MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.12.15. 12:49,   Szöveg: Turista Magazin,   Fotó: 123rf, Tóth Judit, Gulyás Attila

Neked mi szerepel a bakancslistádon?

Aligha létezik olyan ember, akinek ne lenne vágya, terve messzi tájakra utazni, izgalmas és egzotikus helyeket felfedezni, vagy éppen egy hosszú vándorutat tenni, amely a szabadság és a kaland fogalmaival hívogatnak. Te hova utaznál, ha már holnap indulhatnál? 

Fotó:123rf

 

Sokszor csak az elhatározáson és az akaratunkon múlik, hogy belevágunk-e a bakancslistánk megvalósításába. A legtöbb ember számára ez utazást, élményekkel teli helyek felfedezését jelenti, melyek viszont sok esetben a pénztárca vastagságához vannak kötve. A világ legszuperebb helyeinek bejárásához, a vágyak valóra váltásához nem feltétlenül kell, hogy telitalálatos legyen a lottószelvényünk. Sokszor négy szám is elég az álmok megéléséhez, csak jó helyre kell ikszelnünk. Négy jó tippünk nekünk is van, amiről úgy gondoljuk, egyszer mindenkinek látnia kell az életben, és melyekre, ha eljutunk, már önmagukban is főnyereménynek számítanak.


Triglav. Egy hegy, melyet legalább egyszer látni kell

 

Egy fantasztikus élményért nem feltétlen kell messzire utaznunk, főleg, ha magashegyi kalandra vágyunk. A Júliai-Alpok legmagasabb pontja a 2864 méteres Triglav, melyről azt tartják, hogy legalább egyszer minden „igaz” szlovénnak meg kell másznia. Szerintünk pedig mindenkinek, aki szereti a csipkézett hegyeket és a végtelen sziklás tájat, illetve a páratlan panorámát. A Triglav a népszerűségét nemcsupán a fenséges környezetének köszönheti. Többféle módon és útvonalon is meghódíthatjuk az egyébként sportteljesítmény nélkül is megmászható hegyet. Legkönnyebben az úgynevezett normál úton lehet feljutni rá, ami a Mojstrana-Aljažev dom-Triglavski dom-Triglav útirányt jelenti, és amin évente több ezer turista kapaszkodik fel, néha igazi turistadugót okozva a hegygerincen. Ajánlott alaposan megterveznünk a túránkat és az időpontot, hogy a páratlan csúcsélményt semmi se zavarja meg, illetve, hogy olyan időszakban menjünk mikor a természet is a legszebb arcát mutatja.

 

Fotó: 123rf


Mont Blanc. A fehér hegy varázsa

 

Az Alpok, Nyugat-Európa és egyben az Európai Unió legmagasabb hegye. A franciák úgy is hívják: La Dame Blanche („A fehér hölgy”). Magassága kb. 4808,7 méter, de ez a hóesés, az időjárás, illetve a jégsapka mozgásának függvényében évről évre néhány métert változik. Tágabb értelemben a Mont Blanc-tömb csúcsok egy csoportja. A hegy a francia Haute-Savoie és az olasz Valle d’Aosta régiók között fekszik. A csúcs hovatartozása vitatott, mindkét országban sokak szerint a saját területükön van. A két legismertebb város a Mont Blanc közelében a francia Chamonix, valamint az olasz oldalon az Aosta völgyben Courmayeur. A két várost köti össze az 1957–65 között épített, 11,6 kilométer hosszú Mont Blanc alagút, amely az egyik legfontosabb az Alpokat átszelő útvonalon.

 

Fotó:123rf

 

A Mont Blanc csúcsára való feljutás sok hegymászó dédelgetett álma. A főszezonban éppen ezért kereskedelmi expedíciók sokasága lepi el a hegyet. Évente több ezer turista és hegymászó érkezik a világ minden tájáról, hogy felkapaszkodjon Nyugat-Európa legmagasabb csúcsára a tucatnyi út valamelyikén, ezért a feljutásnál a „főszezonban” gyakran előfordulhat, hogy a mászóknak a sorban állással is meg kell küzdeniük. Ám, ha megvan hozzá a megfelelő fizikai erőnléted, a felkészültséget, a magashegyi tapasztalatod és a kellő vállalkozó kedved, nem lehetetlen, hogy egyszer te is megtapasztald a Mont Blanc különös varázsát.
 

