MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2015.08.09. 08:00,   Szöveg: Babcsán Gábor,   Fotó: Ágócs Tamás, Shutterstock

Nagy kihívások kis sziklákon

Régóta tervezed, hogy kipróbálod a sziklamászást, de nem tudod, hogy kezdj hozzá? Hallottál a boulderezésről, de közelebbről is megismerkednél vele? Cikkünkben eláruljuk, hol vannak a legjobb mászóhelyek az országban, mit kell tudni róluk, és eláruljuk azt is, milyen képességeket fejleszt a boulderezés.

A sziklamászás az alpinizmus legsportosabb műfaja. Földünk szilárd felszínének jó részét sziklás hegyek borítják, elég terep van a gyakorlásra. Már az alpinizmus hőskorában, a 19. század végén voltak olyan vidékek (pl. az Elbai-homokkőhegység), ahol a sziklamászás önálló sportként fejlődött ki, de ennek a mozgásformának komoly hagyománya van nálunk is. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben sokan másztak sziklát Budapest környékén, amelynek bizonyítéka, hogy megjelent a világ egyik első kis sziklákról szóló mászókalauza, a Hefty–Vigyázó-féle kiadás. Több tucat mászóhelyet ír le a könyv, köztük olyanokat is, amelyek ma szinte ismeretlenek.

A legjobb mászóhelyek

Jelenleg közel 100 különböző méretű sziklafal, torony vagy edzésre alkalmas kis sziklatömbös helyszín található hazánkban kiépített mászóutakkal. Egy részük évek óta teljes vagy részleges természetvédelmi tiltó korlátozás alá esik. Vannak közöttük olyanok is, amelyeken már száz éve is intenzíven másztak. A korlátozások egy része érthető, más részük indokolatlan, az biztos, hogy a mászósport csak csekély mértékben tudja érvényesíteni az érdekeit.

A legtöbb jó mászóhely a Dunántúlon, főleg a Gerecsében, a Bakonyban található mészkősziklákon van, amelyek között vannak szilárd, felhagyott kőbányák is. A Pilisben és a Bükkben különösen sok a potenciálisan jó mászóhely, de sajnos ezek nagy részén jelenleg tilos mászni. Szerencse, hogy a főváros területén a sportolók sok remek sziklán tehetik próbára magukat. Jelenleg közel ötven legális mászóhely van az országban, több mint 2000 kiépített sziklamászóúttal. Emellett számos pompás kis sziklás, ún. boulderező hely van. A főként vulkanikus kőzetekből felépülő Mátrát és Zempléni-hegységet szép tornyok ékesítik. Közülük nagyon népszerűek a mátraiak, míg a zempléni Sólyomkő az ország talán legvarázslatosabb sziklája.

Mászás biztonságosan

 



A Hefty-féle kalauzban a „mászóiskola” kifejezés arra utal, hogy a kis sziklákon lehet jól felkészülni és edzeni az alpinizmus igazi kihívásaira. Ez máig érvényes. A sziklamászás azonban világszerte teljesítménysporttá vált az utóbbi évtizedekben. A sportmászás célja a nehéz utak meghódítása kisebb-nagyobb sziklafalakon, különféle stílusban, eltérő játékszabályokkal. A lényeg a mozgás élvezete. Van, akihez a könnyed, stresszmentes mászás áll közel, mások élsportolóként önmaguk határait feszegetik. A megélt kaland és kockázat mértéke is eltérő lehet, attól függően, hogy milyen stílusban mászik valaki. A kis mászóhelyek többségét fúrt vagy ragasztott nittekkel biztosítják. A sziklautak nehézsége a Nemzetközi Hegymászó Unió német skáláján az I–XII fokozatig terjed. Az V–VI besorolásig hamar eljuthat egy sportos amatőr, míg egy VIII-as út rendszeres edzést kíván, IX-es fokozat fölött elérhetővé válik a mászó számára az élsport világa.

A fúrt vagy ragasztott, 3-4 méterenként elhelyezett nittekkel biztosított utakon csökkenthető az esés veszélye, amely az elöl mászó sportolót fenyegetheti. A jól tagolt repedésekben ún. tradicionális, kiszedhető biztosítópontokkal is fel lehet jutni, mint például ékekkel, freindekkel vagy kötélgyűrűkkel (a sziklák repedésében teljesen átfűzhető vékony, de erős kötélgyűrűk). Ez utóbbi megoldás jobban kíméli a természetet, de sajnos a mészkő erre kevésbé alkalmas. Ennek ellenére sok ilyen, ún. trad út vezet a hazai sziklákon, amelyeknek megmászása a szokásosnál több tudást, komoly lelki-fizikai igénybevételt kíván a sportemberektől.

A mászóutak végén általában kétpontos standhelyek találhatók, amelyekről biztosítható az alulról jövő mászó vagy vissza lehet ereszkedni a földre. A mászóhelyeket egy-egy kisebb mászóközösség tartja karban és vigyáz az értékeire. A hivatásos természetvédők sokszor úgy tekintenek a mászókra, mint ellenfélre, pedig egy hajóban evezünk.

Boulderezés: 30 éves hagyomány

A mászóhelyek speciális típusa a boulderező terep, ahol kis magasságban, vagy a falak alján oldalt traverzálva kötél nélkül lehet mászni. A boulderezés maximum 5-6 méter magasságig való mászást jelent, és az egyik legideálisabb edzésforma, önmagában is egy önálló műfaj, mint a sprintszámok a futás világában. Boulderezni nagyobb sziklafalak tövében is lehet, de vannak teljesen természetes kis sziklák, amelyek ideálisak erre. A Budai-hegységben, a Gerecsében, a Pilisben, a Bakonyban és a Velencei-hegységben sok jó boulderező hely található, ezek némelyike nem is kicsi.

  


A boulderezés nagyszerű edzés a pontos mozgáskoordináció, a dinamikus mászás, a maximális erő fejlesztésére. Ezek azok az elemek, amelyek a nehéz utak megmászásánál kulcsfontosságúak. Ideális körülmények között nagyjából veszélytelenül lehet gyakorolni a legnehezebb mozdulatokat ideális mozgáskoordinációval és koreográfiával. A boulderezés olyan a mászás világában, mint a katák a távol-keleti harcművészetben.

 

Hazánkban három évtizedes hagyománya van ennek a műfajnak, és a fiatal sportolók komoly, nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó eredményeket tudnak felmutatni. Egy nagyon nehéz boulderszakasz a rövidsége ellenére akár hónapokig tartó gyakorlást és edzést kíván egy élsportolótól. Az erő, a koncentráció próbája.


A boulderutakat a legtöbbször francia skálán értékelik, a ma legnehezebb elért fokozat a Fb 8c +. A múlt évben honfitársunk, Zuppán Tamás rengeteg munkával egy Svájcban levő 8c nehézségű utat mászott meg, ami a világszínvonal jelenleg! Az első fb 7c+ utat 1990-ben cikkünk szerzője teljesítette az országban (Fekete Mágia, Kőkapu), majd Urbanics Áron lépett tovább 1992-ben (Kalahári traverz, Ezüsthegy, fb 8a). Zuppán Tamás eredménye azonban hihetetlen előrelépés ebben a műfajban.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. májusi számában.

Kapcsolódó cikkeink:

Kedvcsináló leendő sziklamászóknak
Így mássz sziklát biztonságosan

Vasalt utakon a magasban

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
15161718192021
22
232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...