Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szerző:
2017. december 19.

Sífutás, az egyik legjobb téli sport a családnak

Egészséges, olcsó, élvezetes és mégsem közismert hazánkban. Mi az? Igen, ez a sífutás. És igen, ezen a helyzeten akarunk most segíteni írásunkkal.

A szakemberek szerint a sífutás a legegészségesebb sportágak közé tartozik, hiszen kiemelkedően pozitív élettani hatásokkal rendelkezik. Ráadástól 9-től 90 éves korig űzhető. Előnye az is, hogy kevésbé sérülésveszélyes egyéb téli sportágakhoz (pl. alpesi sí, snowboard) képest. Már a tanulás első fázisa alatt is élvezhető, az alapok akár fél nap alatt is elsajátíthatók. Olcsósága is egyértelmű, a lesikláshoz képest nem szükséges hozzá drága felszerelés és síbérlet. No és környezetkímélő, mert nem kell a hegyet teljesen átrendezni, mint az alpesi sízéshez, és így a környezetterhelés is kevesebb. Ráadásul nem vagyunk kötve a pályához, a tömeghez a zajhoz, s némi gyakorlattal arra túrázhatunk, amerre akarunk.

A sífutáshoz (s újabb testvéréhez a nordic crusinghoz) a meleg és kényelmes sportruházaton kívül csak léc, sífutó cipő, valamint sífutó bot kell. No és elszántság. Természetesen egy gyakorlott sífutó-túrázó szakember tanácsai sokat segíthetnek a felszerelés beszerzéskor, de hasznos lehet a tanulás folyamatában is.

A sífutóléc ideális esetben fektetett nyomban az igazi örömforrás. De némi gyakorlat után, megfelelő terepen kiváló túrákat lehet vele tenni az ország szinte minden táján, legyen az az Őrség vagy a Bakony. Ilyenkor ajánlatos túracsapatba szerveződni. Ez lehetővé teszi az élenjáró „nyomfektető” váltását, és az igen ritka baleset esetén sem jön rosszul. Az ilyen sítúrázás igazán nagy élményű kaland: a szűz havon, festői tájakon haladó sítúrázók a természet új arcát, igazi közelségét, annak téli nyugalmát, csendjét tapasztalhatják meg.

A sífutóléces túrázó a sízők társadalmának könnyűlovasa, mert könnyű felszerelése és minimális infrastruktúra igénye révén szinte bárhol elboldogul. Csak (megfelelő minőségű és vastagságú) hótakaró kell a lécek alá. A fehér takaró vastagsága majdnem elhanyagolható, mert füves, sík terepen (Hármas-határ-hegyi vitorlázóreptér) pár centis hó is elegendő. Igaz az aggteleki ördögszántásokon már a 20-30 centi is kevés lehet. A terep domborzatának tagoltsága ízlés dolga. Síkon (folyók töltése, gyepek, fennsíkok) könnyebb, többet lehet gyönyörködni a tájban. A dombság változatosabb, míg egy hegyvidéki sítúra felfelé sportos, ám a lefelé siklás már csak örömteli. Amire nagyon kell figyelni a tervezéskor, az a térkép szintvonalainak sűrűsödése: ezek a meredekebb helyek! S ugye, a sífutóléccel igencsak nehéz hatékonyan fékezni, főleg a szűk turistautakon. (Nálam jól bevált, hogy hómentes túráim során néztem ki a téli útvonalakat). Páréves gyakorlattal már igazi sportteljesítményre, akár a Bükk átszelésére is képesek leszünk pl. az alábbi útvonalon: Szilvásvárad - Gerenna-vár - Nagy-fennsík - Lillafüred.

Kellő futóléces felkészüléssel már indulhatunk is sítúrázni. Ehhez a speciális, a visszacsúszást meggátló (rovátkolt, pikkelyes talpú) lécek, vagy profi vaxolás kell. No és útvonalismeret! Nézzük csak, hol vannak szép és bevált túrautak sífutó lécesek számára? Ha nagy a hó, szinte bárhol, de 10-20 centivel már jó pár útvonalat tudok javasolni. Tanulásra, gyakorlásra kiválóan alkalmasak a Normafa, a Hármashatár-hegy vagy a Remete-hegy füves lejtői, jelzett útjai, de akár egy füves focipálya, „libalegelő” is.

A Pilis egyik rövidebb, de az elején kemény „csuszkatúraútja” a Pilis-kör. Pilisszentkeresztről a temető mellett megyünk tovább a piros sávon. Bő kilométer után már a zöld sávon caplatunk felfelé szerpentinezve, kicsit küszködve, de gyönyörködve az egyre szebb panorámában. Kb. 700 méteren fellélegezhettünk, innen alig lesz emelkedés, először jórészt csak szintben, s majd lefelé csúszunk változatos, tisztásokkal tarkított erdei környezetben, végig maradva a zöld sávon, míg beérünk a Kétbükkfához. Itt buszra szállhatunk, illetve kellő gyakorlattal rendelkezve, akár vissza is csusszanhatunk Pilisszentkeresztre. A Pilis csúcsa alatti meredek kanyarogású út miatt javasolt a leírt irány betartása!

