MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Relikviák a kéktúrázás hőskorából

Mióta elkezdtem kéktúrázni, lázasan gyűjtögetem az információkat és a kézzelfogható tárgyi emlékeket, melyek ennek a csodálatos mozgalomnak a múltjáról és a születésének körülményeiről mesélnek. Gyűjteményem egyes, rendkívül ritka darabjait nézegetve egyre gyakrabban támadt az az érzésem, hogy szinte bűn ezeket nem megmutatni.

Jelvények, térképek, ósdi, elnyűtt füzetek, melyek egy régen letűnt korról mesélnek. A Szent István Vándorlás tündöklő, aranyozott jelvénye szinte felragyog, ha kézbe veszi az ember, az Országos Kék-jelzés térképe megelevenedik, ha elkezdjük rajta silabizálni a több mint nyolc évtizeddel ezelőtti kék útvonalat, a Szent István Vándorlás leírását olvasva szinte lángol a papír az izzó hazaszeretettől, amely a trianoni sokkból ébredő ország turistáinak szavaiból árad. Mert bizony Trianon poklának tüzében kovácsolódott az az egységes turistatársadalom, amely sok-sok nehézség árán képes volt létrehozni a 30-as években Európa első hosszú távú turista útvonalát, az akkoriban ezer kilométeres, Országos Kék-jelzésként megismert útvonalat, melynek felavatása, az 1938-as Szent István Vándorlás valóságos népünnepéllyé, diadalmenetté nőtte ki magát.

 

Fotó: Konfár Tibor

 

Az ötletadó térképész és az angyalos térképek

 

1929-et írtunk, dr. Strömpl Gábor térképész a Turistaság és Alpinizmus című folyóirat júniusi számának hasábjain először fogalmazza meg az országot átszelő turista-főútvonal igényét, amely Csonka-Magyarország megmaradt, szerény középhegységeit kötné össze. Javaslatát elfogadják, kidolgozzák, az útvonal kialakítását már a következő évben elkezdik. Dr. Strömpl Gábor a „nagy kék út” létrehozásában is tevékenyen részt vett, amely a rengeteg tilos terület és egyéb nehézségek ellenére nyolc év alatt, 1938-ra készült el. Mindez jól nyomon követhető a korabeli, legendásan pontos „angyalos” térképeken, melyeket a Magyar Királyi Állami Térképészeti Intézetnek köszönhettek a turisták.

 

Fotó: Konfár Tibor

 

Ezeken a térképeken már jól láthatóak a későbbi kéktúrák útvonalai, például az 1930-ban kiadott Bükk-térképen Mályinkától Szarvaskőig, a Nagymezőn és a Bél-kőn át vezetett a már elkészült kék jelzés.

 

Fotó: Konfár Tibor


Ezek a katonai térképeken alapuló turistakiadványok egyébként iszonyú jó térképek voltak, jellemző, hogy hosszú évtizedek után, a 90-es évek közepének turistatérképei érték el először nagyjából ugyanezt a színvonalat.


A Szent István Vándorlás leírása, térképe a Turisták Lapjában

 

„Kicsi csonka hazánk legészakibb szögletében, a Sátor-hegyeken kezdődik, hogy minél közelebb férkőzzék a Kárpátok éphatárt hordozó főgerincéhez. Hogy elindulásában az igen messze, de innen mégis a legközelebb eső Duklai-hágó kárpáti szele támogassa...”


Ezekkel a szenvedélyes hazaszeretetet sugárzó, gyönyörű szavakkal kezdi dr. Strömpl Gábor az 1938-as Turisták Lapjában az Országos Kék-jelzés bemutatását, alig pár hónappal a nagy vándorlás indulása előtt. Oldalakon keresztül írja le hasonlóan szenvedélyes stílusban a túrát, akinek van rá módja, érdemes végigolvasnia, lélekemelő élmény.


Az 1938-as Turisták Lapjának számaiból teljes képet kaphatunk az előkészületekről, magáról a Szent István Vándorlásról, a részletes programmal, szállásokkal, beszédekkel, ünnepélyes fogadtatásokkal, és végül, de nem utolsósorban a teljesítők névsorával együtt. Nem lehetetlen beszerezni ezt a relikviát, viszonylag gyakran feltűnik antikváriumok, aukciós oldalak kínálatában.

 

Fotó: Konfár Tibor


Az eredetileg a kiadvány mellékleteként kapható, kihajtogatva közel egyméteres hosszúságú térkép ritkasága viszont sajnos a fehér hollóéval vetekszik. Pedig akit érdekel, annak egy élmény rajta végigkövetni a nyolc évtizeddel ezelőtti túra vonalvezetését. A rengeteg tilos terület miatt jelentősen különbözött az útvonal a maitól, a nagyobb eltérések azonnal szembeötlenek. A Nagy-Milic útjait nem engedélyezték, helyette a Tolvaj-hegyről indult a Vándorlás, része volt Kazinczy kis faluja, Széphalom, Sátoraljaújhely, a Huták-völgye, a Bükkben a Nagymező, az akkor még épségben álló Bél-kő-gerinc, a Cserhátban a Szuha-szurdok Ecseggel, Bujákkal és az akkoriban még hármas csúcsú Szandával.

 

Fotó: Konfár Tibor


A Duna túloldalán a fővárost kihagyva a Két-bükkfa-nyeregből Kesztölcre futott le a jelzés, majd a Nagy-Gerecse csúcsát és Tatabánya szélén Felsőgallát is érintve haladt a Vértes felé. Zircről Veszprém felé fordult, majd Balatonalmádinál érte el a magyar tenger partját. No, de sorolhatnám még, egy biztos: a magánterületek tiltásai ellenére is egy olyan útvonalat sikerült létrehozni 1938-ban, amelynek egyes részei ma is megfontolást érdemelnének.

 

A Berán-műhely csodája: a Szent István Vándorlás jelvénye

 

A két világháború között egy fantasztikus éremművész-műhely működött Budapesten, a Berán-műhely. Berán Lajos és Berán Nándor alkotásai ma is keresett ritkaságok. Bár a legismertebb munkáik, az általuk tervezett 1938-as ezüst ötpengősök sem csúnyák, nyugodtan mondhatjuk, hogy a Szent István Vándorlás jelvényével szintén kiemelkedőt alkottak. Háromféle színben készült.


A bronz emlékjelvényre 156 túrázó volt jogosult, ennek feltétele minimum öt teljes túranap teljesítése volt. Az ezüstöt kereken ötvenen érdemelték ki, minimum tíz túranappal, az aranyat pedig mindössze tizenhatan, ehhez húsz napot kellett gyalogolni a Szent István Vándorlás keretében.

 

Fotó: Konfár Tibor


Igazi relikvia, már csak azért is, mert valamiért a mai jelvények még csak távolról sem képesek megközelíteni ezt az alkotást igényességben, szépségben, a manapság oly elterjedt, hitvány kitűzőkről pedig jobb szót sem ejteni. Az emlékjelvény méltó párja volt a túravezetők által viselt túravezetői jelvény.

 

Két nagyszerű ember és egy karácsonyi ajándék

 

Nagyon hatásvadász dolognak tűnhet így kezdeni a leírást, pedig tényleg kis túlzással ennyin múlt az Országos Kéktúra létrejötte. A mozgalom atyja, dr. Vízkelety László, 1950 karácsonyán ajándékba kapta dr. Marinovich Imrétől, a Magyar Turista Egyesület alapító tagjától a Turisták Lapja című folyóirat 55 évfolyamát 1889-től 1944-ig. Az 1938-as számokat lapozgatva olvasta a Szent István Vándorlás hiteles történetét, nézegette a térképvázlatot, és álmodott egy merészet. Barátja, Bokody József így beszél erről:
„Az Országos Kéktúra gondolata, az országot nyugatról keletre átszelő útvonal bejárása az 1938-as Szent István-túrán alapul. Az ötletet 1951-ben dr. Vízkelety László barátom vetette fel az akkori Budapesti Lokomotív Természetjáró Szakosztályában... A túramozgalom meghirdetésére 1952 januárjában került sor.”


Az 1952-es útvonal 25 túrából állt, a nyugati határzár miatt Tapolcáról indult és a Tolvaj-hegyig egy budapesti vargabetűt leszámítva szinte egy az egyben az 1938-as nyomvonalat vette alapul. A kéktúramozgalom első teljesítője Horváth József volt, vele együtt 1961-ig csupán alig pár tucatnyian szerezték meg a kéktúra első, még számozatlan jelvényét. A jelvény rajzolatát Víg Tibor, dr. Vízkelety László jó rajzkészséggel megáldott munkatársa tervezte, máig ez az alapja az Országos Kéktúra-jelvények mintázatának. Az első jelvényekből alig pár tucatnyi készült, igazi kincs minden egyes még fellelhető darab.

