MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.10.23. 07:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, Czifrák Gábor / KMNPI, Baksi / korostourist.hu

Őszi túratippek Szarvas környékén

Szarvasra nyáron érkezik a legtöbb turista, de ősszel is érdemes itt eltölteni pár napot, hisz remek túrákat lehet tenni a környéken, akár gyalogosan, akár két keréken, vagy épp a vízen.

Fotó: Tóth Judit

 A szarvasi vasúti híd és a Hármas-Körös hullámterének színpompás fái

 

A Békés megyei kisváros az utóbbi években a térség meghatározó turisztikai központja lett. Az arborétum, a Mini Magyarország makettpark, a Körösvölgyi Állatpark vagy a Víziszínház önmagában is komoly vonzóerőt képvisel, hát még így együtt. De nemcsak a városban, a környéken is érdemes barangolni. Ehhez adunk most néhány tippet.

 

Fotó: Tóth Judit

Jó hír a bringásoknak: szintkülönbség nem sok van


Bringával Békésszentandrásra


A Hármas-Körös melletti árvízvédelmi töltésen jó kis túrákat lehet tenni, például a szomszédos település, Békésszentandrás felé. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság városszéli látogatóközpontja jó kiindulópont lehet, hisz itt, a kiállítás és az állatpark meglátogatása mellett, információkat is kaphatunk a környék látnivalóiról, és kerékpárt is bérelhetünk. Az igazgatóság néhány éve egy kerékpáros térképet is készített, melyen öt túraútvonal részletes bemutatása szerepel. Ezek egyenként 20–40 kilométer közötti hosszúságúak, vagyis aki hosszabb túrára vállalkozik, akár egybe is fűzheti ezeket. A látogatóközpont november 5-ig tart nyitva, de kerékpárt szezonon kívül is bérelhetünk, de ekkor már csak a hétköznapokon.

 

Fotó: Tóth Judit

Csak egyenesen előre az árvízvédelmi töltésen


A Békésszentandrásra a Hármas-Körös melletti gáton juthatunk el. Mielőtt beérnénk a faluba, érdemes letérni a duzzasztóhoz is, amit 1942. október 15-én Horthy Miklós kormányzó avatott fel. A duzzasztómű megépítésével hajózhatóvá vált a Hármas-Körös, és lehetővé vált az öntözés nagyobb arányú alkalmazása a mezőgazdaságban. Ez azért is volt különösen fontos, mert a kormányzó nagy álma volt az igencsak vízigényes rizstermesztés hazai meghonosítása.

 

Fotó: Tóth Judit

A békésszentandrási duzzasztónál néhány éve egy kisvízerőmű is üzemel


Békésszentandrásra is nagyon népszerű a nyaralók körében, a települést övező holtágak partján szinte végig kis víkendházak sorakoznak. A falu központjától hét kilométert kell tekernünk – egy meglehetősen rázós úton –, hogy elérjük a környék egyik nevezetességét, az ország legnagyobb kunhalmát, a Gödény-halmot. A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti. Magassága ma közel 11 méter. A kurgán, a népi emlékezet szerint, nevét a hajdanán itt élő gödényekről kapta, melyek gyakran szálltak le pihenni a környező mocsarakból kiemelkedő magaslatra. Valójában azonban a közelben állt Gödénytelek nevű középkori falu neve maradt fent a halom nevében. A Gödény-halom megismerését egy tanösvény segíti.

 

Fotó: Tóth Judit

Gödény-halom, az ország legnagyobb kunhalma


Békésszentandrásról Szarvasra leggyorsabban a 44-es számú főút mellett haladó kerékpárúton térhetünk vissza. A várost körbekerítő körtöltésen is érdemes bringázni, útközben láthatjuk például az 1927-ben épült Bikazugi Majorságot vagy épp a történelmi Magyarország közepét jelző emlékművet.


Tanösvény a hullámtérben


Ha Szarvasról az árvízvédelmi töltésen a másik irányba indulunk, hamarosan elérjük a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság által kialakított Halásztelki tanösvényt. Itt érdemes lerakni a bicikliket, és gyalog bejárni a 3,5 kilométeres útvonalat.