Izland. Gejzírek és vízesések földjén

 

Hosszan lehetne sorolni Izland szebbnél szebb látnivalóit. A sziget tényleg egy csoda. Ha az ember olyan szerencsés, hogy még a sarki fényt is láthatja, az már tényleg csak hab a tortán. Az Izland legnépszerűbb látványosságait felfűző Arany-körút első állomása a Thingvellír Nemzeti Park, ahol felszínen is tanulmányozható, ahogy az észak-amerikai és az eurázsiai kőzetlemez évente körülbelül két centiméterrel távolodik egymástól. De a hely az izlandiak történelmének is fontos helyszíne, itt tartották ugyanis a világ legelső országgyűlését 930-ban.

 

Fotó: Tóth Judit
 

Egy izlandi utazás elmaradhatatlan látnivalói a gejzírek. A névadó Geysir mellett a Strokkur, vagyis a Köpülő a leghíresebb, mely igazán turistabarát is, körülbelül ötpercenként tör a magasba. A turisták lélegzetvisszafojtva, élesített kamerákkal, fényképezőgépekkel és okostelefonokkal várják a nagy pillanatot. Az izlandiak méltán büszkék gyönyörű vízeséseikre, melyekkel szerte az országban találkozhatunk. Mind közül az egyik leggyönyörűbb a Gullfos-, avagy Arany-vízesés, mely különösen jeges, havas téli környezetben egészen különleges élményt nyújt. Ha Izlandon jár az ember, kötelező program egy szabadtéri fürdő meglátogatása is. A turisták körében a Reykjavík közelében található Kék Lagúna a legnépszerűbb, melynek türkizszínű vizében az ember hosszú órákat tudna üldögélni.

A vándorlás szabadsága: Kéktúra

 

A világ felfedezése többről is szólhat, mint a puszta kikapcsolódásról és élményszerzésről. Sokan olyasmit keresnek, ahol nem is feltétlen az úti cél, hanem inkább maga az utazás jelenti a kalandot, mely hosszúságával és kihívásaival nyújtja az életre szóló élményt. A vándorok nemcsak varázslatos és izgalmas tájakat fedeznek fel, hanem gyakran önmagukat is. Kétségtelen, hogy egy hosszú vándorútnak személyiségformáló hatása van. Szabadságot, önbizalmat adhat, illetve felnyithatja a szemünket számunkra addig ismeretlen dolgokra, melyekkel csak gazdagodhatunk.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az 1979-ben forgatott Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat még ma is rengeteg embert indít romantikus felfedezőútra, de csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy Rockenbauer Pál és csapatához hasonlóan egyben teljesítsék az Országos Kéktúra 1156 km-es távját. A legtöbb embernek nincsen ennyi szabadsága, illetve ha egyben ki is venné a munkahelyén, akkor sem biztos, hogy elég ideje lenne az út bejárásához. Fizetés nélküli szabadságra menni pedig luxus, de nem abban az esetben, ha van egy kisebb nyereményünk, amivel akár az egész Kékkört is bejárhatjuk.

 

A négytalálatossal is nagyot lehet kaszálni
Persze ehhez is nagy mázli kell. Na meg ahhoz, hogy minél kevesebb játékostárssal kelljen osztozkodnunk a nyereményen. Például 1991-ben a 25. játékhéten 715 darab négytalálatos szelvény volt, ami az Ötöslottó történetében azóta is rekordnak számít. Csak képzelhetjük, hogy a nyertesek kezdeti lelkesedése hogyan hagyott alább, mikor megtudták hányfelé oszlik a nyereményük.
A három legnagyobb összegű négyes találat a magyar Ötöslottó történetében:
- 8 673 023 forint 2000-ben a 42. héten
- 7 880 110 forint 2016-ben a 33. héten
- 7 636 755 forint 2012-ben a 6. héten
Ne feledjük, akár már négy szám is új dimenzióba helyezheti az álmokat. Csupán meg kell játszanunk őket, és kis szerencsével megelevenedhetnek a bakancslistánk varázslatos helyszínei.
 

(X)





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...