Ha valaki mostanában az alföldi pusztákon jár, már láthatja a szélsebesen röpködő kék vércséket. A madarak, az egyik utolsó vonuló fajként április végén-május elején érkeztek vissza hozzánk Afrika délnyugati részén található telelőhelyeikről.
Egyik legismertebb gyógynövényünk amellett, hogy számos problémára gyógyír, hatalmas mezőivel csoda szép látványt nyújt az alföldi tájon. Repüljetek velünk képeink segítségével a kamillás Hortobágyra!
Egy havonta jelentkező videósorozaton keresztül ismerhetjük meg a Hortobágy természeti értékeit, ezúttal a téli puszta csodás pillanataiból kapunk ízelítőt.
Pernyét felkapó forgószél, hamuban keresgélő gólyák és szalakóták, apokaliptikus pillanatképek a Hortobágyról. Az idei súlyos aszály miatt már sok helyen kapott lángra a magyar puszta. A 265 hektárt felemésztő, Angyal-háza pusztán keletkezett tűz oltási munkálatairól és a tűz okozta érdekes természeti jelenségekről Szilágyi Attila természetvédelmi őr készített látványos videót és képeket.
Ősi táj képe bontakozik ki szemünk előtt: a rozoga gémeskút mögött a Bükk párállik a távolban, fekete gólya ereszkedik a puszta fölé, a Csincse morotvája fölött fattyúszerkő lejti táncát, a nádasból guvat visít, odébb darvak krúgatnak, a holtág kanyarjában pedig a Fehérló-tanya bronzkori telepe rejtőzik. Aztán a puszta kék ékköve, a szalakóta is feltűnik.
A színpompás szalakóták a vonulás során akár több mint 10 000 km-t is megtesznek, amíg Afrika távoli tájairól visszatérnek a hazai költőhelyekre.
Biztos van olyan, aki zordnak és mozdulatlannak látja a havas pusztát. Egy helynek, ahol az égvilágon nem történik semmi. Nagy nyüzsgés valóban nincs, de a puszta ilyenkor is tele van érdekességgel, a hangulata pedig egészen különleges. Mi most minderről a Hortobágyon található Szálkahalmi tanösvényen szereztünk röpke benyomásokat.
→ Tovább
szilágyi attila / hortobágyi nemzeti park igazgatóság / insta_linkinbio / alföldi történetek / szálkahalmi tanösvény / puszta / alföld / hortobágy / tél
Ősszel labdává gömbölyödik, és szinte nesztelenséggel „száguld” a szél erejével az alföldi pusztákon. Ismerkedjünk meg a különös szaporodási stratégiával élő, védett növényünkkel.
Cigáják és rackák tartják karban a kardoskúti puszták rövid füvű gyepeit és sarjúlegelőit. A sikeres legelés után várhatóan egy heterogén gyepterület jön létre, amely nem cserjésedik be, és nagyon kedvez az élővilág számára.
A különös tekintetű ugartyúk nemcsak ritkán látható, de tényleg ritka, országos költőállománya 30 pár körül lehet. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a faj rendszeresen csak Dévaványa térségében költ.
Mindkét látványos fajjal lehet találkozni a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin nyáron.
Csalhatatlanul közeleg a tavasz, megjelentek az első vonuló partimadarak a dél-alföldi pusztákon.
A puszta egyedi hangulatával talán még szebb arcát mutatja télen, mint nyáron. A végtelennek tűnő táj hótakaró alatt, zimankóban, fagyos időszakban is igazán magával ragadó. Bár látszólag ilyenkor elcsendesül, mégis tele van élettel. Cikkünkben megmutatjuk, milyen látnivalókért érdemes szétnézni télen az alföldi pusztákon.
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin sokfelé lehet nagyobb csapatokban táplálkozó madarakat látni. Ezek azonban még nem vonulásra gyülekező egyedek, csupán átnyaraló madarakról van szó, amelyek idén nem költöttek.
Idén a sok csapadéknak köszönhetően dúsan virágzik a különleges tejoltó galaj, amely helyenként több száz négyzetméteres foltokban is sárgára festi a pusztát.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban korábban négy túzok kapott műholdas jeladót. Ezek az egyedek nagy segítséget jelentenek abban, hogy a szakemberek a faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessék. Az idei költési szezon adatai a szakembereket is meglepték.
Májusban befejeződik a vonulás időszaka, az elkövetkező napokban, hetekben visszaérkeznek a kései vonuló madarak, a sárgarigók, a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a szalakóták is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság cserebökényi részterületén található vércsetelepeken július elején a legnagyobb a forgalom.
Hazánk első és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a puszta értékeinek őrzője. A darvas címerű, az ember és a természet évezredes, harmonikus együttélésének színteréül szolgáló Hortobágyi Nemzeti Park 1999-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Hiánypótló természetvédelmi és turisztikai beruházás kezdődik az Alföldön. Lesz modern fogadó- és bemutató épület, új tanösvény, és jövő év végén talán már be is sétálhatunk a Bugac kapujába.
