MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2016.04.03. 09:00,   Szöveg: Németh Ádám,   Fotó: Shutterstock

Mítosz, avagy bizonyított tény? – A tavaszi fáradtság

Az utóbbi időben nehezebben indul a nap a szokásosnál? A melóhely kísértetjárta elfekvővé vált? Most megtudod, mit tehetsz az ügyed érdekében. Lenyomjuk a tavaszi fáradtságot!

Fotó: Shutterstock

 

Először is határozzuk meg a nehezen meghatározhatót. A tavaszi fáradtság inkább csak triviálisnak tűnő elnevezése egy tünetegyüttesnek, amelyet mindnyájan tudnánk jellemezni: levertség, alacsony „energiaszint”, betegségekre hajlamosabbá válás stb. Vannak, akik annyira megijednek a hirtelen jött szimptómáktól, hogy orvoshoz is fordulnak, mert azt hiszik, valami komolyabb gond van. Pedig hivatalosan tavaszi fáradtság nem létezik, orvosi szempontból legalábbis nem jelöl konkrét betegséget.

Korábban volt egy olyan általános nézet, miszerint egyfajta téli vitaminhiány az, ami a levert, depresszív állapotot okozza, azonban a modern világ „vitaminszedési kultúrájának” eredményeként okafogyottá vált ezt feltételezni, hiszen boldog-boldogtalan tömi magába a vitaminkészítményeket vagy a vitaminnal tuningolt egyéb divatos élelmiszereket, illetve táplálékkiegészítőket. Úgyhogy a vitaminhiány, mint fő ellenség, kilőve. Szóba kerülhet még a hiányos táplálkozás, de Magyarországon már nem azokat az éveket éljük, hogy ne lehessen akár január közepén is spanyol narancsot kapni a hipermarketekben, így a mélyszegénységben élők kivételével ez sem lehet kizárólagos ok.

Sokkal inkább több faktor együttes hatásának köszönhető a végeredmény. A téli időszak nagyjából öt hónapon át tart, beleszámolva a már hideg, borongós novembert és az ad hoc jelleggel télies márciust is. Ebben a periódusban a megvilágításban, a fizikai aktivitásunkban, valamint részben a táplálkozásunkban is számottevő változások történnek, amelyek (legtöbbünknél) olyasfajta hormonális és idegrendszeri folyamatokat indukálnak a szervezeten belül, amelyek egy téli depresszió nevezetű állapot kialakulásáért felelősek. Ez a része egy orvosilag ismert, hangsúlyozottan elismert (bizonyított) dolog. Súlyos esetben még a gyógyítása is lehetséges különféle antidepresszánsok, illetve terápia segítségével. Ugyanakkor egyre erősebb az a nézet, miszerint a tavaszi fáradtság csupán a téli állapot kifutása. Ez azt is jelentheti, hogy ez a nagy fáradtság csak relatív, és a téli körülményekhez alkalmazkodott, lelassult szervezetünk felkészületlenül, „lemerülten” szembesül a hirtelen jött tavaszi jó idővel.

 

Fotó: Shutterstock

És itt jön a képbe az a fránya tudomány, mert min is múlik a boldogságunk? A jelentős részben furfangos nevű hormonokon, illetve jelentős részben a szerotoninon. A tudomány szerotoninnal kapcsolatos ismerettára még korántsem teljes, de úgy tűnik, hogy az fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotoninszint minden bizonnyal közrejátszik a depresszió, migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, továbbá bizonyos idegi zavarok kialakulásában. Arra is van bizonyíték, hogy nehezebb az étvágyat kordában tartani télen, mint nyáron, és van összefüggés a téli depresszió és a szerotoninszint csökkenése között.

Amikor a szerotonin egy bizonyos szint alá csökken, akkor az agyunk azt „hiszi”, hogy éhezünk, és utasítást ad az olykor mértéktelennek tetsző falatozásra, nassolásra. Egyes kutatók kifejezetten úgy gondolják, hogy közvetlen összefüggés van a túlzott táplálékbevitelből származó elhízás jelensége és a lecsökkent szerotoninszint között. A túlsúlyos emberek ilyen állapotban szinte kényszert éreznek, hogy egyenek. Amint „belövik az adagjukat”, és a szénhidrátbevitel időlegesen megemeli a szerotoninszintet, úgy jobban érzik magukat, de ez múló állapot. Dr. Albert Stunkard – a Pennsylvania Egyetem professzora – úgy gondolja, hogy akik éjjel rájárnak a hűtőszekrényre, azok azt próbálják elérni, hogy a megemelkedett szerotoninszint segítségével aludni tudjanak. Más szavakkal: sok, téli szomorúságtól szenvedő ember veszi igénybe a szénhidrátos ételeket, hogy jobban érezze magát. Gondoljunk csak a csokira, sütire, pékárura!