Jóval komolyabb kihívás, hatalmasabb élmény és teljesítmény a Pilis legszebb, s talán leghosszabb sítúrája, amely Dobogókőről indul délnek a kék sávon a Zsivány-sziklák felé. Innen már a sárga kereszt jelzést követjük, majdnem egészen a Pilisszántói-nyeregig. Ám közben érintjük a Joci-forrást, Szoplaki-Ördöglyuk-barlangot, a Mária-padot, és a Pilis hegy alatti földek cserjésedő, vadnyomban gazdag rétjeit. A Szántói-nyeregbe már a zöld sávon érkezünk, hogy a Hosszú-hegyet hódítsuk meg. Ennek könnyebb változata, hogy gyorsan áttérünk a jelzetlen, kezdetben nyílegyenes dózerútra, míg a kalandkedvelők a zöld jelzést követhetik fel a hegy gerincére. Itt az ösvényen kanyarogva csodás ligetes karsztbokorerdő és tisztásai váltakoznak elbűvölő panorámát biztosítva a Pilisvörösvári-medencére. Ahol a kék sáv feljön a Szent-kútról, onnan mi ezt követjük a Csobánkai-nyereg irányába. Amikor a kék felcsábítana a Kis-Kevély oldalába, akkor a Kevélyek alatti úton kell haladunk tovább Pilisborosjenő irányába, célunkhoz.

A Börzsöny egyik kényelmes, de hosszabb sítúraútja Királyrétről erdészeti úton indul a Szénpataki-kulcsosházig, ahol el kezd kanyarogni a Szén-patak-völgyet egyre feljebbről kerülve, egészen a Kálmán-kaszálóig. (Volt Újpest-kunyhó.) Innen megfordulunk és visszacsúszunk nagy élvezettel, vagy kicsit küszködve eljutunk a Rakodóig, s onnan már nincs messze a Páfrány-úton sem a Magas-Tax, sem a Nagy-Hideg-hegy.
A legszebb börzsönyi piros x jelű sítúraút (Királyrét - Magas-Tax - Szabó-kövek - Foltán -kereszt - Cseh-vár - Diósjenő) a fa kidőlések miatt jelenleg nem járható, sízhető teljes hosszában.

A bánkúti három különböző hosszúságú (3,5, 5, és 8 km!) és nehézségű pálya minden igényt kielégít. Legtöbbször fektetett nyom is van. Ha nincs, érdemes kicsit később indulni, hátha valaki csinál. A pálya igencsak változatos; néha az egykori kisvasút töltését követi, majd fenyvesek alá bújik, később hatalmas dolina oldalán egyensúlyoz, aztán meredeken kapaszkodik felfelé, hogy onnan lendületesen zúgjon le. Ráadásul a hosszabbik útvonalról könnyen elérhető az Olasz-kapu, s onnan a Nagy-Mező, de még Csipkés környéke is. Némi gyakorlattal dél felé akár az Őr-kő- házig vagy a Kövekig is el lehet túrázni, de ebédeltem már Jávorkúton is sítúráim során.

A galyatetői edzőpálya nem zárt, be lehet kérezkedni, de csak haladónak javasolt, mert igencsak gyors, technikás. A Bakony fennsíkjai, medencéi is sok lehetőséget tartogatnak. Gyakorlatilag mindegyik hegységünk erdészeti útja, füves tisztása alkalmas sportágunk gyakorlására. A Dabas-ócsai turjánvidék jelzett és jelzetlen útjai, ösvényei jól megközelíthetők és változatos, de mégis könnyű siklásokat ígérnek.

A Kiskunság buckás borókás-nyáras térségei, ültetett fenyvesei, ligetes legelői, csatornatöltései már pár centi hóréteg esetén is hatalmas élményt garantálnak. Itt legfeljebb a térkép hiánya, ill. a nehéz tájékozódás lehet a gond. Szóval, ha elég hó van, akkor sítúra terep az egész világ!

Szöveg és fotók: Németh Imre

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.18.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

Kőszeg ostromának legendája, avagy Jurisics Miklós és Ibrahim pasa barátsága

2024.04.18.

Kőszeg egy tündéri kis ékszerdoboz az Alpokalján, történelmi hangulatot árasztó utcáit, ódon várfalait, és az 1532-es ostrom történetét bizonyára mindenki ismeri. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a városka töröktől való megmenekülését a legendák szerint a hősies küzdelem mellett két nagyszerű ember barátságának is köszönheti.

→ Tovább
Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

Ahol véget ért a „Másfélmillió”: a cáki pincesor

2024.04.16.

„Arany ágon ül a sármány, kicsi dalt fúj fuvoláján...” – szállt a dal 1979. október 15-én, megannyi felnőtt és iskolás gyermek ajkáról a cáki szelídgesztenyésben. A fehérre meszelt boronafalú, zsúptetővel fedett kis meseházak közt a vidáman pattogó tábortűz fényénél, a frissen sült gesztenye illatával átszőtt éjszakában két és fél hónap után megkapó hangulatban zárult le egy legendás vándorlás.

→ Tovább