 

Fotó: Tóth Judit

 A tanösvény kiindulópontja


A folyó hullámterében található tanösvény neve nem elírás, természetesen nem a Pest megyei város volt a névadó. Az itteni Halásztelek a 14. században jött létre, volt időszak, amikor Szarvasnál is nagyobb volt. A török hódoltság alatt aztán elnéptelenedett, és ma már szinte csak nyaralók vannak itt. Az egész település pár rövid utcából áll, neve pedig mára Halászlakra változott.

 

Fotó: Tóth Judit

Olvasnivaló a fák között


A tanösvény állomásain megismerkedhetünk az itt élő növényekkel, állatokkal, és betekintést kapunk a táj múltjába és jelenébe is. A 19. századi folyószabályozások során a Hármas-Körös nagy kanyarulatait átvágták, a folyót szabályos mederbe terelték, gátak közé szorították. Hogy milyenek lehetettek itt egykor a természetes viszonyok, arról ma már csak a hullámtér és néhány holtág mesél. A tanösvény egyik állomása a kubikgödröket mutatja be. Az árvízvédelmi töltések egykori anyagnyerő gödrei nemcsak a békák vagy a mocsári teknősök életében, hanem számos madárfaj táplálékszerzésében is fontos szerepet töltenek be.

 

Fotó: Tóth Judit

Nemcsak gyönyörködni lehet az őszi hullámétérben, de sok újat is megtudhatunk róla


Kenuval a Holt-Körösön

 

Fotó: Baksi / korostourist.hu


A környéket nem csak a szárazföldről, de a vízről is érdemes felfedezni, és nemcsak nyáron, de ilyenkor, a vénasszonyok nyara idején is. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a Holt-Körös vizét késő ősszel leengedik, ezután már nem tudunk a vízre menni. Szarvason több helyen is bérelhetünk kajakot vagy kenut, például a helyi kajak-kenu klubnál, illetve a Körösvölgyi Látogatóközpontban.

 

Fotó: Tóth Judit

Szakvezetéses kenutúra a Holt-Körösön


A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös közel 30 kilométeres hosszával kiváló terep a vízi turizmus számára. A holtág szabályozására több lépcsőben került sor. A folyó hatalmas kanyarulatát először 1836-ban vágták át, ezt az átvágást keresztezzük a Körösvölgyi Látogatóközpont közelében. Néhány évtizeddel később, 1888-ban a várostól távolabb újabb helyen metszették át a kanyarulatot, és alakították ki a folyó mostani, mesterséges medrét.

 

Fotó: Tóth Judit

Az Anna-ligeti átvágás 1836-ban készült el


A Holt-Körös partja Szarvason szinte teljesen beépült, kivétel ez alól az arborétummal, illetve a Körösvölgyi Látogatóközpontnak és Állatparknak is otthont adó Anna-ligettel határos partszakaszok. Ezeket mindenképpen érdemes útba ejteni, különösen most, amikor gyönyörű színekben pompáznak a fák.

 

Fotó: Czifrák Gábor / KMNPI

A Körösvölgyi Állatpark büszkeségei, az európai bölények


A vízről a város jelképeinek számító mocsárciprusokat is közelről meg tudjuk nézni, melyek zöld ruhájukat ilyenkor ősszel gyönyörű vörösre cserélik. Az Észak-Amerikában honos fák első példányait még az arborétum-alapító Bolza Pál gróf telepítette a Körös-parton. Ma már azonban nem csak a Bolza-kastély előtt, de számos más helyen is láthatjuk őket. A Körösvölgyi Látogatóközpotban szezonban szakvezetéses kenutúrát is igényelhetünk. Ezt azonban pár nappal korábban mindenéképpen egyeztessük le.

 

Fotó: Tóth Judit

 A Szarvasra érkezőket ez a gyönyörű kép fogadja: Bolza-kastély és a vörösben pompázó mocsárciprusok

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Körös-körül két keréken

Kastélyok és kunhalmok a Dél-Tiszántúlon

Szarvasi Arborétum, zöld oázis kék pávákkal

Őszi színekben a Maros menti erdők






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (1):
Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...