Hogyan is kapcsolódik mindez a tudálékoskodás a mi sportos, turistáskodásra épülő életmódunkhoz? A testedzés is egyfajta stressz a szervezet számára. Ugyanakkor, ha ez a testedzés az adott személy számára megfelelő, nem haladja meg a képességeit, nem terheli túl, akkor szervezete elkezd alkalmazkodni ehhez a rendszeres stresszhez, és a stresszválaszban részt vevő anyagok termelését indukálni fogja. Ilyen pl. a noradrenalin és a szerotonin. Így hosszú távon a sportnak pozitív hatása lesz az idegrendszerre. A Mayo klinika kutatásai szerint sportolásnál opiátok is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak, csökkentik a fájdalomérzetet és a fáradtságérzetet, valamint gátolják a szervezetben a stresszválaszt, amelyet általában szorongásos tünetként szoktunk megélni. Ezek a vegyületek számos depresszív szimptómát enyhítenek, mint pl. szomorúság, rosszkedv, szorongás, feszültség, fáradtság, kimerültség, harag, düh, önbizalomhiány és reményvesztettség.

 

Fotó: Shutterstock

Ebből is látszik, hogy bár kezelni konkrétan nem nagyon lehet, megelőzni, rövidebbé, kevésbé kényelmetlenné tenni viszont annál inkább. Tessék télen is kijárni a szabadba, megpróbálni értelmesen táplálkozni, jó sokat szeretkezni! A szeretkezés utáni euforikus érzés oka, hogy az idegrendszer intenzív működése következtében a szervezet – az élvezet hatása alatt – szerotonint és dopamint termel. Ezek „doppingolják” az agyat, majd fokozzák a vérkeringést, ezzel előidézve egy általános „nagyon jól érzem magam” állapotot. Mindig csak ez a fránya szerotonin…

Itt említeném meg a „skandináv módszert”, amely egy átfogó népjóléti, népegészségügyi reform volt svéd testvéreinknél. 1999-ben a svéd kormány elfogadta a „21. század sportpolitikáját” amely mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy kimásszon a tavaszi fáradtságból, és extra egészséges viking váljék belőle. Néhány évtizeddel ezelőtt odafent komoly méreteket öltött a téli depresszió, öngyilkosságokkal fűszerezve. Gondoljunk csak bele a szinte állandó sötétségbe és a vérfagyasztó téli hidegbe. Mit lehet olyankor csinálni? Inni, üzekedni és közösségileg szórakozni. Vezetőik kigondolták, hogy ha egy mód van rá, a közösségi szórakozás ne a kocsmában történjék, hanem a sportpályákon. Mindezt elősegítendő, komoly rekreációs célú intézményeket hoztak létre. Azóta egy felmérésből kiderült, hogy a 20–70 év közötti lakosság (kb. 7 millió fő) 50%-a tagja valamilyen sportegyesületnek. Ez azért szép szám, s tennék rá egy komolyabb összeget, hogy a tél vége is kevésbé viseli meg őket.

 

Fotó: Shutterstock

Még annyit kijelenthetünk, hogy a nőket jó eséllyel érzékenyebben érinti ez a téli-nyári átállás, mivel az ő hormonháztartásuk amúgy is bonyolultabb, így nekik jobban oda kéne figyelni a téli táplálkozásra és persze a fizikai aktivitásra. Egy szó, mint száz: a tavaszi fáradtság nem egy halálos betegség, hiszen kis odafigyeléssel elkerülhető, de legalábbis rendkívül hatékonyan enyhíthetők a tünetei. Megfelelő táplálkozással és (természetesen) sok mozgással.

 

Orvosszakértő: dr. Szegő Péter

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2013 márciusi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kardiózz bringával!

Semmi nem tölt fel annyira, mint a természet





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...