Tájoló

2014. október 10.

Panorámasétány a Vértesben

Az ősz színeire hangolódva egy olyan vértesi „panorámasétány" leírása következik, mely festői színkavalkáddal kápráztathat el néhány héten belül.

Sokak szerint az erdők ősszel a legszebbek, de a Vértesben ez egészen bizonyos: a hegység kőzettani sajátosságainak következtében olyan szárazságtűrő növénytársulásoknak ad otthont, melyek ebben az évszakban egészen elképesztő színekben, a vörös és sárga legkülönbözőbb árnyalataiban pompáznak.

 


 

Igaz, a Vértesben egyelőre nincs valódi ősz, legalábbis inkább tavaszi időnk volt, nagy és gyors záporokkal, még viszonylag zöld lombkoronával. Egyedül a kiégett fűfélék homoksárga árnyalatai jelezték a nyár elmúltát. Viszont ez az útvonal hamarosan a rikító színek kavalkádjával fogad: a mediterrán jellegű mikroklímán kialakult dolomitsziklagyepekkel elegyedő karsztbokorerdők égő vörösbe és élénk narancssárgába váltanak, más növények sárgás színekkel gazdagítják a tájképet. A zord sziklakibúvások és a hegység falszerű peremei csak vadítják a látványt.

 


Csákberényből startolva a hegység panorámasétányos délnyugati bástyáinak felkeresésével gyalogolhatunk át Csókakőre. Csákberény keleti oldalán akár a sziklákat megmászva, akár a számtalan ösvény valamelyikét követve érdemes felkapaszkodni a Strázsa-hegy tetejére: csodálatos, színes sziklagyepre érünk.

 


A kilátás is kellemes: alattunk Csákberény, jól látszik a Szappanos-völgy innen meredeknek és mélynek tűnő árka, a Vértes tetőszintje; másik irányban pedig a Bakony magasodik. Régebbi jelzés nyomait is felfedeztük, de a térképeinken nem leltünk turistautat. A faluba visszaereszkedve szarvas keresztezte utunkat, viszonylag későn vett észre, hála a felőle fújó szélnek.

 

 

Csákberény aranyos, rendezett település, három oldalról a hegység szélső pásztái keretezik, igazán barátságos hangulatot adva a takaros kis falunak. A zöld kereszt jelzést érdemes innen követni: sziklakibúvásos, kopár hegyperemen haladva, csodálatos panorámaút vár ránk sziklás, vadregényes bércekkel. Érdemes minél frissebb térképet beszerezni, mert a régebbiek nem jelölik a zöld háromszög jelzést, ami a kilátópontokat felkeresve két helyen is kiágazik a zöld keresztből, majd visszatér rá.

 


Az első kilátópontot elérve irdatlan zápor csapott le ránk, egy csapásra átrajzolva a táj képét. Hirtelen vizes, nedves, nyirkos lett minden, a horizonton pedig egyre távolodott a sötét esőfüggöny frontja - mögötte szinte eltűntek a Bakony keleti peremének vonulatai.

 


Aztán egyik pillanatról a másikra elvonult az egész, mintha csak egy tavaszi zápor sietett volna valahova. A kék legsötétebb tónusai kerültek a sárga és zöld legkülönfélébb árnyalatai mellé.

 


A panoráma meglehetősen tartalmas: a szélesen elterülő Móri-árok túloldalán a Bakony sötétnek tetsző, erdős oldala tornyosul; míg itt, a Vértes peremén a már emlegetett, valószínűtlenül sokszínű karsztbokorerdők, sziklák, gyepek mindenütt, megspékelve az esőt követő szivárvánnyal.

 

 

A panorámaút kanyarogva kerülgeti tovább a hegységperem kicsiny völgyeit, végül elvezet egy terebélyes, kopár rétre. Innen egyértelműen látszott: hamarosan újra leszakad az ég. A napsütésnek megint véget vetettek az ijesztően sötét felhők, a táj esőre készülő szavanna színeibe öltözött. Ez így nagyon festőien hangzik, de már amúgy is bőrig ázva kevésbé szívmelengető látvány. Viszont a tempót sokszorosára képes növelni.

 


Másodszor is bőrig áztunk, mire hosszas kanyargás után beértünk az erdőbe. Egy ablakos, zárható vadlest követően az út meredek kis völgyön vezetett le a szőlők közé. A földútról visszatekinthettünk a bejárt, kopáros bércekre, másik irányban pedig a csókakői vár képe bontakozott ki a falu fölött.

 


Csókakő hangulatos fekvésű település: a háttérben, a hegyoldalon kuporgó rom és a Vértes szinte függőleges leszakadása teszi igazán vonzó faluvá. A vár eredetileg a tihanyi alapítólevélben is említett, Fehérvárat Győrrel összekötő hadi út védelmét látta el.

 


A táv mindössze 6-7 km, egy kellemes délutáni kirándulás. Csókakőről kb. 1 órás sétával, a hegylábat követő Ezerjó borúton vissza lehet térni Csákberénybe. Amint beköszönt az igazi ősz, néhány hétig csodálatos színkavalkád fogad a Vértes peremén, amiért ide tényleg megéri eljönni!

 


 

Tájoló túrablog - termjaro.blog.hu
 

Kövesd a blogot Facebook-on is!

Látványos gerinctúra a Nagy-Fátrában

Látványos gerinctúra a Nagy-Fátrában

2015.07.06.

A Nagy-Fátrában megvan minden, amit egy kárpáti középhegységtől elvárunk: erdőhatár fölé magasodó gerinc és végtelennek tűnő erdőtáj egysége alkotja a mély völgyek szabdalta, terjedelmes hegységet, és kínál látványos, izgalmas túraterepet.

→ Tovább
A bakonyi indiánok földjén

A bakonyi indiánok földjén

2015.01.22.

Alig több mint 700 méter, a tetejéről nyíló kilátásba belelóg egy repülésirányító radar, pont 100 kilométerre van Budapesttől, mi az? A Kőris-hegy és Bakonybél környéke igazi kirándulóparadicsom. Nem véletlen, hogy „Cseh Tamás indiánjai" a Bakony hatalmas erdeit választották táboraik helyszínéül.

→ Tovább