Sárospatakon nyílik Európa első ágyúöntő bemutatótere

A Magyar Nemzeti Múzeum 6 éves régészeti munkájának, valamint egy uniós pályázati támogatásnak köszönhetően a sárospataki Rákóczi Múzeum kertjében nyár elejétől látogatható lesz I. Rákóczi György feltárt ágyúöntő műhelye.

Szerző:
MTSZ
2014. február 3.

A Magyar Nemzeti Múzeum 6 éves régészeti munkájának, valamint egy uniós pályázati támogatásnak köszönhetően a sárospataki Rákóczi Múzeum kertjében nyár elejétől látogatható lesz I. Rákóczi György feltárt ágyúöntő műhelye.

A sárospataki ágyúöntő műhely egy igazi kuriózum, ehhez hasonlót Európában máshol nem láthatunk. A közel 500 négyzetméter alapterületű, több helyiségből álló egykori műhelykomplexum feltárásakor előkerült a szinte teljesen ép, nagyméretű bronzolvasztó lángkemence és a hozzá tartozó tüzelőtér, öntőakna. Idén tavasszal fejeződnek be az építési munkák, és a tervek szerint nyáron átadják az új látogatótereket.

I. Rákóczi György a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon. Levéltári források szerint 1631-től tizenhét éven át több tucat bronzágyú és 10 harang készült a sárospataki műhelyben, mígnem 1672-ben az épület sorsát tűzvész pecsételte meg. Részben ennek köszönhetjük, hogy a feltárás során ilyen gazdagon kerületek elő az ágyúöntési munkák rekonstruálásához szükséges leletek, öntőminták és formák töredékei, öntőedények és valóban felbecsülhetetlen érték maradt ránk - nyilatkozta Dr. Tamás Edit, múzeumigazgató.

 


 

A kiemelt jelentőségű ipartörténeti emlék megőrzésére és bemutatására pályázott a Magyar Nemzeti Múzeum 2012 szeptemberében, így az elnyert európai uniós támogatásból a feltárás fölé impozáns kiállítótér épülhetett. A kiállítás tereit bejárva megelevenedik előttünk az ágyúöntők élete és bepillanthatunk a kora újkori ágyúöntés technológiájának fortélyaiba. A Mányi István Építész Stúdió tervei alapján készült épületben egy 6,5 méter magas ácsolt, csigával felszerelt korhű gerenda szerkezet is helyet kapott, ami egykor az ágyúk roppant bronztestének mozgatására és a furat készítésére szolgált.

 


 

Az 500 milliós fejlesztésből nemcsak a Rákóczi Múzeum bővült új látványossággal, de egy Sárospataktól 9 kilométerre fekvő, 250 lelkes kis Bodrog-menti falucska, Sárazsadány 3 parasztházát és környezetét is átalakították, hogy helyet adjon a múzeum eddig raktárakban heverő gazdag néprajzi gyűjteményének.

A látogatók Sárospatakról akár kishajóval is eljuthatnak Sárazsadányra, ahol a Tokaj-Hegyalja hagyományait, régi mesterségek tárgyi kultúráját bemutató Tűz, Víz és Föld Háza élmény-gazdag programot kínál. A fiatalabb korosztály számára készült a Mesék birodalma Dégh Linda mese és mondakutató ‘40-es években, Sárazsadányban gyűjtött meséivel, azok színes karaktereivel és egy új játszókerttel.

 


 

Szijjártó Orsolya, a projektmenedzsmenttel megbízott Inventio Consulting Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a pályázat az Észak-magyarországi régióban kiírt ‘Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése’ című konstrukció keretében nyerte el a maximális mértékű támogatást, melyhez a múzeumtól önrészre nem volt szükség. A régió 24 nyertes pályázatára összesen 8,3 milliárd forintot ítéltek meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
 

Cikkajánló