány-áttörésben. Az érdekes nevű üreg nem messze, a folyó túlpartján álló 17. századi nagyolvasztóról kapta a nevét, melynek romjai sajnos nehezen megközelíthetőek, és a természet által visszahódított területen fekszenek. Itt egy merítős forrásból olthatjuk szomjunkat (én jobban örültem volna egy befoglalt forrásnak, de sebaj), illetve pihenhetünk kicsit a farönkökből készített padokon, mielőtt továbbmennénk.

 

A Rosszgyári-barlang 

 

A sárga turistajelzés itt továbbmegy a völgyben, azonban a tanösvény balra fordul, egy sziklás vízmosásba, ahonnan ismét balra kanyarodik az út, fel a domboldalba. Itt megjegyezném, hogy ezen a szakaszon nem igazán van kitaposva az ösvény, így problémás lehet itt közlekedni a nyári időszakban, de eltévedni szerencsére nem lehet, a jelzések elég sűrűn vannak festve. Innen a völgy felett széles, lankás legelőn haladtunk tovább, ahol érdemes felsétálni a dombtetőre, ahonnan szép kilátás nyílik észak felé a Szlovák Érchegység hegyeire, dél felé pedig Beretkére, a Sajó völgyére, illetve a távolban a Bükk is megpillantható. Innen a tanösvény kissé ritkásan van jelezve, azonban némi odafigyeléssel nem lehet eltévedni. Egy ördögszántás után eljutottunk a régi vízimalom épületéhez, amely már csak szomorú romok formájában maradt fenn, majd egy tanya mellett elsétálva visszatértünk a faluba, ahol az autó is várt minket.

 

 Kilátás az Érchegység felé

 

Kőfejtő

 

A tanösvény összességében rövid idő alatt bejárható, de néhány órát el lehet itt tölteni, ha mindent alaposan megnézünk, és valószínűleg kisebb gyermekek is élvezni fogják a változatos helyszínek és a vízpart közelsége miatt. Tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretne megkapó hangulatú környezetben kikapcsolódni egy délelőtti vagy délutáni séta keretében. Akinek pedig ez nem elég, az felkeresheti a Szlovák-karszt Nemzeti Park, illetve az Aggteleki Nemzeti Park közeli látnivalóit is.

 

Szöveg és fotók: Kovács Bence

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!
 

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.18.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább