Nemsokára virágzó nárciszmező borítja el a babócsai Basa-kertet

Nem mindennapi látványban lesz része annak, aki ellátogat április végén a Somogy megyei Babócsára. Csillagos nárciszok sokasága nyílik, néhány napra beborítva, illatfelhőbe burkolva a község határában található Basa-rétet. Ezt a pompás eseményt a helyeik egy Nárcisznappal is megünneplik. 

Szerző:
MTI
ddnp.hu
2019. április 8.

Nem mindennapi látványban lesz része annak, aki ellátogat április végén a Somogy megyei Babócsára. Csillagos nárciszok sokasága nyílik, néhány napra beborítva, illatfelhőbe burkolva a község határában található Basa-rétet. Ezt a pompás eseményt a helyeik egy Nárcisznappal is megünneplik. 

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által védetté nyilvánított mező különlegessége, a csillagos nárcisz, amely tömegesen április végén, május elején virágzik Babócsa határában. A nárciszmezővel borított Basa-rét ilyenkor a leggyönyörűbb. A história szerint a kert onnan kapta a nevét, hogy a török hódoltság idején területét a helyi basa ültette be nárcisszal háremhölgyei gyönyörködtetésére.

 

 

A csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) a területen az elmúlt évszázadok során keveredett, hibridizálódott a közönséges fehér nárcisszal, a részaránya kb. 15%-ra csökkent, de virágzáskor így is elragadó látványt nyújt. Magyarországon védett növényfaj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. A terület jellegzetességét adó csillagos nárcisz mellett védett növényként a szártalan kankalin (Primula vulgaris) is előfordul itt, valamint jellemző növénytársulása, a franciaperjés kaszálórét (Pastinaco-Arrhenatheretum).

 

 

Az ország egyik, hanem legnagyobb nárciszmezejének virágzását Babócsán már több éve egy Nárcisznappal is megünneplik. Idén a fesztivált április 27-én rendezik meg - adta hírül az MTI. A részletes programról a Babócsáért Egyesület Facebook-oldalán olvashatsz.

 

 

Babócsai Basa-kert
A Babócsai Basa-kert Természetvédelmi Terület egyedülálló értéke a nárciszmezővel borított, műemléki védelem alatt is álló történelmi romkert. A Basa-kert az egykori Árpád-kori település, később a középkori mezőváros, végül a török település 1980-as években feltárt, majd visszatemetett maradványait rejti. Itt volt Somogy megye legnagyobb alapterületű földvára. Az egykori épületek közül csak a gótikus Szent Egyed-plébániatemplom kb. 1,5 m magasságú falazata látható.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Tavaszi virágzás - Első felvonás

Siker hazánk egyik legveszélyeztetettebb növényfajának megmentésében

Több millió tőzike között sétáltunk a Csáfordjánosfai-erdőben 

 

 

 

Cikkajánló