 

Fotó: Konfár Tibor


Az első teljesítőknek még nem voltak füzeteik, a bélyegzőket túrajelentésekre nyomták, 1953-ban készült el az első kis füzet, az „Országos Kék-túrák kézikönyve” címmel. Nekem csupán a második kiadásra sikerült szert tennem, amelyet 1959-ben, szintén még a Vasutas Természetjárók adtak ki, ebben is nagyon érdekes információk lelhetők fel a kéktúrázás hőskorából.

 

Fotó: Konfár Tibor

 

A következő, 1961-es kiadvány már az MTSZ-hez köthető, akik már jelentősebb változtatásokat eszközöltek mind a túra útvonalában, mind a füzeten és a jelvényen.

 

Fotó: Konfár Tibor

 

Szöveg és fotók: Konfár Tibor

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az Írott-kőnél véget ért a Bakancslista kéktúrája

Már a tiéd lehet az új RPDDK-igazolófüzet

Szemlélet és útmutatás – 31 éve nincs köztünk Rockenbauer Pál




HOZZÁSZÓLÁSOK

Köszönjük.
Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (6):
hobobobo 2019.09.17. 15:15
Fiúk, köszönöm szépen a dicséreteket!

Csg, ami igaz az igaz, nagyon sokat olvastam a témában, de ami a kéktúra történetét illeti 1952-től az az utolsó szögig nagyszerűen benne van Dr Vízkelety úr könyvében, amely immár két kiadást élt meg.
Akit érdekel a kék története annak kötelező olvasmány, első kézből tudhat meg mindent a túráról és erről a nagyszerű emberről is.

gcsernus 2019.09.16. 22:43
Köszi Hobo!
Te igazi Kéktúra történész lettél! Köszönöm, hogy megosztottad velünk a kincseket. Nagy kár, hogy nincs a hasonlók relikviákból már egy kiállítás valahol...
hev 2019.09.16. 21:01
Ez a kiállítás nem rossz gondolat. Múzeumokban is működik az a megoldás, hogy egy adott időszakra bemutatják valakinek a magán gyűjteményét. Nyilván a Turista Magazin gazdái is támogatnák egy-két zárt vitrinnel a kiállíthatóságot. A helyére nincs tippem de pld. Pécsen is van egy szép kis turista múzeum valami hasonlót jó lenne létrehozni. A kéktúrák megérdemelnék! https://www.mecsekegyesulet.hu/kiallitas-kiraly-u/
hobobobo 2019.09.16. 20:21
Pulmy, köszönöm szépen még egyszer a reklámokat!
Üdv!
hobo
hobobobo 2019.09.16. 20:19
Szia Pulmy!

Először is köszönöm dicsérő szavaid!
Tulajdonképpen azt kell mondjam hogy elsősorban magamnak tartoztam ezzel az írással, mert bár hülyén hangzik, de volt némi lelkifurdalásom ez ügyben. Ennek oka az volt hogy a jelvények, és a Nagy Kék Út térképe nagyon-nagyon ritka darabok, és picit önzőnek éreztem hogy bár vastagon megfizettem az árukat, de mégiscsak csupán én nézegethetem őket, senki más.
Ezek után ez már nincsen így, mert az a szűk kör akit érdekel az ilyesmi nyugodtan megnézheti őket ezeken a hasábokon.

Őszintén szólva beszélgettünk róla Hörpölinnel hogy valahol ki lehetne ezeket állítani, de bevallom jelenleg erre méltó helyet én nem tudok.
A Dobogókői Turista Múzeum.... hát hogy is mondjam, nekem szerintem több jelvényem van mint nekik. Meg dokumentációm. Meg térképem... Meg kéktúrás füzeteim...Szóval valahogy nem az igazi.
Pulmy 2019.09.16. 20:00
szia Hobo!

Ez igen! Köszönöm Neked ezt a remek történeti összefoglalást a "Hőskorról". Egyes részleteit már megismertem egyéb írásaidból,de így összefoglalva nagy örömet szereztél azoknak akik a "Nagykék" történetéről is szívesen olvasnak. Utólagos engedelmeddel megosztom a "szaktopicban".

A relikviák bemutatásának külön nagyon örülök és megmondom őszintén,irigyellek értük.

üdv:P
Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...